Gornji Vijačani (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 49 km-re keletre, községközpontjától légvonalban12, közúton 25 km-re délre, a Ljubić-hegység területén fekszik. A falut az Ukrina-folyó választja ketté.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1046635Bosnyák01Horvát23Jugoszláv220Egyéb44Összesen1074643
Története Vijačani település keletkezésére vonatkozóan nincs forrás. 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településnek 130 háztartása és 1152 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településen 255 háztartást, 1758 ortodox, 8 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 283 háztartása és 1785 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. október 8-án Vijačaniban tört ki a fasizmus ellen az észak-boszniai térségért vívott nemzeti felkelés.
A második világháború idején a Vijaka vidéke, valamint a Lijevče polje összes környező falva a 14. közép-boszniai partizánhadosztály hadműveleti területére esett. Lakossága részt vett a partizán egységek logisztikai támogatásában és a hadosztály akcióinak színhelye volt.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az addig önálló Vijačani községet 1951-ben Donji- és Gornji Vijačanira osztottak fel. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság A közelmúltban mészkőbánya kezdte meg itt működését, mely a falu képét jelentősen megváltoztatta.
Oktatás Vuk Karadžić Általános Iskola. Az iskola 1931-től négyosztályos iskolaként működött, majd 1961-ben nyolcosztályos általános iskolává nőtte ki magát.
Infrastruktúra A falu központjában van egy templom, egy általános iskola, egy ifjúsági központ és egy aszfaltozott út. Két kilométer aszfaltút épült Stara Dubrava – Ukrina felé azon a részen, amely közigazgatásilag Čelinac községhez tartozik. Foglalkoztatásuk vagy végzettségük miatt a lakosok leginkább Banja Luka és Čelinac felé orientálódnak. Ennek oka elsősorban a gyenge közúti infrastruktúra és a jó vasúti kapcsolat az említett városokkal.
Nevezetességei Vijačaniban, a Manastirica-folyó völgyében 1994-ben fedezték fel a Stuplje kolostor alapjait. A kolostor felújítása folyamatban van, egy vendégházat és egy kolostortemplomot szenteltek fel Szent Mihály tiszteletére. A kolostor újjáépítését Banja Luka ortodox püspöke, Jefrem irányítja. A kolostorban 2008 októberében kezdődött a kolostori élet. A kolostor építésével párhuzamosan a helyiek templomot is építenek a falu központjában. A templomot a Szentlélek eljövetelének tiszteletére szentelték.
A hagyomány szerint a mai kolostor helyén sok oszlop (stupa) volt, melyeket a kender verésére állítottak, majd egyik napról a másikra kolostort építettek oda. A kolostort Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel, így a felette lévő területet Mihailovacnak hívták és ma is így nevezik. Feltételezik, hogy a stupljei kolostor a 13. században épült, amikor a lipljei kolostor is épült (1249-ben), ezért a könyvek mindig együtt említik őket, mint két ikertestvért és a török uralom alatti templomrombolás áldozatait. A történeti források szerint a kolostor 1557-ben épült újjá. A stupljei kolostorban a 15. század közepétől a 17. század végéig folyt a szerzetesi élet. A stupljei és lipljei kolostor szerzetesei az Oszmán Birodalom hódítása, azaz a szerbek nagy népvándorlása idején költöztek át a Száva folyón a Habsburg Birodalom területére, vagyis a szlavóniai Orahovica kolostorba. A Stuplje kolostorban készült kéziratos könyveket az orahovicai kolostorban őrizték.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései