A Basarab-ház, néha Bazarabként írva () uralkodócsalád volt, amely megalapította a Havasalföldi Fejedelemséget, és az ország első fejedelmi dinasztiáját adta, amely szoros rokonságban állt a moldvai Mușat-házi uralkodókkal. A dinasztia státuszát problematikussá teszi a hivatalos választási rendszer, amely azt jelentette, hogy ugyanazon család férfi tagjait - beleértve a törvénytelen utódokat is - a bojárok tanácsa választotta meg az uralkodásra (a választást legtöbbször a jelöltek által gyakorolt katonai erő függvényében határozták meg). I. Sándor uralkodása után (amely 1436-ban ért véget), a házat megosztotta a Dănești-ház (I. Dan leszármazottai) és a Drăculești-ház (I. Miarcea leszármazottai) közötti konfliktus. Mindkét ház legitimitásra tartott igényt. A Craiovești-ház több kései uralkodója is közvetlen leszármazást vallott a házból annak esetleges megszűnése után, köztük V. Basarab, I. Máté, I. Konstantin, Șerban Cantacuzino és II. Konstantin.
A ház tagjaiként általában a következő uralkodókat említik (az első uralkodásuk időrendi sorrendjében): Idősebb Mircea, II. Dan, II. Sárkány Vlad, III. Karóbahúzó Vlad, IV. Szerzetes Vlad, IV. Radu, és V. Radu.
Név és eredet A dinasztia I. Basarab vajdáról (uralkodott 1320 körül - 1352) kapta a nevét, aki elnyerte Havasalföld függetlenségét a Magyar Királyságtól.
A család eredete erősen vitatott, az elméletek szerint vagy a vlachok, vagy elrománosodott kunok voltak. A tényleges eredetüket illetően azonban nincs tudományos megegyezés. A kun hipotézis nagyrészt Basarab nevének eredetén alapul, de továbbra is bizonyítatlan. Legalább négy 14. századi királyi oklevélben Basarabot "Vlach"-ként említik, és Basarab életében minden bizonnyal a havasalföldi román elit tagjának tekintette volna magát.
A Basarab név kun, besenyő vagy török eredetű, és valószínűleg "hódító vagy uralkodó atyát" jelentett. A Bas az "uralkodni" ige jelen idejű alakja volt, míg a második rész feltehetően az 'aba' ("atya") tiszteletbeli címből származik, amely számos kun névben felismerhető, mint például a Terteroba, Arslanapa és Ursoba. A kunok mellett a név a középkori Havasalföldön és Erdélyben élő románok körében is gyakori volt. Basarab keresztneve valószínűleg "Ioan" vagy "Ivanco" volt, amint azt a Dušan-kódex előszava és más szerb és bolgár dokumentumok is feljegyezték. Basarab "lehetséges" apja, Thocomerius valószínűleg a szláv Tihomir név latin fordítását viselte, amely a középkorban gyakori név volt a vlachok és a délszlávok körében. Alternatív elképzelés, hogy a név Toq-tämir, egy 13. századi kun és tatár név. Egyes történészek a név eredetét gyenge érvnek tartják a dinasztia kun (kumán) eredetének alátámasztására, míg nagyobb jelentőségűnek tartják azokat a korabeli dokumentumokat, amelyek Basarabot általánosan "Vlach"-nak tekintik.
Nyomtatott családfa
középre|800x800px
Részletes Wikipédiás-családfa
Képek
Hagyaték A Basarab név több helységnév eredete, köztük Besszarábia régióé (ma Moldva és Ukrajna része) és néhány városé, mint például a romániai Murfatlar régi neve (Basarabi), a Moldovai Köztársaságban Basarabeasca, Bulgáriában pedig Basarbovo.
II. Erzsébet brit királynő maga is Basarab Stanca hercegnő (1518?–1601) leszármazottja volt, mégpedig nyolcadik generációs leszármazottként Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna magyar grófnőtől, akinek utódai közül a Teck–Cambridge családból származott Teck Mária brit királyné, II. Erzsébet apai nagyanyja. Így Erzsébet egyúttal IV. Szerzetes Vlad szépunokahúga is volt.
Jegyzetek
Források
Fordítás
További külső hivatkozások http://www.ghyka.org/Histoire/Basarab.pdf https://romaniancoins.ancients.info/
Kapcsolódó szócikkek Havasalföldi fejedelmek listája Baszarab Anna
Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:Baszarab-dinasztia