A magyar Országgyűlés 2021 júniusában fogadta el a 2021. évi LXXIX. törvényt a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról. A jogszabály a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi és nyilvántartási szabályok mellett több olyan rendelkezést is bevezetett, amely a kiskorúak számára hozzáférhető médiatartalmakra, reklámokra, iskolai foglalkozásokra és kereskedelmi forgalomba kerülő kiadványokra vonatkozik.

A törvény támogatói szerint a szabályozás célja a gyermekek védelme és a szülők nevelési jogainak biztosítása. Kritikusai — köztük uniós intézmények, több tagállam, nemzetközi és magyarországi jogvédő szervezetek — ezzel szemben azt állították, hogy a módosítások a homoszexualitás, a transzneműség és más LMBTQ-vonatkozású témák kiskorúak előtti megjelenítését aránytalanul korlátozzák, és alkalmasak az LMBTQ emberek megbélyegzésére.

A törvényt 2021. június 15-én 157 igen és 1 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Az akkori ellenzéki pártok többsége nem vett részt a szavazáson.

A jogszabályt több uniós tagállam, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, több nagykövetség és számos emberi jogi szervezet bírálta. A bírálatok központi eleme az volt, hogy a jogszabály egyes rendelkezései a gyermekvédelem körében szabályozzák a homoszexualitás és a nemi identitás témájának bemutatását, amit a kritikusok diszkriminatívnak tartottak.

A törvény elfogadása után az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, majd az ügyet az Európai Unió Bírósága elé vitte. A perbe több uniós tagállam is beavatkozott a Bizottság oldalán. Az első tárgyalásra 2024. november 19-én került sor.

Az Európai Unió Bírósága a 2026. április 21-én hozott ítéletében megállapította, hogy Magyarország a vitatott rendelkezések elfogadásával megsértette az uniós jogot. A Bíróság szerint a szabályozás többek között az LMBTIQ-személyek megbélyegzésére és marginalizálására alkalmas, továbbá ellentétes az uniós alapértékekkel, az Alapjogi Charta több rendelkezésével és a belső piac egyes szabályaival.Történelmi döntés: jogsértő a propagandatörvény - Magyar Helsinki Bizottság sajtóközlemény, 2026.04.21.Márton Balázs - Elbukta a kormány a pert, uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó törvény (Telex.hu, 2026.04.21.)

A törvény rendelkezései

A törvény több jogszabályt módosított. A változások egy része a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni fellépést, a bűnügyi nyilvántartásokat és a büntetőjogi szabályokat érintette, más része pedig a gyermekvédelmi, köznevelési, médiatartalmi, reklám- és kereskedelmi szabályokat módosította.

Gyermekvédelmi rendelkezések

A törvény a gyermekvédelmi törvénybe olyan rendelkezéseket illesztett, amelyek szerint tizennyolc éven aluliak számára nem tehető elérhetővé pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, illetve olyan tartalom, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti vagy jeleníti meg”.

A kormányzati álláspont szerint ezek a szabályok a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét szolgálják. Jogvédő szervezetek és ellenzéki szereplők szerint ugyanakkor a szabályok túl tágan és bizonytalanul határozzák meg a tiltott tartalmak körét, ezért visszatartó hatással lehetnek az LMBTQ-témák jogszerű bemutatására is.

Iskolai szexuális nevelés

A módosítások érintették az iskolai szexuális nevelés és felvilágosítás szabályait is. A törvény előírta, hogy az ilyen témájú foglalkozásokat csak az arra kijelölt állami szerv nyilvántartásában szereplő személyek és szervezetek tarthatják.RECLAIM. Legal Opinion: Hungary's 2021 anti-LGBT law

Civil és szakmai szervezetek szerint a nyilvántartási rendszer gyakorlati hiánya, illetve bizonytalansága megnehezítette, hogy külső szakértők és civil szervezetek szexuális felvilágosító, prevenciós vagy egészségnevelési foglalkozásokat tartsanak közoktatási intézményekben.Háttér Társaság. The Anti-LGBTQI Law of Hungary in Action: A Combination of State- and Self-Enforcement. 2024 November. A szabályozás bírálói szerint ez a gyakorlatban nemcsak az LMBTQ-témákat érintő foglalkozásokat, hanem általánosabb egészségügyi, párkapcsolati és prevenciós programokat is visszaszoríthatott.Vizler-Nyirádi Luca - Történik-e egyáltalán szexuális felvilágosítás az iskolákban? (gyerekszoba.hu, 2023.04.25.)Diószegi-Horváth Nóra - Felülírták a valóságot: a propagandatörvény elől csak előre lehet menekülni (444.hu, 2024.02.27.)

Média és reklám

A jogszabály a médiatartalmak és reklámok területén is korlátozásokat vezetett be. A szabályok szerint tizennyolc éven aluliak számára nem tehető elérhetővé olyan médiatartalom vagy reklám, amely a törvényben meghatározott módon jeleníti meg vagy népszerűsíti a homoszexualitást, a nem megváltoztatását vagy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést.

A szabályozás ellenzői szerint a rendelkezések a gyakorlatban korlátozzák az LMBTQ-személyek és -témák médiabeli megjelenítését, mivel a szolgáltatók és hirdetők a lehetséges jogkövetkezmények miatt önkorlátozásra kényszerülhetnek.Amnesty International. Retrieved 2023-08-07

Könyvkereskedelem

A kereskedelmi tevékenység szabályait érintő kormányrendeleti módosítások 2021 augusztusában léptek hatályba. Ezek előírták, hogy a törvény hatálya alá tartozó, gyermekeknek szánt vagy gyermekek számára is hozzáférhető termékeket a többi terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban kell értékesíteni. A szabályok azt is korlátozták, hogy az ilyen kiadványokat hol és milyen módon lehet kirakatban vagy oktatási, gyermek- és vallási intézmények közelében értékesíteni.

Kapcsolódó jogszabályok

A gyülekezési jog 2025-ös módosítása

Bővebben: Stop Pride törvény

Az Országgyűlés 2025. március 18-án fogadta el a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását, amely a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva tilalmazza olyan gyűlés megtartását, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért. A módosítást a közbeszédben és a sajtóban gyakran „Stop Pride törvényként” emlegették, mivel a rendelkezések a Budapest Pride megtartását is érinthették.

A törvénymódosítást 136 igen és 27 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A kormányzati indoklás a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét hangsúlyozta. Jogvédő szervezetek és ellenzéki politikai szereplők szerint a módosítás aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot és az LMBTQ-közösség nyilvános érdekérvényesítését.Amnesty International, Háttér Society, TASZ, Hungarian Helsinki Committee. Legislating Fear: Banning Pride is the latest assault on fundamental rights in Hungary. 2025. Március 21.

A módosítás bírálói azt is kifogásolták, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a jogellenesnek minősített gyűléseken részt vevők azonosítására, ideértve az arcfelismerő technológiák alkalmazását is.

Európai uniós kötelezettségszegési eljárás

Az Európai Bizottság 2021. július 15-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a 2021-es törvény egyes rendelkezései miatt. A Bizottság álláspontja szerint a szabályozás több ponton sértette az uniós jogot, ideértve az alapvető jogokra, a belső piaci szolgáltatásokra és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokat. 2022-ben a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé vitte.

A perbe több uniós tagállam — köztük Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia — is beavatkozott a Bizottság oldalán. Az első tárgyalásra 2024. november 19-én került sor.

Az uniós forrásokkal összefüggésben a Bizottság arra is hivatkozott, hogy a vitatott rendelkezések érintik az Alapjogi Chartához kapcsolódó horizontális feljogosító feltétel teljesülését. Ez szerepet játszott abban, hogy Magyarország egyes kohéziós forrásokhoz való hozzáférése korlátozott maradt.

Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én, a C-769/22. sz. ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy Magyarország a 2021-es szabályozás vitatott rendelkezéseivel megsértette az uniós jogot. Az ítélet szerint a rendelkezések alkalmasak az LMBTIQ-személyek megbélyegzésére és marginalizálására, és több uniós alapjoggal, valamint belső piaci szabállyal is ellentétesek.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Magyarország LMBT-élete Kategória:Magyar jogszabályok Kategória:2021 Kategória:Magyarország 21. századi történelme