A hidrosztatika a nyugvó folyadékok egyensúlyával, különösen az egyensúlyban lévő folyadékoknál fellépő nyomásokkal, illetve azoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány. A hidrosztatika olyan folyadékok tanulmányozása, amelyek nyugalomban vannak egy álló vagy mozgó referenciarendszerben, amelyben a megfigyeléseket végzik.F. Durst: Grundlagen der Strömungsmechanik. Springer, 2006, . A hidrosztatika a folyadékstatika azon ága, amely alacsony és elhanyagolható összenyomhatóságú cseppfolyadékokkal foglalkozik.H. Sigloch: Technische Fluidmechanik. Springer Vieweg, Berlin, Heidelberg 2014,
A nyugalomban lévő folyadékok tulajdonságai Folyadékok
folyékony állapotban vannak, felületeket képeznek szilárd anyagokkal, gázokkal és folyadékokkal, amelyekkel nem keverednek, felületi feszültségük van, ezért a gázokkal ellentétben leejthetők, gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem nyújtanak a térfogatmegőrző alakváltozással szemben és alacsonyabb az összenyomhatóságuk és nagyobb a sűrűségük a gázokhoz képest.
Nyugalomban lévő folyadékok
alkalmazkodnak bármilyen edényformához, szabad felület szélein a felületi feszültség hatására meniszkusz alakul ki (ha a szabad felület nagy a meniszkuszokhoz képest, ezek elhanyagolhatók, ellenkező esetben a kapillárist kell figyelembe venni), hidrosztatikus feszültség állapotában vannak, ami azt jelenti, hogy a nyomás skaláris, iránytól független és csak a hely függvénye, sűrűségük legfeljebb helyfüggő, de nem időfüggő, amely homogén gravitációs térben egyenletes nyomásszintű felületeken (izobár) állandóH. Oertel (Hrsg.): Prandtl-Führer durch die Strömungslehre. Grundlagen und Phänomene. 13. Auflage. Springer Vieweg, 2012, ., és azonos nyomást mutatnak két különböző sűrűségű folyadék bármely határfelületén, és a rétegződés akkor stabil, ha a kisebb sűrűségű folyadék a nagyobb sűrűségű folyadék felett helyezkedik el.
Jegyzetek
Kategória:Fizika