Opsječko (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 14, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délkeletre, a Vrbanja-folyó jobb partján, 250-430 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége A település népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb9231195Bosnyák00Horvát38Jugoszláv120Egyéb126Összesen9501209
Története A töröknek, annak ellenére, hogy Bosznia legnagyobb része már 1463-ban török kézre került, csak 1519, a Vrbanja völgyén való áttörés és a kotori erőd eleste után sikerült meghódítania ezt a vidéket. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 29 háztartása és 221 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 55 háztartást, 357 ortodox, 6 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 383 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 132. o. 1921-ben a nagy árvíz elpusztította a Vrbanja folyón átívelő fahidat, amely fontos volt a régió gazdasága és a diákok iskolába jutása szempontjából.Изградња дрвеног моста преко Врбање у селу Опсјечком 1925/1926. године, Жељко Савановић, Филозофск и факултет, Бања Лука; Гласник Удружења архивских радника Републике Српске, год. III, број 3, 2011. A hidat „Diákhídnak” is nevezték. Az új fahíd 1925-1926 között épült, építése 117 782 dinárba került. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Pantaleon tiszteletére szentelt ortodox temploma a temetőben áll.
Jegyzetek
További információk Čelinac község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései