Zimándy Ignác, Zimándy Tivadar Ignác (Radosóc, 1831. április 26. – Budapest, 1903. december 31.) plébános, országgyűlési képviselő, egyházi író.
Életútja
A Nyitra megyei Radosócon született, ahol apja szegény kovácsmester volt. Tanulmányait Szakolcán, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, majd a Szent Benedek-rendben három évet eltöltve, a székesfehérvári egyházmegye növendékpapjainak sorába lépett és mint ilyen végezte el a teológiát. 1856. augusztus 17-én szentelték pappá. Előbb Kistorbágyon, majd 1859-ig Törökbálinton szolgált mint káplán. 1859 és 1862 között hittanár volt a budai reáliskolában és ezalatt tanári oklevelet szerzett bölcseletből és egyetemes történelemből. 1862-től 1869-ig főgimnáziumi tanár volt Pozsonyban, 1867-ben miniszteri biztos Besztercebányán, 1869-től 1872-ig székesfehérvári tanfelügyelő és szentszéki ülnök.
1872-ben Törökbálint plébánosa lett egészen 1900-ig. Mint kezdő plébános mostoha anyagi viszonyok közt élt és irodalmi munkássággal, elsősorban fordítással kellett parókiája szerény jövedelmét kiegészítenie. 1879-től 1889-ig szerkesztette és kiadta az Ébresztő Hangokat és ezzel az irodalmi kiadványával szép vagyont szerzett, melyet falujában zárda- és iskolaépítésre valamint más hasznos intézmények létesítésére és fenntartására fordított.Ajkay, Alinka (2016) Ki a jezsuitákkal! - Háromszáz éves hazugságok. In: Útmutató – Műhelykonferencia Pázmány Kalauzáról, 2015. december 3., Pázmány Péter Katolikus Egyetem - BTK. A község hálából még életében egyik utcáját róla nevezte el. 1884-től 1887-ig a Nyitra megyei szenicei kerületet képviselte mérsékelt ellenzéki és antiszemita programmal.
Közel három évtizeden keresztül munkálkodott Törökbálint község érdekében. 1900 őszén állapota miatt egyik lábát amputálni kellett, s miután fizikuma megromlott, ekkor nyugdíjba vonult.JELENTŐS SZEMÉLYEK TÖRÖKBÁLINTON sulinet.hu Budapesten halt meg 1903-ban mint nyugalmazott plébános.
A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztálya tagjának választotta.
Emlékezete A nevét viseli Törökbálinton a Zimándy Ignác tér. Róla nevezték el a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskolát, melyet 1890-ben saját vagyonából építtetett apácakolostor céljából. 1991-től viseli az intézmény Zimándy nevét.Névadónk zimandy.hu Mellszobra ifj. Blaskó János szobrász műve, a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola udvarán áll.Zimándy Ignác kozterkep.hu
Művei
Die geschichtliche Wahrheit im Kampfe mit der. Geschichtsfälschung. Pozsony, 1872. Egy kis vita. A bíbornok herczegprimás 1874. márcz. 9-iki beszéde és Hatala Péter. Pozsony, 1874. A keresztyény egyháztörténelem kézikönyve. (Többek közreműködésével ford. Brück Henrik után, 3 kötet). Budapest, 1879. Új merénylet a józan ész ellen. Elkövetve dr. Miller Kálmán bpesti kath. kir. egyetemi magántanár által. Budapest, 1879. A székesfehérvári egyik új kanonok. Történeti adatokkal megvilágított egyházjogi értekezés. Budapest, 1880. Kié a győzelem? vagy ki mellett bizonyítanak a Trefort Ágoston és Michl Jakab védelmére írt czikkek és mit mond a közvélemény ? Budapest, 1880. Háromszázéves hazugságok. Pázmány Kalauzának III. k. 8. része. Bevezetéssel és korszerű jegyzetekkel kísérve. (Ébresztő Hangok II.) Budapest, 1880. A magyarországi kath. gymnasiumok eredete s alapításmódja. Tiszteletes Szász Károly úrnak megszívlelésül. (Ébresztő Hangok IV.) Budapest, 1882. Tisza-járás Magyarországon. (Politikai és nemzetgazdasági értekezés). Budapest, 1884. Antisemita káté a magyar nép számára. (Ráth Ferenczczel együtt, németül és tótul is.) Budapest, 1884. A megrögzött maimonides delíriuma. Hiteles zsidó káté (Ébresztő Hangok V.) Budapest, 1884. Szózat a néphez. A leleplezett népámító liberalizmus (Verus álnéven). Budapest, 1896. Kossuth Lajos a világtörténelem ítélőszéke előtt (Ébresztő Hangok XIV). Budapest, 1896. Ludwig Kossuth vor dem Richterstuhle der Welt. (U. az Zelenyák János fordításában.) Budapest, 1898. Kossuth Lajos a magyar intelligencia és emigráció ítélőszéke előtt. (Ébresztő Hangok XV.) Budapest, 1898. Bírálat Kossuth Lajos Emlékiratainak VII-dik könyve fölött. Budapest, 1899. Kossuth Lajos a hatodik nagyhatalom ítélőszéke elött. (Ébresztő Hangok XVII.) Budapest, 1899. Kirándulás Szombathelyre. Budapest, 1899. Nyílt levél Szemnecz Emil. . . hez, Budapest, 1899. Új politikai kötéltáncz. Ns. és ft. Komlóssy Ferencz dr. prépost-kanonok s orsz. képviselő úrnak megszívleléseül. Budapest, 1899. Harmadik politikai kötéltáncz. Budapest, 1899. Kossuth Lajos negyvenlevelű babérkoszorúja (ugyanez németül is). Budapest, 1900. Kossuth Lajos azt izente. Paródia. Budapest, év. n. Kossuth Lajos agyrémes dunai konföderációja és gróf Leiningen Károly magyar honvédtábornok «nagy komédiása» (Ébresztő Hangok XVIII. könyvének kiegészítése és befejezése). Budapest, év n. Légből kapott hazugságok. A modern, új pogány, kazár-szabadkőműves, álliberális írástudóknak megszívlelésül. Budapest, 1900. Kapuzáró elmefuttatás, vagyis hattyúdalom. Budapest, 1900. Az igazság érdekében. Budapest, 1900. Hja paraszt, ez már más. Budapest, év n. A magyar napisajtó parazitái. Budapest, 1901.
Jegyzetek
Források
További információk A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. 788 o. [Személyi adattár 649-719. o.] Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003. Országgyűlési almanach. Szerk. Halász Sándor. Bp., Athenaeum, 1886. Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. knihydominikani.sk
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar írók Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:1831-ben született személyek Kategória:1903-ban elhunyt személyek