A második világháború után, kutatóintézetek egész sorát hozták létre Magyarországon, köztük ipari kutatóintézeteket is. A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet (röviden: NEVIKI), az ipari kutatás megszervezéséről szóló, 1949-ben megjelent 3.600/1949/86/Korm. sz. rendelet A Magyar Köztársaság kormányának 3.600/1949./86/ Korm. számú rendelete az ipari kutatás megszervezéséről. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára. 1949. 86. sz. 634-635. p. alapján létesült, Szervetlen Vegyipari Kutató Intézet néven. Még ebben az évben, egy iparügyi miniszteri rendelettel nevét, Nehézvegyipari Kutató Intézetre változtatták. (Találkozni még a Nehézvegyipari Kutatóintézet írott formával is.) A névváltoztatást az indokolta, hogy feladatkörét a szervetlen vegyipar mellett, a szénfeldolgozó vegyiparra és a szilikátkémiai iparokra is kiterjesztették. Az intézet neve a továbbiakban nem változott, de kutatási profilja a négy évtizedes fennállása alatt a felismerhetetlenségig megváltozott.Szekeres Gábor: Vegyipari kutatóintézetek Magyarországon I. Magyar Kémikusok Lapja, 2001. 56. 16-19. o.Móra László: A Nehézvegyipari Kutató Intézet harmincéves története. Budapest, 1983. 370. o.
A NEVIKI megalakulásakor az egész vegyipar a szénkémiára épült, így logikus volt, hogy az intézet vált a szénkémiai kutatások bázisintézményévé. Az 1950-es évek közepére azonban jelentősen megnövekedett a kőolaj és földgáz felhasználása, ezzel a szén, mint energiahordozó visszaszorult. A barnakátrány feldolgozásával kapcsolatos kutatási igény az évtized végére lényegében megszűnt, és ezzel az intézet elveszítette fő kutatási területét.
Az 1960-as évek elején, az addigiakhoz képest egy teljesen más területen talált magának fő kutatási irányt, ami a növényvédő szer kutatás volt. Ez egy lényeges változás volt az intézet életében, hiszen az addigi, főleg szervetlen kémiai kutatásokról a szerves kémiai irányra kellett átállni. Ez nem is ment könnyen, és csak több lépcsőben történő, hosszabb időt igénybe vevő, tudatos fejlesztéssel valósulhatott meg. A növényvédőszer-kutatás egyébként is egy összetett terület, amely több tudományág számtalan szakterületét foglalja magába. A szerves kémia, analitikai kémia, vegyipari műveletek stb. mellett egy sor, nem kémiai jellegű tudományterületet kellett meghonosítani. A biológia területéről olyanokat, mint a biokémia, mikrobiológia, zoológia stb.; az orvostudomány területéről toxikológia, kórbonctan, szövettan stb.; a mezőgazdaság területéről agrobiológia, agrokémia, növényvédelem stb.; és még számos területet említhetnénk.Majdik Ferenc: Tizenöt éves a Nehézvegyipari Kutató Intézet. Magyar Kémikusok Lapja, 1964. 19. 516-526. o.Szántó András: A Nehézvegyipari Kutató Intézet 25 éve. Magyar Kémikusok Lapja, 1974. 29. 381-388. o.
Az 1960-as években végzett növényvédő szer kutatások zöme az ún. reprodukciós, követő kutatásokat képviselte. A vállalatoknál realizálódott haszon szempontjából ez volt a NEVIKI legsikeresebb időszaka. Ez a kutatási stratégia azonban nem volt fenntartható, mivel konzerválta volna a lemaradásunkat a nyugattól, és egy sor szabadalmi, iparjogvédelmi problémát okozott. A második szakaszban, az 1970-es évek közepétől már az „originális” kutatási stratégia meghonosítása volt a cél. Ez azt jelentette, hogy a magyar növényvédő szer innovációs lánc képes legyen bármilyen piacon eladható, szabadalmi szempontból tiszta, új termék előállítására. Ennek az innovációs láncnak a kutatás-fejlesztés (K+F) vertikumát a NEVIKI-ben kívánták létrehozni. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat az Nehézipari Minisztérium (NIM), majd 1980-tól Ipari Minisztérium (IPM) és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) biztosította.Kovács Miklós – Nádasy Miklós: Új növényvédőszerek kutatása a Nehézvegyipari Kutató Intézetben. Magyar Kémikusok Lapja, 1979. 34. 119-121. o.
Az 1980-as évek elejére a NEVIKI-ben kiépült a növényvédő szer kutatási-fejlesztési vertikuma (K+F), amely az évtized végére már kezdte hozni az első eredményeket. Az új kutatási stratégiának azonban nem volt kifutási ideje. A rendszerváltás során, a hazai gazdasági, ipari szerkezet olyan jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyet a NEVIKI egyszerűen nem élhetett túl. A növényvédő szereket gyártó vegyipari vállalatok megszűntek, a gyógyszergyárak pedig felhagytak a növényvédő szer előállítással. Ipari háttér nélkül pedig egy ipari kutatóintézet nem létezhet.
A fő kutatási profilon kívül a NEVIKI-ben még számos területen folyt munka, szinte a kezdetektől fogva. A korróziós kutatások, az egyik legsikeresebb területnek bizonyultak, amelyek még a NEVIKI megszűnését is túlélték., Veszprém Szervetlen vegyipari területen, a dikalcium-foszfát műtrágya gyártástechnológiájának kidolgozásával letette névjegyét a műtrágya kutatás területén is.Kulcsár Miklós: Szervetlen kémiai-technológiai kutatások a Nehézvegyipari Kutató Intézetben. Magyar Kémikusok Lapja, 1974. 29. 402-408. o. A folyékony műtrágyázás hazai meghonosításával, a műszaki-technikai háttér és a gyártástechnológia kidolgozásával az 1970-es évektől pozícióját tovább erősítette, amely a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat (MKSZ) keszthelyi telepéhez kötődik.Bésán Jánosné: Műtrágyaipari fejlesztési tendenciák. Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei 1989. 19. 19-28. o.
1956-ban izotóp laboratórium létesült, és ezzel az intézet bekapcsolódott a radiokémiai kutatásokba.Bálintné Ambró Irén: Izotóptechnikai kutatások a Nehézvegyipari Kutató Intézetben. A Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei 1974. 5. 25-36. o.
Az 1950-es évek végétől kezdődtek a vegyipari műveleti és automatizálási kutatások, majd a vegyiparban használatos automatikaelemek, műszerek fejlesztésére és gyártására is sor került. 1971-től a főhatóság a NEVIKI tevékenységi körét a levegőtisztaság-védelmi és a vegyipari levegő szennyezés kérdéseinek kutatására is kiterjesztette. Ez utóbbi két részleg Budapesten nyert elhelyezést.Király György: Az intézet műveletautomatizálási, vegyipari műveleti és levegőtisztaság-védelmi kutatásai. Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei 1974. 5. 3-24. o.
A veszprémi társintézményekkel közösen Vegyipari Számítástechnikai Csoportot hoztak létre 1966-ban, a korszerű számítástechnikai módszerek vegyipari alkalmazásának kutatására.Farkas Margit – Szepesváry Pál: A számítástechnika és a vegyipari kutatás. A Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei 1974. 5. 63-76. o.
Az intézetben katonai jellegű, titkosított kutatások is folytak.Gerlei István – Melenyec János – Dr. Pernyeszi József: Szemelvények a katonai víztisztítási kutatásokból. Gerlei István – Melenyec János – Dr. Pernyeszi József: Szemelvények a katonai víztisztítási kutatásokból (az 1970-es és ’80-as években), különös tekintettel a fordított ozmózis alkalmazására III. rész
1965-től az intézet kezelésébe került a Várpalotán található, Thury várban elhelyezett Magyar Vegyészeti Múzeum.P. Nagy Sándor: 25 éves a Magyar Vegyészeti Múzeum. Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei 1988. 18. 263-277. o., Várpalota
Az intézet eredményeinek elérésében meghatározó szerepe volt a magas szintű dokumentációs és könyvtári szolgáltatásoknak. E részlegek által készített referátumok, témafigyelések, periodikák stb. eljutottak a vegyipari vállalatok szakembereihez is a különböző információs hálózatokon keresztül.Sugár Péter: Az információ potenciális haszna-használati értéke és relevancia. Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei 1989. 19. 135-143. o.
1949-1957 Intézetalapítás, a „hőskor” A NEVIKI 1949. évi alapítása idején átmenetileg a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kémiai technológiai tanszékén kapott elhelyezést. Ugyancsak itt nyert elhelyezést az egy évvel korábban alapított Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet (MÁFKI) is. A hely szűkössége miatt, csak a legszükségesebb teendőkre összpontosítottak, az intézet megszervezésére és a tudományos kutatók munkába állítására. Az év végére az intézet létszáma 41 fő volt, ebből 16 fő mérnök. 1950 elején történt a Veszprémbe történő leköltözködés, és a Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) A épületének 2. és 3. emeletén kaptak elhelyezést. Itt hozták létre az első három kutató osztályt: Szervetlen -, Szilikát- és Szerveskémiai osztályokat, majd kiszolgáló részlegeket is szerveztek.
A második világháború után az Óbudai Gázgyár, a Pécsi Kokszművek, a Dorogi Szénfeldolgozó Vállalat és néhány vidéki és nehézipari üzem generátortelepei alkották hazánk szénfeldolgozó iparát. 1950. elején a NEVIKI-hez csatolták az Óbudai Gázgyár és a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat kutató részlegét. A szénfeldolgozó vegyipari kutatások a NEVIKI-ben a széntelepek vegyipari minősítésével kezdődtek,Takács Pál: A vegyipari szénkészletek jelentősége és felvétele. Közlemények az Intézet 1949-54 évi kutatási eredményeiről, 1955. 108-140. Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém. majd kiegészültek a barnakőszén- és feketekőszén-kokszolással, valamint azok minősítésével, különös tekintettel a borsodi barnaszén kétlépcsős kokszolására.Takács Pál – Bognár Aurél: Kísérletek borsodi barnakőszénkoksz kén- és hamutartalmának vegyi úton való csökkentésére. Nehézvegyipari Kutató Intézet Közleményei. 1958. 1. 93-99. o. A NEVIKI a szénfeldolgozás csaknem valamennyi területével foglalkozott,Korányi György: A Nehézvegyipari Kutató Intézet tízéves munkájáról. Magyar Kémikusok Lapja, 1959. 14. 181-186. o. melynek itt, még a vázlatos áttekintésére sem vállalkozhatunk.
1950. szeptemberétől a NEVIKI-hez költöztették a Szegedi Tudományegyetem korróziós kutatásokkal foglalkozó csoportját, és ’’Korróziós Osztályt’’ hoztak létre. A műszaki technikai feltételek megteremtése mellett folytatódott a személyi állomány feltöltése is.
Az intézet vezetésével Polinszky Károlyt bízták meg, aki a VVE dékánja is volt. Az oktatás és kutatás egységének megteremtése szellemében a NEVIKI kutatói részt vettek az oktatásban és fordítva, a VVE oktatói a kutatóintézet munkájában.. . 2017/3
Az Intézeti vezetés energiájának jelentős részét a NEVIKI új székházának tervezésére és megvalósítására fordította. A kivitelezés során jelentkező problémák miatt az építkezés lassan és vontatottan haladt, de 1952. év közepén megtörtént az átköltözés az egyetemről az új székházba, amely el volt látva a kornak megfelelő legmodernebb technikával. Időközben elkészült a MÁFKI székháza is a NEVIKI-vel közös telephelyen, az akkori Veszprém város legszélén. A komplexum ünnepélyes felavatására augusztus 20. alkalmából került sor.
1953. január 1-ével Polinszky Károly igazgató megvált az intézettől, és ezzel lezárult az alapítás és szervezés időszaka, a „hőskor”. A vezető személyében bekövetkezett változás pedig – ahogy lenni szokott – egyébként is határkőnek számít. Így volt ez a NEVIKI esetében is. Az ötvenes évek első felében a gazdasági és politikai elzárkózás a tudományos kutatásra is kedvezőtlenül hatott. Tetőzte a bajt, hogy az Intézet főhatósága 1953-1954 között ötször változott. Ebben a helyzetben az új vezető állandó belső átszervezésekre és leépítésekre kényszerült. A vegyipar nyersanyag-bázisának változása, a szénről a szénhidrogénekre történő áttérés feleslegessé tette az intézet szénfeldolgozással foglalkozó kutató kapacitását. Ezen változások következtében a NEVIKI 298 fős létszáma 1956. végére 209 főre csökkent.
A NEVIKI-t ebben a helyzetben találta az 1956-os forradalom. Az intézet épületeiben és felszerelésében károk nem keletkeztek, de az energia hiány miatt a munka lehetetlenné vált. Az országot 17 intézeti dolgozó hagyta el (disszidált).
A fent vázolt nehézségek ellenére az intézet működése stabilizálódott. Kialakult egy megállapodott, innovatív kutatói mag, amely szinte a megszűnésig együtt maradt. Megteremtődtek a kutatás technikai, tárgyi feltételei, fejlődött a tudományos szakmai színvonal.
1957-1972 Új kutatási főirány: növényvédő szerek