A Limnofila (a görög λιμνός, mocsár és φίλα, fonál szavakból) édesvízben és talajban élő bakterivor heterotróf Granofilosea-nemzetség. A Limnofilidae és a Limnofilida egyetlen ismert nemzetsége.
Characteristics Filogenetikai alapon a Limnofilida a legnagyobb, a Limnofilát tartalmazó, de a Leucodictyida kládba tartozó Massisteria nemzetséget nem tartalmazó legnagyobb klád. Ez kizárja a filogenetikailag távoli, de morfológiailag hasonló, azonban a Limnofilától eltérően el nem ágazó filopódiumokkal rendelkező Nanofila nemzetséget is. A Limnofila kis édesvízi heterotróf Rhizaria-nemzetség vékony, elágazó szemcsés filopódiumokkal (granulopódium), melyek táplálkozáskor a szubsztráthoz rögzülnek. Trofikus állapota kis gömbölyű sejt. Ezen ostorok lehetnek, de általában nem látható fénymikroszkóppal.
2 ismert faj (Limnofila borokensis, Limnofila mylnikovi) ultraszerkezete ismert. Lapos mitokondriális cristái és összetett koncentrikus szerkezetű extruszómái vannak. Filopódiumait 2–6 mikrotubulusból álló csoportok támasztják. A Heliomonadida kláddal ellentétben a centroszóma nem feltűnő. Ökológia Bakterivor: fagocitózissal eszi a baktériumokat. Így fontos talajlakó predátor, és a talajlakó sejtevő eukarióták sokszínű ökológiai közösségének tagja. Bár édesvízi kládként írják le, talajban is jelen van. A Cercozoa környezeti DNS-szekvenciáinak (más néven működő rendszertani egység (OTU)) 1,3%-át adja Németország művelt földjein. A Cercozoa-OTU-k 2%-át adj két különböző norvég és cseh erdőtalajban, de minden szinten (avar, tiszta talaj, rizoszféra, növényi gyökerek szintje) közel azonos arányt tesz ki. Rendszertan
Ereddet és etimológia A Limnofila nemzetséget Thomas Cavalier-Smith és David Bass hozták létre egy, a Protistban közölt tanulmányban. Csupasz amőbákat tartalmazó nemzetségként írták le, melyek szemcsés filopódiumokkal rendelkeznek, és filogenetikailag nem tartoznak az Endomyxa és a likacsosházúak közé sem. 18S rRNS-géneken alapuló filogenetikai elemzés alapján a Granofilosea kládba sorolták, melyet ugyane cikkben írtak le. A nemzetséget a monotipikus Limnofilida rendbe és Limnofilidae családba sorolták. Előbbit a Limnofilát tartalmazó, de a Massisteria (Leucodictyida) nemzetséget nem tartalmazó legnagyobb kládként írták le. A név a görög λιμνός, láp és φιλά, fonál szavakból származik, melyek a kizárólag édesvízi élőhelyre és a különösen vékony fonálszerű filopódiumokra utalnak. Molekuláris rendszertan A Limnofila és az egész Limnofilida a Granofilosea egyik legkorábban kialakult kládja a Leucodictyida, Cryptofilida és Desmothoracida kládok után. A Granofilosea a Monadofilosa testvérkládja, mely a többi filopódiumokat képző Cercozoa-fajt tartalmazza. Alább egyszerűsített Granofilosea-kladogram található egy 2011-es 18S rRNS-alapú filogenetikán a környezeti kládok nélkül.
Fajok 5 ismert faját mind a nemzetség első leírását tartalmazó 2009-es tanulmányban írták le. 2 faját (Limnofila anglica, Limnofila longa) először a Priest Pot nevű édesvizű tóban mutatták ki az angliai Cumbria területén. 1 fajt (L. oxoniensis) oxfordi kerti talajban mutattak ki, a fennmaradó 2 fajt (L. borokensis, L. mylnikovi) Borok (Jaroszlavi terület, Oroszország) hulladékkezelő épületeiben mutatták ki, és eredetileg tévesen Gymnophrys cometaként azonosították. Eddig csak a L. mylnikovit nem szekvenálták. Limnofila anglica — Cumbria, England. Limnofila borokensis — Borok, Russia. Limnofila longa — Cumbria, England. Limnofila oxoniensis — Oxford, England. Limnofila mylnikovi — Borok, Russia (unsequenced).
Jegyzetek
Kategória:Cercozoa Kategória:2009-ben leírt nemek, nemzetségek