Hrvaćani (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délkeletre, a Hrvačanska-patak mentén, az Uzlomac-hegység lábánál és nyugati nyúlványain, 350-750 méteres magasságban található. A településtől keletre, északkelet - délnyugati irányban folyik a Hrvaćanska folyó, a Vrbanja folyó jobb oldali mellékfolyója. Torkolata Dabovci község alatt van. Néhány kilométerrel nyugatra folyik a Vodalka - a Bosanka bal oldali mellékfolyója. A Bosanka a Vrbanja jobb oldali mellékfolyója, amelynek torkolata Vrbanjacitól lefelé található. A település központi része mintegy 460–470 m tengerszint feletti magasságban található. Egy körülbelül 3 km hosszú helyi út köti össze Hrvaćanit az M-4-es, Banjaluka − Kotor-Varoš − Obodnik − Maslovare − Teslić – Matuzići főúttal.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb26594Bosnyák480287Horvát22125Jugoszláv00Egyéb07Összesen745388
Története A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 16 háztartása, 122 muszlim, 122 ortodox, 20 római katolikus és 12 izraelita lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 26 háztartást, 151 muszlim, 32 ortodox és 30 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 299 lakosa volt, melyből 107 római 116 muszlim, 153 ortodox és 30 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háború során 1992 októberében a szerb hadsereg kiűzte a teljes bosnyák és horvát lakosságot. 1992 tavaszán a boszniai szerb erők megkezdték az etnikai tisztogatást az egész boszniai Krajinában. A bosnyákokat és horvátokat tömegesen gyilkolták meg, a többieket száműzték. Településeiket teljesen elpusztították, akárcsak a Vrbanja-völgy más részein, Kruševo Brdótól a folyó orbászi torkolatáig.Župa Vrbanjci, biskupija-banjaluka.org, hozzáférés 2020. október 31. A háború alatt a horvátok és bosnyákok nagy szenvedéseknek voltak kitéve, amit a Hágai Törvényszék több vádirata és ítélete is tartalmazott. A helyi lakosságot megkínozták, megölték és üldözték, az ingatlanokat pedig elpusztították. A gyerekeket és a nőket elkülönítették a csoporttól, és busszal szállították a szabad területre, a férfiakat pedig 1992. november 3-án megölték. A bűncselekményért még senkit nem vontak felelősségre. A családtagok szerint még 29 év után sem tudni, hogyan hajtották végre 161 bosnyák kivégzését. A sírt még nem fedezték fel. Hrvaćani lakosai különösen sokat szenvedtek, először Večićibe menekültek, majd a vidék többi száműzöttjével együtt tovább száműzték őket. Sokakat a grabovicai általános iskolában található táborba küldték, ahol nyomuk veszett.sense-agency"Odiseja i stradanja Muslimana iz sela Hrvaćani http://www.reuters.com/article/us-warcrimes-mladic-trial-idUSBRE8680YG20120709. Hasonló sorsra jutottak más bosnyák települések is a Vrbanja völgyében, Kruševo Brdótól Banja Lukáig. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A boszniai háború idején az itteni mecset is megsemmisült. A mecset minaretje teljesen megsemmisült. A mecsetet tűz és több lövedék is megrongálta. Főkupolája széthasadt, kerületi falaiban lövedéklyukak vannak. A mecset mihrabjának falán nagy repedések voltak láthatók. Egy szomszédos kis épület, a mecset melléképülete is kiégett és elvesztette a tetejét. A háború után megindult a mecset újjáépítese. Az újjáépített mecsetet 2011. június 11-én avatták fel.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései