Orahova (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre fekszik, település központi része a Vrbanja-folyó és annak mellékfolyója, Vigošća mentén található, területe 340-820 méteres magasságban fekszik. Főbb településrészei: Donja és Gornja Orahova.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb20692Bosnyák29487Horvát11077Jugoszláv00Egyéb50Összesen1612186
Története A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 38 háztartása, 378 római katolikus és 19 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 66 háztartást, 402 római katolikus és 54 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 473 lakosa volt, melyből 323 római katolikus, 89 ortodox és 61 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A bosznii háború során a környéken az összes horvát és bosnyák falut elpusztították, a lakosságot megölték és kiűzték. Ezeken a területeken ma már szinte nincs is horvát lakosság. A Vigosca folyó menti, valamint a Vrbanja-völgy összes horvát és bosnyák települése, Kruševo Brdótól Banja Lukáig elpusztult. Ez történt Orahovával is. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Antalnak szentelt temetőkápolnáját 1992-ben felégették. 2005-ben az épület új tetőt kapott.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései