thumb|left|222px|Pipavirágú farkasalma (Aristolochia macrophylla) festett hajtásmetszete. Az egyes szövettípusok német nevének megjelenítéséhez a „További részletek” funkcióban vigyük az egeret a kijelölt sárga téglalapok fölé!
thumb|left|200px|Aristolochia arborea a hamburgi pálmaházban thumb|left|200px|Aristolochia arborea virágai a hamburgi pálmaházban
A farkasalma (Aristolochia) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjának névadó nemzetsége, hozzávetőlegesen 500 fajjal. Származása, elterjedése
A fajok többsége dél-amerikai, de a hideg égöv kivételével az egész Földön elterjedt. Magyarországon egyetlen faj, a közönséges farkasalma (A. clematitis) fordul elő.
Jellemzői
A legtöbbjük kúszónövény, de előfordulnak közöttük cserjék és lágyszárúak is. Egyszerű, váltakozó állású leveleik szív alakúak, nyelesek, ép szélűek. A virágok a levelek hónaljában nyílnak egyesével, vagy többesével. A párta zigomorf, a szirmok összenőttek, alul felfúvódottak, feljebb szűk csövet formálnak, majd fajonként változó méretű és színű nyelvszerű lebenyben végződnek. A porzószálak egymással és a bibével is összenőttek. A magház alsó állású, 4-6 rekeszű.
Megporzása
A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek. Először a bibe érik meg, eközben a párta csövében lévő szőrök a virág belseje felé törekvő rovarok (elsősorban legyek) elől elhajlanak, de visszafelé már nem engedik őket. A rovarok a magukkal hozott virágporral megtermékenyítik a bibét, majd hosszabb-rövidebb várakozásra kényszerülnek, amíg a porzók is beérnek. Miután ez megtörténik, a pártacsőben lévő szőrök elhervadnak és szabadon engedik az immár friss virágporral behintett rovart.
Felhasználása dísznövényként
Kertekben olykor előfordul az A. durior és a pipavirág (A. macrophylla). Mindkettő magasra kúszó díszcserje.
Élettani hatása
A farkasalmaféléknek erős rákkeltő és vesemérgező hatásuk van. Az ilyen összetevőt tartalmazó termékeket a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 1-es csoportba tartozó karcinogénekként sorolja be.American Cancer Society (2006) Több mint 100 olyan veseelégtelenségi esetet dokumentáltak, amelyet ez a növény okozott.Cosyns, J. P. (2003). Aristolochic acid and 'Chinese herbs nephropathy': a review of the evidence to date. Drug Saf. 26(1):33-48.Növeli a veserák kockázatát egy népszerű gyógynövény - cikk az Origón. Feltételezések szerint a farkasalma magokkal fertőzött gabona fogyasztása ún. balkán nephropathiát okozott főleg Délkelet-Európában.Grollman, A. P., et al.: Aristolochic acid and the etiology of endemic (Balkan) nephropathy, PNAS, (2007). A negatív hatásokért főleg az ilyen növényekben található arisztolsav (latinul: acidum aristolochicum, angolul: aristolochic acid) tehető felelőssé.
Ismertebb fajok
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Farkasalmalepke
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Farkasalmafélék Kategória:Mérgező növények