Sellei Camilló, teljes nevén Sellei Camilló Marcell (Soroksár, 1902. szeptember 20. – Budapest, 1979. augusztus 8.) orvos, belgyógyász, onkológus, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa (1966), doktora (1973).
Élete Sellei Arnold (1873–1922) kereskedő, magánhivatalnok és Braun Fanni (1878–1927) fiaként született zsidó családban. Apja Liptószentmiklósról került Soroksárra; nevét 1891-ben Schlesingerről magyarosította Selleire.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62592/1891 Apai nagyapja Braun Mór soroksári földbirtokos volt.
A Budapesti IX. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1920). 1921 és 1927 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt, ahol 1927. január 31-én avatták orvosdoktorrá.
1926 és 1933 között a Korányi Sándor által vezetett III. sz. Belklinika díjtalan gyakornoka, 1934-től fizetéstelen tanársegéde, majd 1936-tól 1939-ig a II. sz. Belklinika fizetéstelen tanársegéde volt. Az 1930-as években a daganatos betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit kutatta Karczag Lászlóval, Németh Lászlóval és Jáni Bélával. Ennek során elsőként ismerték fel a mustárgáz daganatellenes hatását. 1944–1945-ben munkaszolgálatosokat mentett, és 1945 után a Vas utcai Kórház deportáltakat kezelő osztályán volt belgyógyász. Később Haynal Imre professzorral – mint egyetemi adjunktus – közösen építette újjá a II. sz. Belklinikát. 1951-ben távoznia kellett a Klinikáról számos munkatársával együtt. Kutatásait az Országos Onkológiai Intézetben folytatta, ahol huszonöt éven át vezette a belgyógyászati osztályt.
Első felesége, dr. Köves Irén 1945. szeptember 18-án hunyt el a Szent Rókus Kórházban. A Rákóczi úton utazott villamossal, amikor egy rablásból menekülő fiatal több lövést adott le üldözőire, amikor is az egyik golyó a nyakán eltalálta Sellei Camillónét.
Szerkesztésében jelent meg az első magyar nyelvű daganat-kemoterápiás könyv, amely később angol nyelven is kiadásra került. Tagja volt számos külföldi orvostudományi társaságnak, köztük 1958-tól a New York-i Tudományos Akadémiának is.
Művei A veseműködés mechanismusára vonatkozó újabb kísérleti eredmények. Farkas Györggyel. (Magyar Orvosi Archivum, 1931, 32.) Az intracután alkalmazott oldatokfájdalomcsillapító hatásáról. (Orvosi Hetilap, 1932, 22.) Az ideghártya és szürkeagy anyagcseréje. Weinstein Pállal. – A szövetek anyagcseréjének jellemzése hőtermelési hányadosaink alapján. Jány Józseffel. – A reticulo endothelialis rendszer befolyása a chemotherapiás hatás alatt álló egérrákra. Karczag Lászlóval, Csaba Margittal. (Magyar Orvosi Archivum, 1933, 34.) A heteroplastikus transplantatio hatása a kísérleti rák anyagcseréjére. – Néhány fontosabb harcgáz hatása a szöveti anyagcserére. Jány Józseffel. (Orvosképzés, 1935, 3.) Szövettani gázanyagcserevizsgálatok heteroplastikusan transplantált patkányrákkal. – A jód hatása a szöveti gázanyagcserére. Mayer Györggyel. (Magyar Orvosi Archivum, 1938, 39.) Heveny mérgezések haematologiai vonatkozásai. Mosonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1939, 29.) Funkcionális diagnosztika (Fischer Antallal, Bécs, 1940) Kiütéses typhus és sulfamid által okozott agranulocytosisok. (Orvosok Lapja, 1945, 8.) Kiütéses typhus után szív- és érelváltozásokról. Weisz Rezsővel. (Orvosok Lapja, 1947, 8.) Kisérletek a trinitrotoluol toxicitásáról. Borbély Ferenccel, Fischer Antallal. (Orvosi Hetilap, 1948, 5.; Orvosok Lapja, 1948, 16.) Kisérleti vizsgálatok a trinitroluol által okozott anaemiáról. Borbély Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1948, 6.) Penicillin hatása a csontvelőműködésre. Gráf Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1948, 10–11.; Orvosok Lapja, 1948, 22.) A mustárgáz hatása a kísérleti rákra. Németh Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1948, 24.; Orvosok Lapja, 1948, 37.) Tapasztalatok a mustárnitrogén therapiás alkalmazásával. Gráf Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1948, 34.; Orvosok Lapja, 1948, 47.) Munkaártalmak pathogenesise és megelőzése. I. A hőmunka kórélettana. Fischer Antallal, Gerő Sándorral és Rózsahegyi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1949, 15.) Munkaártalmak pathogenesise és megelőzése II. Hőmunka hatása a keringésre. Fischer Antallal, Gerő Sándorral és Rózsahegyi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1950, 31.) Munkaártalmak pathogenesise és megelőzése. III. Hőmunka hatása a mozgásszervekre. Fischer Antallal, Gerő Sándorral és Rózsahegyi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1950, 32.) A mustárnitrogén hatása a véralvadásra. Antalóczy Zoltánnal, Komáromy Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1951, 7.) Klinikai tapasztalatok újabb rákdiagnosztikai próbákkal. Komáromy Józseffel, Gáti Évával. (Orvosi Hetilap, 1951, 24.) Terheléses clearance-vizsgálatok ép és kóros veseműködésnél. Fischer Antallal, Weisz Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1952, 12.) Szerves fluorvegyületek hatása a kísérletes daganatokra. Oláh Györggyel, Eckhardt Sándorral és Kapás Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1952, 26.) Az emlőrák áttételeinek gyógyító kísérlete hormon- és műtéti kezeléssel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956, 2.) Klinikai vizsgálatok cytostatikus mannit (BCM) származékkal. Eckhardt Sándorral, Hartai Ferenccel és Molnár Endrével. (Orvosi Hetilap, 1956, 36.) Kísérletes és klinikai eredmények BCM-el. Németh Lászlóval, Eckhardt Sándorral és Kellner Bélával. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1957, 8. kötet) A vérplazma adenozindezamináz aktivitásának mérése, mint tumordiagnosztikai vizsgálat. Straub F. Brúnóval, Stephaneck Ottiliával és Ács Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1957, 10–11.) A subcutan és intramuscularisan adagolt zymosan befolyása a serum properdintiterre és fehérvérsejtszámra állatkísérletben. Zsebők Zoltánnal, Wachtl Istvánnal és Szy Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1960, 7.) Adatok az új gyomorsav-meghatározás értékeléséhez. Zalay Magdával, Schmidt Mártával és Eckhardt Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1960, 52.) A mannitmyleran (1,6-dimethansulfonoxy-D-mannitol) hatása idült myeloid leukémiás betegekre. Eckhardt Sándorral, Hartai Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1961, 42.) Tapasztalatok Rheosolonnal kezelt daganatos betegeken. Zalay Magdával. (Orvosi Hetilap, 1962, 10.) 5 éves klinikai tapasztalatok Degranollal. Eckhardt Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1962, 25.) Az 1,6–dibrom–1,6–D–didesoxymannit (DBM) hatása chronikus myeloid leukémiában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964, 12.) Twenty five years in the fight against cancer. Társszerk., Budapest, 1966 A rosszindulatú daganatok chemotherápiája. Kandidátusi értekezés. 1966 Daganatos betegségek gyógyszeres kezelése. (Eckhardt Sándorral, Németh Lászlóval, Budapest, 1968) Daganatos betegek tetramesyl-mannit kezelésének klinikai vizsgálata. Szentkláray Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1970, 16.) Chemotherapy of neoplastic direaser. (Eckhardt Sándorral, Németh Lászlóval, Budapest, 1970) A daganatos betegek fájdalomcsillapító kezeléséről. Eckhardt Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1971, 16.) A Dibrómdulcit klinikai vizsgálata polycythaemia verában. Szentkláray Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1971, 26.) A belgyógyász feladata a daganatos betegségek diagnosztikájában és therápiájában. Doktori értekezés. 1972 Haptoglobin vizsgálatok értékelése tumoros megbetegedésekben. Hevér Ödönnel, Eckhardt Sándorral és Tóth Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1972, 45.) Klinikai vizsgálatok Bleomycinnel. Döbrentey Eszterrel, Bodrogi Istvánnal és Eckhardt Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1974, 10.)
Díjai, elismerései Szabadság Érdemrend bronz fokozata (1947)Magyar Közlöny, 1947. május 1. (98. szám) Munka Érdemrend arany fokozata (1973) Nehézipar kétszeres kiváló dolgozója
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar onkológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek Kategória:Soroksáriak Kategória:Budapestiek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Munkaszolgálatosok