Prisočka (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 48, közúton 66 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 25, közúton 34 km-re délkeletre, a Vrbanja bal partján, 640-1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Valójában falvak és házcsoportok sora a Vrbanja bal oldali mellékfolyói a Ćorkovac és a Čudnići között, a Petrovo Polje lejtőin a Vlasic-hegységben, egy körülbelül 8 km hosszú sávban. Prisočka számos 640-750 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő faluból és házcsoportból áll. Mindegyik a Vlasic-hegység lejtőin található. A legnagyobb települések Kovačevići, Tuleža, Lozići, Vrbovo, Zuhrići és Vrevići. Mindegyik helyi utakon kapcsolódik a Kruševo Brdo – Šiprage – Kotor-Varoš regionális úthoz.http://www.kartabih.com/.Vojnogeografski institut, Izd. (1963): Šiprage (List karte 1:25.000, Izohipse na 10 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, .
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák1394228Horvát01Jugoszláv260Egyéb30Összesen1423229
Története A prisočkai régió legnagyobb falvai nagyon régi települések nehezen megközelíthető helyeken, ezért feltételezhető, hogy történetük szorosan kötődik az illírektől napjainkig a Vrbanja völgyében zajló eseményekhez.
A muszlim lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Imljane községhez tartozó településnek 23 háztartása és 182 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Prisočka községhez tartozó tartozó településen 25 háztartást és 220 muszlim lakost találtak. Prisočka községhez még Crljepovi, Kerle, Paviluk és Šiprage falvak is hozzá tartoztak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a községnek 683 lakosa volt, ebből 675 muszlim és 8 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején a šipragei régió más falvaival együtt Prisočka is aktívan részt vett a nemzeti felszabadítási mozgalomban. Ebből a szempontból települései közül különösen Kovačevići és Lozići tűnt ki. Az AVNOJ második ülésszakának előkészületei során a NOVJ Legfelsőbb Főhadiszállásának egy része, Josip Broz vezetésével Kovačevićiben (amely Petrovo Polje alatti kis faluként van bejegyezve), Husein Kovačević, a Šipragei Helyi Népi Felszabadítási Bizottság egyik tagjának házában volt elszállásolva.Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
A boszniai háború idején Kovačevići sokáig ellenállt az egykori JNA és szerb (fél)katonai alakulatok túlerejének. A kimerítő csaták után a védők a muszlimok által ellenőrzött területre (Travnik felé) vonultak vissza, és ahogy az összes többi szomszédos falu, Kovačevići is teljesen elpusztult. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1996 után a luxemburgi kormánynak és katonáknak, azaz a BELUGA zászlóaljnak (rövidítve: Belgium – Luxemburg – Görögország – Ausztria; az EUFOR-SFOR keretein belül) köszönhetően a Šiprage környéki bosnyák falvak többségét, így Prisočkát is, részben újjáépítették.http://www.euforbih.org/http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/http://www.nato.int/sfor/organisation/mission.htm
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései