Kruševo Brdo II (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 74 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 31, közúton 42 km-re délkeletre, a Vrbanja két partján és a környező hegyekben fekszik. A település a Vrbanja-folyó völgyének legelején, a Kruševo Brdo (1178 m) lejtőin található szétszórva.Vojnogeografski institut, Ed. (1955): Travnik (List karte 1: 100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1: 250.000). Izdavačko preduzeće "Sejtarija", Sarajevo.kartabih A két Kruševo Brdo közül Kruševo Brdo II fekszik délebbre a Vrbanja mentén, míg Kruševo Brdo I tőle északra, a Vrbanja és a Kruševica összefolyásánál található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb39572Bosnyák00Horvát00Jugoszláv10Egyéb30Összesen39972
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Imljane községhez tartozó településnek 42 háztartása és ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Kruševo Brdo községhez tartozó tartozó településen 65 háztartást és 631 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 188. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Kruševo Brdonak 720 lakosa volt, ebből 715 ortodox és 5 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Kruševo Brdo erős csetnik fellegvár volt, harcosaik a háború után még évekig ellenálltak a kommunista erőknek. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései