A díjnok (vagy latin eredetű szóval diurnista) a második világháború előtt olyan közszolgálati alkalmazott volt, aki rendszeresített havi fizetés helyett csak díjazást, napidíjat kapott. Másként napidíjasnak is nevezték.https://baranyilaszlozsolt.com/pciskola/TAMOP-4_2_5-09_Regi_magyar_szavak_magyarazo_adatbazisa.pdf
Magyarországon Mivel a díjnok nem rendszeres fizetést, hanem csak díjat (napi díjat) kapott, ezért nem is tartozott a tisztviselők közé. Rendszerint a hivatalfőnök fogadta fel, fogadalmat tett. A díjnoki alkalmazás nem volt képesítéshez kötve. Írni-olvasni kellett tudnia. Rendszerint csak segédhivatali (másolási, gépelési, ügykezelési) munkát végzett. Voltak ugyanakkor ún. szak-díjnokok is, akik a tisztviselői állásokra megállapított képesítés birtokában érdemleges tisztviselői munkát végeztek.
A díjnok illetményeit havonta kapta. Az állandó minőségben alkalmazott díjnok egyévi kifogástalan szolgálat után értesítést kapott, amely részére számos előnyt biztosított, így elbocsátása miatt felszólalhatott, szabadságidő illette meg, nyugellátásban részesült. A tisztviselői kinevezést közvetlen megelőző díjnoki szolgálat beszámított a tisztviselői szolgálati időbe. Új idők lexikona https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_07-08/?pg=170&layout=s&query=d%C3%ADjnok 1723-1724. old.
Ausztriában A diurnista (németül Diurnist) cím Ausztriában az adminisztráció egy napibéres alkalmazottjára vonatkozott (DiurnumDuden online: Diurnum ), aki hivatalos ügyintézőként vezette az irodai jegyzőkönyveket, ún. expedíciókat és dokumentumokról másolatot készített.Gemeinde Wald: 800 Jahre Wald, Meßkirch 2008.
A jozefiniánus Bécsben a diurnisták számos közigazgatási hivatal alárendelt tisztviselői voltak, akik bizonyos tekintélyt élveztek, de csak szerény fizetést kaptak. Voltak köztük titkárok, anyakönyvvezetők, asszisztensek, hivatalnokok, iratvezetők, nagykereskedők, hivatalnokok, csatlakozási ügyintézők stb., akik minden reggeltől végezték munkájukat az Állami Kancellária, a Birodalmi Kancellária, a Hadikancellária, az Osztrák-Cseh Kancellária, a Magyar Bírói Kancellária, illetve a Németalföldi Kancellária irodáiban. Hivatal, a pénzverde, a legfelsőbb számviteli kamara, a vallási bizottság, a tanulmányi bizottság és a városháza.Rudi Palla: The Encyclopedia of Lost Professions From Knickers to Tailors. Eichborn GmbH.
Statisztika
A Révai nagylexikona szerint Magyarországon a 20. században körülbelül 5000 díjnok állt állami alkalmazásban; ezek közül mintegy 3000 az igazságügyi szaknál. Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_05/?pg=550&layout=s&query=dijnok
A szakdíjnok A szakdíjnok bizonyos különleges munkákra kellő gyakorlattal és előképzettséggel (pl. telekkönyvi vizsgával) rendelkező díjnok volt, aki szaktudásánál fogva a többi díjnokénál magasabb napidíjban is részesült.https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_17/?pg=312&layout=s&query=szakd%C3%ADjnok Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925) 309. old.
Az irodalomban
Ágai Adolf Sanyaró Vendel válogatott nyögései című aforizmái között 50 említi (diurnista néven) a díjnokokat, akiknek főleg alultápláltságán élcelődik. https://mek.oszk.hu/11800/11808/html/index.htm
Jegyzetek
Források Új idők lexikona
Kapcsolódó szócikkek Köztisztviselő Napszámos
Kategória:Foglalkozások