Javorani (), település Kneževo községben, Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 16, közúton 23 km-re délre, községközpontjától légvonalban 18, közúton 27 km-re északnyugatra, a Banja Lukát Kneževóval összekötő úton, 470-850 méteres magasságban található. Javoranitól délnyugatra található a Tisovac-hegy (1172 m).
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1273792Bosnyák00Horvát10Jugoszláv60Egyéb90Összesen1289792
Története Javorani területe az ókorban, sőt már a bronzkorban is lakott volt. A határában található Javorska Gradina egy bronzkori és kora vaskori erődített település régészeti lelőhelye. Bizonyos, hogy ezen a területen illír származású lakosok éltek, akik később keltákkal, majd a beözönlő szláv népekkel keveredtek. A Knezovi nevű lelőhelyen egy mesterségesen kialakított platón tégla és mésztufa építőanyagból épített falak maradványai találhatók, melyek egy római erődhöz tartozhattak. A falu területe a középkorban is lakott volt, ezt bizonyítja a Mramorje nevű késő középkori temető maradványai, ahol több késő középkori sírkő is található. A késő középkorban a Štražbenica nevű magaslaton egy vár is állt. 1528-ban Huszref bég meghódította Jajcát, és csata nélkül behatolt Banja Lukába. Ekkor került ez a terület is török kézre.
A kutatások szerint a mai Javoranit a 17. században alapították. A lakosság legnagyobb része Montenegróból és Szerbiából származik. A török hódítók elől elmenekültek és ezen a területen telepedtek le. Az első családok közé tartozott a Cvišić család. Javorani nevét akkor kapta, amikor a törökök felakasztották a Cvišić család vénét egy juharfára, amiről az emberek Javoraninak nevezték a helyet.Момчило Спасојевић: Коњи и кесање за престиж , hozzáférés: 2009. január 27.. Később sok család költözött be: Delići, Nagraisalovići, Jošići, Tubići, Kaurini és mások. E családok leszármazottai ma is élnek ezen a területen, bár sokan közülük Banja Lukába költöztek.
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz és Banja Luka községhez tartozó településnek 59 háztartása és 631 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Javorani községnek 84 háztartást és 855 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 188. o. Az első világháború kitörésével a szerb nemzetiségű helyieket erőszakkal mozgósították az osztrák-magyar hadseregbe, de többségük azonnal dezertált, és a Szaloniki Front önkénteseként jelentkezett a szerb alakulatoknál. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Javoraninak 799 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás A faluban általános iskola, posta és egészségügyi központ működik.
Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt ortodox fatemploma. A 18. századi gerendatemplom, mely az egyik legrégebbi a környéken. A templom első írásos említése Szent Miklós 1756-os ikonján található. Azt sem tudni, mikor szentelték fel eredetileg, és azt sem, hogy ki szentelte fel. Kívülről úgy néz ki, mint egy egyszerű, alapvetően téglalap alaprajzú épület. A falak tölgyfa rönkökből készültek, melyek szépen kifaragott, téglalap keresztmetszetűek. A templom 9,46 méter hosszú, 4,92 méter széles és 5,50 méter magas. 2003-2004-ben a templomot renoválták. Az újjáépítési projektet a Szerb Köztársaság Kulturális és Természeti Örökségvédelmi Intézete végezte. A helyi néphagyományban az a legenda él, hogy a templom egy éjszaka megváltoztatta állítólagos eredeti helyét, és Grabežből átköltözött jelenlegi helyére, a Cvišić-hegyre. Van egy történet arról is, hogy az oszmán szultán engedélyt kapott istentiszteleti hely építésére, de csak akkorára, hogy egy ökörbőr befedhesse. Ezt a korlátot azonban leleményességgel küszöbölték ki. Szent Miklós tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma 1931-ben épült. Javorska Gradina - egy bronzkori és kora vaskori erődített település régészeti lelőhelye. Knezovi – római erőd maradványai egy mesterségesen kialakított platón tégla és mésztufa építőanyagból épített falmaradványokkal. Mramorje – késő középkori temető maradványai három fennmaradt stećak sírkővel. Štražbenica – középkori vár maradványai. Egy domináns magaslat platóján késő középkori falmaradványok láthatók.
Jegyzetek
További információk Kneževo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései