Az M1 a Duna Médiaszolgáltató első és legrégebbi televízióadója, amely 1957-től hírműsorokat, közérdekű információkat és szórakoztató műsorokat szolgáltatott a nézőknek 58 éven keresztül. 2015. március 15-én a közmédiában történt átalakítások után az általános szórakoztató csatornából hírcsatorna lett. Az új nemzeti főcsatorna szerepét ugyanaznap a Duna vette át, amelyre átkerültek az M1 szórakoztató műsorai.
A televízióadót (és a hozzá kapcsolódó hírszolgáltatást) a rendszerváltás óta, de különösen 2010 és 2026 között kormánypárti elfogultsággal jellemezték, az Európai Újságíró Szövetség 2019-es jelentése szerint a magyar köztévé híradásai nem kiegyensúlyozottak, az ellenzéki politikusok álláspontja szinte hiányzik a tudósításokból. A jelentés megállapítása szerint "a közszolgálati média″ a kormányzati propagandagépezet részévé és állami médiává változott.
2026. július 7-én 16 órakor leállították a hírszolgáltatást, végül este 19:56-kor indult újra filmekkel, majd pár héttel később az online M3-hoz hasonlóan a Magyar Televízió és a Duna Televízió archívumának sugárzásával folytatta műsorát. A hírszolgáltatás 2026. augusztus 20-án indult újra.
Tulajdonosa a Független Közmédia Testület, melynek kezelője a kormány által kinevezett Médiatanács.
Története
Kísérleti adások A rádiós műsorszórás folyamatos bővítései és fejlesztései mellett az 1950-es évekre megjelent az igény a nyugaton terjedőben lévő televízióadók meghonosítására. Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról sugározták 1953. december 15-én. A második próbaadás 1954. január 20. – 1955. február 22. között a Szabadság hegyen, az egykori Hargita szálló melletti a Magyar Posta Kísérleti Intézet ideiglenes tornyáról történt. 1956-1958 között pedig megépült az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony. A teljes ország lefedéséhez azonban újabb adók kiépítésére volt szükség, így létrehozták a gerincadó-hálózatot, és átjátszóállomásokat építettek országszerte.
Indulás 1957. február 23-án kezdte meg tényleges működését, ám hivatalosan a május 1-jei, a munka ünnepe tiszteletére rendezett ünnepség közvetítésével kezdte meg működését. A rendszeres tévéadás csak 1958-tól indult, addig csak tesztüzemben működtek az adótornyok.
Első másfél évtizedében a Magyar Televízió egyetlen és az országos kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenéséig az ország legnézettebb csatornája volt. Idővel itt közvetítették a híreket, sportműsorokat, filmeket, szórakoztató műsorokat, vígjátékokat, drámákat, tévéjátékokat, drámákat és színházi közvetítéseket.
A televízió kezdeti korszakában a hírműsort (TV Híradó) és a sporthíradót (Telesport) kezdték el sugározni, utóbbit 1958-tól.
A magyar televíziózás kezdetétől színházi előadásokat mutattak be illetve rögzítés híján élőben sugározták a tv-játékokat. Az első bemutatott tévéjáték a Tanya a viharban volt 1958. március 21-én,A Rádió– és Televízióújságban még Viharos éjszaka címen szerepelt. amelynek írója Dobozi Imre, rendezője Katkics Ilona volt. A második tévédráma a Gyárfás Miklós által írt Papucs című vígjáték május 3-án, a harmadik pedig Vacsora a Hotel GermániábanA tévéfilm 1962-es változata más szereposztással már rögzítésre került. A műsorújságban – tévéfilmben feltűnt címtől eltérően – Hotel Germánia néven szerepelt. címmel került a képernyőre 1958. június 29-én (forgatókönyvíró: Gárdos Miklós, rendező: Mihályfi Imre).
1960-as évek 1962-ben indult el Parabola címmel eredetileg külpolitikai bulvárműsor, kezdetben Varga Józseffel.Rádió–és Televízióújság 1962. év, 51. szám, 1962. dec. 24., 4. oldal Megnéztük a Parabolát, a TV új külpolitikai műsorát. Itt végre "tv-szerűek" voltak a különböző színes "story"-k, a külpolitikai pletykák, – gazdag filmaláfestéssel és jó karikatúrákkal. Ügyes a Canard Enchaine c. párizsi szatírikus lap bemutatása. Harmat Endre és Réti Ervin, a két szerző, valamint Révész József szerkesztő jó munkát végzett, de nem szabad elhallgatni Varga József mértéktartó és értő szövegolvasását sem! A Delta tudományos magazinműsor 1964-tól, a Kékfény rendőrségi magazin egy évvel később indult el a tévében. 1968-ban indult el az interaktív beszélgetős –, az akkori politikai légkörhöz igazodó – vitaműsornak szánt tévéműsor, a Fórum.
A műsorsugárzás gyakorisága heti két nappal indult, amely 1960-ra heti öt, 1968-től heti hat napra nőtt.Rádió–és Televízióújság 1968. év, 1. szám, 1968. jan. 1., 5. oldal Gódor Ferenccel, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesével, a Televízió vezetőjével beszélgettünk abból az alkalomból, hogy [...] az eddigi ötnapos televízió-műsorhét az új esztendővel hatnapossá válik: ezután pénteken is „rendes” műsort közvetít a televízió. Ez az adássugárzási rendszer majd 30 évig maradt meg.
A kádári enyhülés jeleként a televízióban a civilek is megmutathatták magukat. Ennek egyik első sikeres példája a Ki mit tud? (1962–1996) tehetségkutató műsor volt. Ennek sikerén felbuzdulva rendeztek további vetélkedőket (pld.: Ki miben tudós?, Ki minek a mestere?, Riporter kerestetik). A tehetségkutató mellett a másik népszerű műsor az 1966-tól indított Táncdalfesztivál volt (ennek "népzenei változata" volt a Röpülj, páva!).
Már kezdetektől próbálkoztak tévéfilmek készítésével, több-kevesebb sikerrel. 1962-től kezdve a televízió majd három évtizeden keresztül a MAFILM-mel számos közös tévéfilmet készített, kezdve az újra megrendezett Vacsora a Hotel Germániában tévéfilmmel.Az 1962-es adaptáció rögzítésre került az 1958-as stábbal és színészekkel. Az egyik főszereplő Avar István helyett Básti Lajos volt. A RTV műsorújságban Hotel Germánia címmel volt feltüntetve.
A tévésorozatok közül A Tenkes kapitánya (1964) volt az első produkció, amely heti sorozatnak volt tekinthető. Emellett elsőként olyan irodalmi adaptációk kerültek képernyőre, mint a Tüskevár (1967) vagy a Kincskereső kisködmön (1968).
A sorozatok egy része az akkori politikai korszakra jellemző politika üzenetet/hangulatot is továbbított a néző felé. Ezek egy része történelmi sorozatok voltak, amelyek a Tanácsköztársaságról (Én, Prenn Ferenc (1969)), II. vh-s partizánokról (Honfoglalás (1963), Oly korban éltünk… (1967), Budapesten harcoltak (1969)https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_02/?pg=76&layout=sRádió–és Televízióújság 1968. év, 7. szám, 1968. február 12.,11. oldal), éppen mindkettőről szóltak (Bors (1969–1972)) vagy hidegháborús politikai krimik voltak (A százegyedik szenátor (1967), Az Aranykesztyű lovagjai (1968)).
Gyerekek számára volt az Iskolatelevízió (1963–86). 1963-ban alkották meg az esti gyerekmesét felvezető bejátszásokat benne az ikonikus TV Macival. Zenés–bábos-rajzos összeállítású gyerekműsor is készült számukra Zsebtévé címmel (1965–).
A közmédia sokáig kizárólagosan közvetítette a nyári és téli olimpiát. Az 1960-as római olimpiai játékoktól kezdődően élőben közvetítették az eseményeket. Az 1964. évi tokiói olimpia képei részben repülőgépen (a Tokió–Alaszka–Északi-sark–Hamburg útvonalon), részben – akkor először – a Telstar műhold révén jutottak el a 2,7 millió tévénézőhöz. 1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézők.
Az első színes tévéadásra 1969-ben került sor.
1970-es évek Először 1970-tól sugározták, majd a tévécsatorna később vissza-visszatérő műsora lett a tévé archívumos műsorokból válogató Önök kérték. 1971-ben új hírműsor indult el A Hét címmel, amely több mint három évtizedig a csatorna meghatározó heti hírmagazin műsora volt.
A tévéfilmek és tévésorozatok egyre nagyobb számban készültek, jellemzően irodalmi adaptációk: többek között Rózsa Sándor (1971), A fekete város (1972) és az Abigél (1978). Bár voltak továbbra is bűnüldöző szervekről alkotások, ezek egy része 60-as évekhez képes már könnyebb műfajúak voltak, lásd a szatirikus Egy óra múlva itt vagyok... (1973–1975) és a nyomozókutyás Kántor (1976) sorozatot. Ebben az időszakban kerültek bemutatásra a kritikusok által lehúzott – és a közönség által sem pozitív fogadtatásra talált – Rajnai András rendezte Televíziós mesék.
A televízió idővel több, nagy költségvetésű nemzetközi koprodukcióban vett részt: például a csehszlovák-magyar Vivát, Benyovszky! (1975) történelmi sorozatban vagy olyan nyugat–európai koprodukciókban, mint a Hungária kávéház (1976), Sztrogoff Mihály (1977) és Sándor Mátyás (1980).
Jelentős zenei műsor volt a zenés darabokat felvonultató Zenés TV Színház és a korabeli zenés videó-klippes összeállítású Egymillió fontos hangjegy. A szórakoztató varieté műsor próbálkozás volt a Televarieté showműsor, de később számos nagyszabású műsort rendeztek az MTV színes technikával elsőként felszerelt IV–es stúdiójában.Rádió–és Televízióújság, 1981. év, 24. szám, 1981. jún, 15., 4. oldal: Revük, látványosságok, show-k, balettek, karmesterversenyek, Röpülj pávák, zenekari koncertek — évi 35-40 jelentős műsor a Négyes [stúdió] teljesítménye. Közvetítették az Intervíziótól átvett NDK-beli Zenés ajándékkosárt is, amelyben magyar zenei előadók is feltűntek.
A Parabola műsor 1975-től Varga József után az újságíró – és a műsor egyik írója – Árkus József műsorvezetési időszaka alatt érte el a belpolitikai szatirikus korszakát.Rádió–és Televízióújság, 1986. év, 49. szám, 1986. dec, 8., 3. oldal
Gyerekműsorok esetében a Pannónia Filmstúdióban készültek olyan meghatározó produkciók, mint a Mirr-Murr kandúr kalandjai (1972–1975), Mekk Elek, az ezermester (1974–75) bábfilmsorozatok és olyan animációs sorozatok, mint Kukori és Kotkoda (1970–72), Frakk, a macskák réme (1972–1988), Vízipók-csodapók (1974–1985), Kérem a következőt! (1975–86), Mikrobi (1976) vagy A kockásfülű nyúl (1977–1979).
Olyan ifjúsági produkciók kerültek képernyőre, mint a Cimbora kulturális magazinműsor (1973-tól) vagy Keménykalap és krumpliorr (1974) minisorozat.
1980-as évek A 80-as években tovább bővítették az adóhálózatot. 1980-ban indult el a Panoráma külpolitikai műsor és a Stúdió kulturális magazin.A műsor teljes címében az adott évszám szerepelt. Például 1980-as évben a műsor Stúdió ’80 címmel szerepelt. Utóbbi – a botrányos indulása után egyrészt az újfajta vizuális megjelenítés miatt, másrészt többnyire olyan alkotókkal dolgoztak és szólaltattak meg, akik inkább a „tűrt” kategóriába estek – a 80-as évek meghatározó kulturális heti magazinjává vált. Ekkor kezdték el sugározni az Ablak szolgáltatói magazint (1981–2009).
Új irodalmi adaptációs minisorozatok közül nevezetesek voltak: Mint oldott kéve (1983), Özvegy és a lánya (1984), Különös házasság (1984) és A falu jegyzője (1986). Folytatódtak a magyar részvételű nemzetközi koprodukciók, nagy részük a klasszikus zenészek életét dolgozták fel: Hegedűs D. Géza és Darvas Iván főszereplésével a 16 részes NSZK–olasz Liszt Ferenc (1982), a brit Wagner (1983), az NDK-s Johann Sebastian Bach (1985) és a francia–szovjet–kanadai Berlioz élete (1986). Szintén koprodukcióban valósult meg a kamionosokról szóló T.I.R. (1988) kalandsorozat is.
Saját gyártású történelmi sorozatai között volt a Petőfi (1981), a Széchenyi napjai (1985) és a Kémeri (1985), a kortárs sorozatok közül pedig a Linda (1984–1990), Nyolc évszak (1987) valamint a kéthetente jelentkező Szomszédok (1987-1999) családi drámasorozat, amely az egyik legnézettebb tv-sorozata volt a csatornának az országos kereskedelmi tv csatornák megjelenéséig. 1980-ban került bemutatásra az MTV egyik legnépszerűbb televíziós filmje az Indul a bakterház.
1981-ben indultak el olyan szórakoztató műsorok, mint az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakok (1981–2004) és a Vidám Színpadi színészekkel szkeccsjeleneteket és bohózatokat bemutató Telepódium (1981–86).
Az újraindított Egymillió fontos hangjegy mellett elindították a Pulzus és a Zenebutik zenei hírmagazinokat.
Olyan népszerű kvízműsorok kerültek képernyőre, mint a Rózsa György vezette Kapcsoltam (az első adásokat még Vitray Tamás vezette) és a Leg…leg…leg… (1983–1999), az Egri János által indult Elmebajnokság, és Vágó Istvánnal a Van benne valami (1987–1993) című barkochba műsor.