A gázai népirtás az Izrael által Gázában tudatosan és tervezetten elkövetett, palesztinok elleni folyamatban lévő erőszak, amellyel Izrael megsértette a népirtás tilalmára vonatkozó nemzetközi jogi normákat, különös tekintettel az 1948-as genocídiumegyezményre. A vádak különösen a 2023-ban kezdődött háború során kaptak nagy nemzetközi figyelmet. A halottak számát a legtöbb szakértői csoport 65 ezer és 335 ezer közé helyezte. A közvetett halálozások száma ennek sokszorosa is lehet.
Többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete szakbizottsága és tényfeltáró bizottsága, az Amnesty International, az Orvosok Határok Nélkül, az izraeli B’Tselem, az Orvosok Az Emberi Jogokért (Izrael), az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete, népirtáskutatók, nemzetközi jogtudósok, és más szakértők is egyetértenek, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben élő palesztinok ellen, folyamatban lévő blokádjával, inváziójával és bombázásaival. Több szervezet is kiemelte, hogy Izrael tudatosan gyilkol civileket az övezetben, illetve éhínséget alakított ki Gázában, azzal a céllal, hogy részben vagy egészben kiirtsa a terület lakosságát. Ezek mellett Izrael népirtásnak nevezhető tevékenységei közé tartozik a polgári infrastruktúra elpusztítása, kórházi dolgozók és segélyekre várakozó emberek célbavétele, erőszakos kitelepítések, szexuális erőszak és születések megakadályozása.
2025. szeptember tizenhatodikán kiadott jelentésében az ENSZ tényfeltáró bizottsága hivatalosan is népirtásnak nevezte Izrael Gázai övezet elleni háborúját. A bizottság szakértőinek véleménye szerint Izrael háborújának során a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményben meghatározott öt bűntettből négyet elkövetett, nevezetesen: gyilkosság, súlyos testi vagy lelki sérülés okozása, olyan életkörülmények szándékos előidézése, amelyek célja a palesztinok teljes vagy részleges elpusztítása, valamint a születések megakadályozását célzó intézkedések bevezetése.
A dél-afrikai kormány eljárást kezdeményezett a népirtással kapcsolatban, a Dél-Afrika kontra Izrael ügyben a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), a genocídiumegyezmény megszegéséért. Az izraeli kormány tagadta a vádakat, és az önvédelem jogára hivatkozott. Az ICJ előzetes rendelkezése szerint Dél-Afrika kezdeményezése megalapozott, és megerősítette, hogy a palesztinoknak joga van népirtástól való védelemhez. A bíróság felszólította Izraelt, hogy tegyen meg mindent a népirtáshoz hasonló körülmények elkerülése érdekében, büntesse a népirtásra való felbujtást és engedje be a szükséges segélyeket Gázába. Azt követően, hogy a döntés után Izrael csökkentette a beengedett segélyszállítmányok számát, a bíróság ismét figyelmeztette őket, egyúttal felszólított a rafahi offenzíva megszüntetésére is. Izrael azonban figyelmen kívül hagyta a bíróság felszólítását, kitelepítette a város lakosságát és több ezer épületet lerombolt.
Háttér A Gázai övezet a megszállt palesztin területek része, rendkívül sűrűn lakott terület, amelyet 2007 óta a Hamász palesztin iszlamista ellenállási szervezet irányít. Izrael és Egyiptom zárlat alatt tartja a területet. Izrael ezt biztonsági okokkal indokolja, azonban a zárlatot számos nemzetközi szervezet kollektív büntetésként értelmezi, egyúttal megkérdőjelezi annak jogszerűségét. A Gázai övezet körül 2006 után kialakult helyzet a Balfour-nyilatkozat kiadásával és az annak nyomán Palesztinába megindult tömeges zsidó bevándorlás miatt több, mint egy évszázada kezdődött izraeli–palesztin konfliktus része.
2008 és 2022 közt a Gázai övezetben öt háború és több, mint harminc izraeli katonai hadművelet zajlott. Ezek a harcok jelentős károkat okoztak, ami miatt Gáza kiterjedt felújításra és helyreállításra szorult, de ez az izraeli zárlat miatt nem történhetett meg. A gázai gazdaságot megfojtó izraeli zárlat következtében a palesztinok több, mint 80%-a már 2023-ban is a szegénységi küszöb alatt élt, 63%-a pedig nem tudta biztosítani saját élelemellátását.
A 2023-ban kezdődött háború A Hamász és más palesztin fegyveres ellenállási szervezetek 2023. október 7-i támadása során több, mint 1100 izraeli civil és katona vesztette életét, a palesztin fegyveresek pedig nagyjából 250 embert foglyul ejtettek, köztük nőket, gyermekeket és időseket is. A harci cselekmények során a palesztinok követtek el dokumentált emberi jogi és nemzetközi jogi jogsértéseket is. Azonban a támadással egyidejűleg Izrael propagandakampányt indított a palesztinok ellen, igen súlyos, ám meg nem történt atrocitásokkal vádolva őket. A támadás során elkövetett állítólagos palesztin brutalitást (a sajtóban és közösségi médiában megjelent, Izrael és az izraeli sajtó által terjesztett, a nyugati sajtó által átvett és felerősített, palesztin brutalitásról, tömeges nemi erőszakról, lefejezésekről, felkoncolt terhes nőkről és magzataikról, mikrohullámú sütőben megsütött csecsemőkről, ruhaszárító kötélre sorban felkötött kisgyermekekről stb. szóló álhírek többségét időközben már megcáfolták) Izrael szövetségesei elítélték, Izrael pedig a palesztin támadásra válaszul az önvédelem jogára hivatkozva kiterjedt támadást indított a Gázai övezet ellen. E válaszlépések részeként Izrael az övezetet teljes zárlat alá vette, elzárva az övezet villanyáram- és vízellátását, leállítva a telekommunikációs hálózatokat, lezárva a határátkelőket, a hadsereg pedig kiterjed légi és szárazföldi támadásokat intézett a Gázai övezet ellen.
2025 szeptemberére a palesztin halálos áldozatok száma a Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint meghaladta a 65 000 főt, többségük nő és gyermek. Ugyan az áldozatok számát Izrael és az Izraelt támogató lobbicsoportok és agytrösztök rendszeresen megkérdőjelezik és kétségbe vonják, a megszáltt palesztin területek népesség-nyilvántartását Izrael végzi, engedélyezi a Ciszjordánia és Gázai övezet közti utazást, a nemzetközi határátlépést, illetve további fenntartásokat kezeli, így a tényleges hamisítás nem lehetséges. A kérdéssel foglalkozó szakértők és nemzetközi szervezetek hitelesnek és megbízhatónak tartják a palesztin hatóságok által szolgáltatott adatokat.
Népirtással egyenértékű lépések
Közvetlen gyilkosságok Az ENSZ szakértői és emberi jogi szervezetek is kijelentették, hogy Izrael katonai fellépései a Gázai övezetben megsemmisítésnek számítanak, amely egy emberiesség elleni bűntett. A bombázások első két hónapjában Izrael 25 ezer tonna robbanóanyagot dobott le a Gázai övezetre. Ezek közül sokat teljesen cél nélkül, sűrűn lakott területre, egész szomszédságokat elpusztítva. 2023. október 7. óta az IDF sok esetben meggyilkolt fegyvertelen letartóztatott palesztinokat és orvosokat. Izraeli katonák gyakran tömegesen megöltek palesztin civileket, esetekben családjuk előtt. Meggyilkoltak fehér zászlót lengető embereket is. 2024 áprilisában felfedeztek tömegsírokat, amelyekben találtak holttesteket kezeikkel összekötve, nőket és időseket is beleértve. Orvosok azonosítottak gyermekeket egyetlen lőtt sebbel fejükön vagy mellkasukon, amely bizonyíthatja a célzott gyilkosságokat. balra|bélyegkép|Izraeli bombázásban megsérült gyermek Az ENSZ és híroldalak számításai szerint a Gázai övezetben a halottak nagyjából 70%-a nő vagy gyermek volt. 2024 januárjára közel 24 ezren haltak meg, majd májusra ez a szám átlépte a 35 ezret, további legalább 10 ezer emberrel, akik a romok alatt voltak (így nem volt ismert, hogy életben voltak-e). A háború első három hetében több gyermeket gyilkolt meg az izraeli hadsereg, mint ahány gyerek meghalt világszerte konfliktusokban bármely évben 2019 óta. 2023 decemberére a sérültek száma 52 ezer felett volt, öt hónappal később 77 ezer fölé emelkedett.
A +972 Magazine és a Local Call is megírta, hogy az IDF a háború elején eldöntötte, hogy minden alacsony rangú Hamász-harcos megölése megér 15–20 polgári járulékos áldozatot, míg a magasabb rangú tisztviselők meggyilkolása akár száznál több járulékos polgári áldozatot is megér. Egy hírszerző kijelentette, hogy az izraeli hadsereg nem akarta csak hadi környezetben támadni a Hamász harcosait, inkább otthonaikban, családjaikkal együtt ölték meg őket: „mert sokkal könnyebb egy családi házat bombázni.” Egy másik tisztviselő hozzátette, hogy alacsony rangú katonák megöléséhez Izrael csak olyan, nagy méretű irányítatlan bombákat használt, amelyek egész épületeket el tudtak pusztítani, hogy „ne pazaroljuk el a drága bombákat a jelentéktelen emberekre.”
2024 márciusában a Haaretz megírta, hogy izraeli katonai parancsnokok „halálzónákat” jelölek ki, amelyekben az izraeli katonák bárkit megölhettek, akit megláttak, akkor is, ha fegyvertelenek voltak. 2024 júniusában az Associated Press jelentése szerint az izraeli műveletekben egész palesztin vérvonalakat gyilkoltak meg, „addig soha nem látott szinten.” Az izraeli Kneszet szerint az állam katonái arra voltak felszólítva, hogy buldózerekkel „gázoljanak el terroristákat, élve vagy holtan, százasával.” bélyegkép|2023 októberében készült interjúk sérült palesztinokkal A háborúban meghalt nők és gyermekek arányát megkérdőjelezték. 2024 májusáig az ENSZ által használt halottak számából csak -ot tudtak teljes mértékben azonosítani, ezeknek 52%-a volt nő vagy gyermek, 8% idős (bármely nem), és 40% férfi. 2024 novemberében a szervezet kiadott egy elemzést csak legalább három forrás által azonosított halottak között, amelyeknek 70%-a volt gyermek vagy nő. 2024 augusztusára a Gázai Egészségügyi Minisztérium (GEM) által kiadott halottak száma volt, amelyeknek 51%-a volt nő és gyermek, 9%-a idősek és 40%-a férfiak. Novemberre legalább 1410 gázai családot irtott ki teljesen Izrael. Mindezek mellett az adatok gyűjtése egyre nehezebb lett az elpusztított infrastruktúra következtében. A minisztérium elkezdett részben hírekre, mentőkre és családok által beadott információkra hagyatkozni. Mike Spagat egyetemi professzor kijelentette, hogy nagyon fontos találni egy megbízható módszert a halottak számlálására. Ugyan az izraeli kormány hivatalosan megkérdőjelezte a gázai halottak számát, az ország hírszerzése, az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet is megerősítette őket.
Egy 2025-ös kutatás a traumás sérülések által okozott halálok számát -ra helyezte 2023. október és 2024. június között, és 70 ezer fölé októberre. Ezeknek 59,1%-a volt nő, gyermek és idős. Az eredmények szerint a GEM majdnem 41%-kal alulszámlálta a valós áldozatok számát: „alulmérték a katonai művelet valós hatását Gázában, mert nem vették figyelembe a nem traumás sérülések következtében történt halálokat, amelyek közé tartozik a kórházak bombázása, élelmezési bizonytalanság és vízhiány.” Ha ezeket is beszámítjuk, a halottak száma 2025 januárjára könnyen átléphette a 80 ezret, majd májusra valahol 77 ezer és 109 ezer között lett volna, amely a terület háború előtti népességének 5%-a. A The Lancet által kiadott kutatásban a Gázai övezet lakosainak születéskor várható élettartama 34,9 évvel esett vissza 2023. október és 2024. szeptember között. A kutatás ezek mellett megerősítette a gázai minisztérium halálozási számait.
2025 júniusában az IDF katonái azt állították, hogy azt parancsolták nekik, hogy lőjenek rá tömegekre a Gaza Humanitarian Foundation segélypontjai körül, legalább 1000 embert megölve. Az Amnesty International szerint Izrael célja a lakosság éheztetése és kiirtása volt. 2025 augusztusában a gázai kormány sajtóirodája szerint legalább gyermek életét vesztette 2023 októbere óta. A hivatalos izraeli számok alapján a halottak 83%-a civil, amely bármely konfliktus arányát átlépi a ruandai népirtás, a 2022-es mariupoli csata és srebrenica ostroma kivételével.
Közvetett halálok