bélyegkép|500px|jobbra| Muszorgszkij kézirata – hat „b” előjegyzéssel A mai nyugati zene nagy része tonális. Ez azt jelenti, hogy található egy zenei központ, az alaphang (tonika), és egy az alaphangra épülő hangsor, amiből a zenemű építkezik. A zenemű hangsorát és alaphangját együtt nevezzük hangnemnek. A zenedarab hangnemét a kottában általában előjegyzés jelzi.
Például a J.S.Bach: C-dúr Preludium – 2'01" (BWV 846) a „c” hangon kezdődik és végződik, hangjait a c-dúr skála adja.
Példák: dór, dúr, moll bélyegkép|200px|jobbra|Miles Davis szobra a lengyelországi Kielcében bélyeg|200px|Beethoven: Zongoraszonáta, az első kiadás címlapja
Miles Davis: So What? – d-dór, esz-dór Hangnem: d-dór (az egyik egyházi modus) Alaphang: d A hangsor szolmizálva:..R_mf_s_l_td_R_mf_s_l_td_R_... (dór) Hangjai: d, e, f, g, a, h, c, d Hangnemtípus: moll (a skála kisterccel kezdődik)
W.A. Mozart: A-dúr klarinétverseny – A dúr
Hangnem: A-dúr Alaphang (tonika): „a” A hangsor szolmizálva:...D_r_mf_s_l_tD_r_mf_s_l_tD_.. (ion vagy dúr) Hangjai:a, h, cisz, d, e, fisz, gisz, a Hangnemtípus: dúr (a skála nagyterccel kezdődik)
Beethoven: Zongoraszonáta Opus 111 – c-moll
Hangnem: c-moll Alaphang: „c” A hangsor szolmizálva: ...L_td_r_mf_s_L_td_r_mf_s_L_... (eol vagy moll) Hangjai: c, d, esz, f, g, asz, b, c Hangnemtípus: moll (a skála kisterccel kezdődik)
Skála, tonika, kisterc, nagyterc, hangnemtípus thumb|C-dúr skála az egész- és félhanglépések megjelölésével A hangnem a skála (hangsor, hanglétra) megadásával meghatározza az egymást követő hangközöket: do re mi fa szo la ti do (dúr hanglétra)
Az alaphangból (tonika) kiinduló hangközök sora kiválasztja a tizenkétfokú (kromatikus) hanglétra hangjainak egy részét. ...C-d-ef-g-a-hC-d-... (C-dúr hanglétra)
Ha a zenemű hanglétrája nagyterccel kezdődik, azaz a harmadik hang az alaphangtól négy félhang lépéssel van feljebb, akkor a zenemű hangnemtípusa dúr.
Ha a zenemű hanglétrája kisterccel (3 félhang lépés) kezdődik, akkor a zenemű hangnemtípusa moll.
thumb|right|300px|Egyházi hangnemek A hanglétra első terce alapján az egyházi hangnemeknél (fríg, dór, líd ... skálák) is beszélhetünk dúr vagy moll hangnemtípusról.
Szóhasználat: hangfaj, hangnem, hangnemtípus
A hangnem kifejezésről ezt írja Weiner Leó:
Ezen érvek ellenére ez a szócikk a hangnem szó ma általánosan bevett használatát követi. A szigorúbb értelemben vett hangnemet viszont, a magyar változatát követve, hangnemtípusnak nevezi.
Története
thumb|200px|Indonéziai gamelán hangszerek Ez a szócikk csak a dúr és a moll hangsoron, valamint az egyházi hangsorokon alapuló, tehát modális mai „nyugati” zene hangnemeivel foglalkozik.
Más hangsorokat használó hangrendszerekben is találhatóak azonban hangnemek. Így például ismeretes ez a fogalom a klasszikus arab vagy az indiai zenében is.
Nem mindig létezett a hangnem, és ma sem minden zene ismeri a hangnemeket. A hangnem egyrészt korokhoz és kultúrákhoz kötött jelenség, másrészt a modern „nyugati” zenében is fontos szerephez jut a hangnem-nélküli, sőt a hangnemek megkötöttségét tudatosan kerülő zene. Atonális zene, tizenkétfokúság, dodekafónia), mikrotonalitás a továbbvezető fogalmak.
Fájl:Webern Op24-1.png
A skálának is van hangneme A skálának, azaz hanglétrának lényegéhez tartozik, hogy a hozzá tartozó hangokat lépcsőzetesen sorolja fel.
Ezzel szemben…hangnemnek nevezzük a dallamban foglalt hangkészlet hangjainak összességét, a hangoknak egymáshoz való vonzódását,… összetartozását, egy közös alap, a tonika köré való csoportosulását.Dr. Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek. Athenaeum 2000 kiadó,
Ha a hanglétrát elénekeljük, az is ad egy dallamot. Ennek a dallamnak kapcsán már van értelme azt mondani, hogy a skálának is van hangneme és hangnemtípusa.
A transzponálás és hatása A zenedarabok nagy részéhez megnevezhető egy hangnem, amiben a legfontosabb részei, elsősorban a kezdete és vége, mozog. A darab belsejében azután, például modulálás segítségével, más hangnemek is megjelenhetnek.
Transzponálásnak viszont azt nevezzük, ha a teljes zenedarabnak úgy változtatjuk meg a hangnemét, hogy más alaphangról indulunk, de a skálát, és ezáltal a hangközöket és dallamokat elvileg változatlanul hagyjuk. A dúr továbbra is dúr marad, a moll megmarad mollnak, stb.
Az egyes hangnemek hatása eltér azonban egymástól, ezért fontos a hangnem (például C-dúr) megadása, nem elegendő csupán a skálát (dúr) megjelölni.
Ezért adjuk meg a hangnemet a zenedarabok megnevezésében is. Például: „Ludwig van Beethoven 9. szimfónia (d-moll), op. 125, 1823”.
Leopold Mozart Hegedűiskolájában így ír a hangnemek jelentőségéről:
Ha netán úgy is tűnnék, hogy valamennyi ma használatos hangnemet a bé vagy kereszt hozzátételével a C-dúrból vagy a-mollból ültették át, miért kelt az eredetihez képest a hallgató kedélyében egészen más hatást?És ha ezeket nem lehet egymástól megkülönböztetni, miért tudja a gyakorlott muzsikus egy zene hallatán azonnal megmondani annak hangnemét?
A hangolási rendszerből adódó belső dallam- és harmóniabeli eltérések olyan daraboknál különösen érzékelhetők, amelyek érintik az összes hangnemet, ilyen például Johann Philipp Kirnberger (1721-1783) Musicalisches Circulja.
A következő tényezők játszanak szerepet abban, hogy a zenemű hatása transzponáláskor megváltozik: A dallamok magasabban vagy alacsonyabban szólalnak meg. Megváltozik a dallam, mert a hangközök a hangolás folytán nem egyenletesek. A hangszereknek megvan a sajátos rezonanciájuk. Azáltal, hogy ugyanaz a zenedarab könnyebben vagy nehezebben játszható az egyik hangnemben, mint a másikban, másként is sikerülhet az előadása. A hallgatónak a megszokás és a tradíció folytán kész elvárásai vannak. Vegyük ezeket az okokat közelebbről szemügyre, majd nézzük meg, hogyan csapódnak le a hangnemek és hangnemtípusok sajátos hatásában.
Magasabb vagy mélyebb hang thumb|659 Hz-es „E” hangvilla
Akinek nincs abszolút hallása, az nem vesz észre kisebb változást a hangmagasságban.
Kisebb különbségek a hangmagasságban régebben sem játszottak akkora szerepet a zenedarab hatásában, mint a hangolás. A 18. században például nem volt kötött a kamarahang, pontosabban helyi hagyományok voltak a meghatározók. Ekkor ugyanaz az akkord lehetett Cisz-, D- és Esz-dúr aszerint, hogy mi volt a kamarahang frekvenciája.Pintér Tibor: A hangnemek hatásesztétikájának kritikai vitája a 18. századi német zeneesztétikában. Laokoón, 2. (2002-2003), → Ha viszont a hangmagasságban nagyobb eltérés van, az a nem abszolút hallásúak számára is észrevehető.
Egészhangköz nem egyenlő egészhangközzel
A komolyzenében máig gyakran olyan hangolás van használatban, ami nem egyenletes.
Az úgynevezett tiszta hangolásban például ha a d-a kvint tisztán van hangolva, akkor a g-d kvint nem lehet tiszta. Ha viszont a g-d kvint tiszta, akkor a d-a nem lehet tiszta.
A különbség érzékeltetése hangmintákkal:
A nem egyenletes hangolás miatt a transzponáláskor megváltozik a hangközök nagysága, tehát kissé megváltozik a dallam, megváltozik a hangzás.
A hangszerek rezonanciája thumb|A bolgár gdulka (térdhegedű) rezonanciái. Baloldalt a dallam, jobboldalt pirossal a rezonátor húrok hangjai. Az akusztikus hangszerek, különösképpen a fúvósok, sajátos rezonanciájuk folytán nem minden hangot tudnak, vagy nem egyforma jól képezik. Ezt a zeneszerzők is figyelembe veszik, a klarinétok és a kürtök hallgatnak, amikor a zene a tonikától éppen messze jár.
Ugyancsak akusztikus okoknál fogva, nem minden hanghoz szólalnak meg egyforma gazdagságban felhangok. Egyes hangnemek ezért „üresen csengenek”.
Vannak hangszerek, amelyek külön rezonátor húrokkal vannak ellátva, de a zenekar minden egyes hangszere maga is rezonátorként működik. Ha például egy másik hangszer éppen g, d, a vagy e hangot játszik, a hegedűk g, d, a és e hangokra hangolt húrjai „együtt énekelnek” a játszó hangszerrel. Hasonló dolgot tapasztalhatunk akkor is, ha az üres húrok hangjának valamely nem túl sokadik felhangja szólal meg. Ez a rezonancia más helyeken, vagy egyáltalán nem szólal meg egy transzponált műnél.
Az előadás nehézségei thumb Az egyes hangszereken, azok játéktechnikájától függően, az egyik hangnemben könnyebb, a másik hangnemben nehezebb a játék. Gyakran előfordul, hogy egy darabot az énekes hangfekvésébe kell transzponálni. Egy-egy darabot ezért szokás transzponálva játszani.
A hangnemek rokonsága
A hangnemek és a hangnemtípusok sajátos hatása Ha pedig meg kell nevezni, hogy az egyes hangnemeknek mi is a sajátos jellege, már igencsak megoszlanak a vélemények. Még az azonos korban és zenei szokásrendszerben élő egyének ítélete is eltérhet egymástól.
Keresztek és bék – a hangnemek jelölése thumb|300px|left|Mozart kísérlete több hangnem egyidejűségével ()
Táblázatok transzponáláshoz
Irodalom Pintér Tibor: A hangnemek hatásesztétikájának kritikai vitája a 18. századi német zeneesztétikában. Laokoón, 2. (2002-2003) → Weiner Leó: Az összhangzattan előkészítő iskolája. Budapest (1952)
online elérés Leopold Mozart, Gründliche Violinschule, Faksimile-Nachdruck der 3. Auflage, Augsburg 1789, Geleitwort von David Oistrach, erläutert und kommentiert von Hans Rudolf Jung, VEB Deutscher Verlag für Musik, Leipzig,
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Hangsor Kvintkör
Kategória:Zeneelmélet Kategória:Összhangzattan