Gornji Očauš (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 40, közúton 50 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 26 km-re délnyugatra, az Očauš-hegység északi, és a Borja-hegység déli lejtőin, valamint a Velika Usora-folyó és mellékvizeinek völgyeiben, 500-1384 méteres magasságban található. A településtől mintegy 1,3 kilométerre a folyásiránnyal feljebb, a Penava és a Mihajlovac patakok találkozásából jön létre a Velika Usora.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb952545Bosnyák10Horvát00Jugoszláv20Egyéb40Összesen959545
Története A határában, a Toljnica és a Velika Usora összefolyása feletti magaslaton található vármaradványok tanúsága szerint itt már a késő bronzkorban erődített település állt. A falu középkori múltjáról tanúskodik a területén található két középkori temető maradványa is, melyek egyikében a sírkövek nagy része is fennmaradt. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Boszniában.
A szerb lakosságú Očauš település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó Očauš településnek 28 háztartása és 317 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 36 háztartást, 427 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 216. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 413 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Prokopiosz nagyvértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom építése 1990-ben kezdődött. A templom alapkövét Vasilije ortodox püspök 1990. augusztus 5-én szentelte fel. Ugyanő szentelte fel a templomot 2003. július 20-án. A tölgyfából épített ikonosztázt Živorad Vuković készítette, aki Srednja Šnjegotinából, Čelinac községből érkezett. Az ikonosztázon látható ikonokat a jelenleg Belgrádban élő očausi származású Dušan Đukarić festette meg. A templomot belülről 2004-ben Dušan Đukarić festette ki.Угодновичко-очаушка парохија Gradina - őskori erődítmény maradványai a Toljnica-patak feletti magaslaton, a pataknak a Velika Usorába való torkolása előtt. A magaslaton nem maradt fenn kultúrréteg, csak az aljában találhatók régészeti leletek, melyek a késő bronzkorból és a vaskorból származnak. Grčko groblje - késő középkori temető maradványai 17 darab stećak sírkővel. Krst - középkori temető maradványai a Debelo brdo előterében. Feltárása során több cserépedény került elő.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései