Jezera (), lakatlan település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 44, közúton 64 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 22, közúton 37 km-re délnyugatra, a Trogir-hegység délkeleti lejtőin, a Jezeračka-folyó forrásvidékén, 600-900 méteres magasságban található. A Jezeračka a Blatnica-folyó egyik mellékvize.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb10630Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb50Összesen10690
Története Jezera település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 17 háztartása és 234 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 27 háztartást és 354 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborúig Jezera területe Teslić községhez tartozott. A Jezerát alkotó falvak 600–900 m tengerszint feletti magasságban helyezkedtek el. A daytoni békeszerződéssel és a két entitás elhatárolásával nagyobb része a Föderációhoz és Zenica önkormányzatához került, kisebb, lakatlan része pedig a Boszniai Szerb Köztársaság része lett.
Gazdaság A terület a juhtenyésztésről és a burgonyatermesztésről volt ismert.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései