Mladikovine (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 34, közúton 52 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 27 km-re délre, a Blatnica és a Velika Usora folyók összefolyásától északra, a Borja-hegység délkeleti lábánál, 308-630 méteres magasságban található. Délkeleten Blatnica, keleten Komušina és Rajševo, délen Bijeli Bučje és Ugodnovići, északkeleten Vlajići, északon Kuzmani és nyugaton Očaus települések határolják. Települései többnyire a Velika Usora bal oldali mellékvizei, a Marica, a Želeče és az Uzvinska folyók völgyében találhatók. A gyenge infrastruktúra miatt a völgyek el vannak szigetelve, így maga a központ is el van szigetelve a falu többi részétől. Szeres típusú település, amely számos faluból áll, amelyeket a bennük lakó nagyobb családokról neveztek el. A település helyi közösségekbe szerveződik, ezek: Mladikovine, Lug Markovići és részben Uzvinska. Mladikovinéból minden út többnyire a Velika Usora vízgyűjtőjébe, azaz Blatnicába és Milan Poljébe vezet. Határa erdőkben és ivóvízben gazdag.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb23661458Bosnyák01Horvát35Jugoszláv240Egyéb131Összesen24061465

Története A falu területén, Blatnica közelében bronzkori leletekre bukkantak. A falut a Boszniai szandzsák 1604-es terjedelmes összeírása még nem említi. Amint a neve is mutatja, később telepítették. A vezetéknevek is az elmúlt évszázadok bevándorlásáról tanúskodnak, többnyire a szomszédos hegyi falvakból: Bagići és Trivunovići családok Bijelo Bučjéből;a Karpići és Todići családok Bricből; a Deronjići és Kitići családok Ugodnovićiból; Klječani család Očausból; a Jelić család Kruševo Brdoból származik.

A többségben szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 51 háztartása és 469 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. Fejlődésében sokan jelentett, hogy a vasútvonal 1903-ban a Velika Usora völgyén keresztül elérte Blatnicát, majd a következő évben meghosszabbították az Okrugla és a Velika Usora folyók találkozásáig. A vasutat az 1970-es évek elején szüntették meg. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 75 háztartást és 827 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborúban 42 helyi harcost esett el, amely a falu méretével arányosan a legtöbb Teslić községben. A templomkapuban emlékművet állítottak nekik. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A falu területén igen gyakori a kivándorlás. A fiatalok külföldre (főleg Nyugat-Európába) vagy a nagyobb városokba mennek jobb életet keresve.

Gazdaság A lakosság egyaránt foglalkozik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel. Jelentős számú munkavállaló van külföldön. A település területeiről származó tejet a blatnicai „Natura Vita” tejüzemben dolgozzák fel. A falu mezőgazdasági termékeinek minőségének köszönhetően a Szerb Köztársaság és Bosznia-Hercegovina egész területén ismertek.

Infrastruktúra Mladikovinét az Uzvinska, Marica és Želeća völgyein átvezető utak kötik össze a Velika Usora völgyével és a Teslić felé vezető úttal, részben és szakaszosan a Boszniai Szerb Köztársaság korában lettek ellátva szilárd burkolattal. Ugyanakkor a falu nagy része be van kötve a telefonhálózatba.

Oktatás Mladikovinában ötosztályos általános iskola található, amely a blatnicai Dositej Obradović Általános Iskola regionális iskolájaként működik.

Nevezetességei Szent Sziszoész tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A 19,5 x 10 méteres egyhajós templom építése 1988-ban kezdődött, az alapokat 1988. október 14-én szentelte fel G. Vasilije zvornik-tuzlai püspök. Az építkezés 2000. július 23-án fejeződött be, a felszentelést az illetékes püspök végezte. A templom rézzel borított, van harangtornya és három harangja, de kupola nincs. A terveket a belgrádi Branko Pešić építész készítette, és a Petrovo na Ozren-i templomról másolta. Hagyomány szerint létezett itt egy fából készült imahely, ahol istentiszteleteket, keresztelőket és esküvőket tartottak. A savići filiális templom 15 x 7 méteres. Az egyhajós Szent Bertalan és Barnabás templom építése 2006. szeptember 24-én kezdődött, az alapokat zvornik-tuzlai ortodox püspök Vasilije szentelte fel 2010. október 17-én A templom építése folyamatban van. A terveket Savo Krivokapić doboji építész készítette. Uzvinskán két templom is van. A Szent Sziszoész tiszteletére szentelt templom fából készült, és egy szilárd anyagból készülő templom építése is folyamatban van. A fatemplom építése 2007. szeptember 23-án kezdődött, a templom mérete 9 x 5 méter, a téglatemplom építése 2008. július 10-én kezdődött, a templom mérete 15,5 x 7 méter. A Milan Polje-i Szent Vaszilij Ostroški templom építése 2011. március 6-án kezdődött. Az alapokat Zvornik-Tuzla püspöke, Vasilije szentelte fel. Az építkezés 2012. július 29-én fejeződött be, a felszentelést az illetékes püspök végezte. A templom vasbetonból épült, rézzel borított. Harangtornya pengefalú , egy harangja és egy kupolája van.

Jegyzetek

További információk Teslić község hivatalos oldala

Kategória:A Doboji régió települései