Rajševa (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 30, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 18 km-re délre, a Velika Usora két partján, a Rajševska-patak torkolatánál, 290-450 méteres magasságban található. Rajševo a Teslićből Blatnicába vezető út 17. kilométerénél található. Az Usora folyó partján fekszik, a bal parton a katolikus lakosság, a jobb parton a túlnyomórészt iszlám lakosság él.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1620Bosnyák479346Horvát2159Jugoszláv320Egyéb210Összesen763375
Története A rajševai iszlám közösség ősidők óta létezik. Nincs írásos feljegyzés arról, hogy a Rajševa mikor keletkezett, de az idős helyi muszlimok szerint ez a közösség a háború előtti Doboji régió legrégebbi közösségei közé tartozott. Megemlítik, hogy Rajševa régebbi még Tešanj városánál is, de ez az információ nem írott formában, hanem nemzedékről nemzedékre öröklődő történetek formájában terjed.
A bosnyák és horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 39 háztartása 171 muszlim és 47 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 56 háztartást, 203 muszlim, 111 római katolikus és 12 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 216. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Rajševa községnek 295 lakosa volt, melyből 160 muszlim, 116 római katolikus horvát, 18 ortodox szerb és 1görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során az agresszorok a teljes muszlim és horvát lakosságot elűzték otthonaikból. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A Rajševába való visszatérés a 2000-2001 közötti időszakban kezdődött. A házakat humanitárius szervezetek pénzéből újították fel.
Nevezetességei Az első mecset Rajševában, amelyről a Teslići telekkönyvi hivatalban található írásos információ, a régi galiješevići famecset volt. A mecsetnek fából készült minaretje volt, és 1890 körül épült. 1967-ben elvégezték a régi mecset újjáépítését, melyhez a korábbi faminaret helyett betonminaret épült. A boszniai háborúban ezt a mecsetet is a földdel egyenlővé tették. A mecset mellett volt egy régi mejtef, amely szintén elpusztult az előző háborúban. A lerombolt mejtef újjáépítésének kezdete 2003, míg a mecset építése 2004 februárjában kezdődött és 2005 szeptemberében fejeződött be. Az újonnan épült mecset megnyitója 2006. augusztus 5-én volt.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései