Donji Ružević (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 22, közúton 26 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re északnyugatra, a Mala és Velika Usora összefolyásától északnyugatra fekvő dombvidéken, 220-350 méteres magasságban található. Donji Ružević egykor Ružević település része volt. Donji Ružević és Gornji Ružević falvakat a Teslić - Osivica - Ukrinica helyi út választja el egymástól. Donji Ružević lakosságának többsége bosnyák, míg a szomszédos Gornji Ružević faluban a helyiek többsége szerb. E két település felett található a Gračun-domb, vagy Krstova gora. A falu központjában egy vallási épület - a ruževići mecset - áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb118261Bosnyák18041079Horvát1223Jugoszláv830Egyéb4341Összesen20601404
Története A település neve a török hódoltság idejéből származik. A falut állítólag az akkor itt élt Ružoje nevű kenézről, (vagy egy Ruža nevű nőről) nevezték el, aki valószínűleg a falu feje volt. Más feltételezés szerint mivel Ružević földje iszapos és agyagos volt, amelyen vadrózsák nőttek, ezért feltételezik, hogy a falu erről kapta a nevét. Az eredeti név Ružetić volt, amelyet később Ruževićre változtattak. A falu korát tekintve, a 200 évvel ezelőtti lakosok számát tekintve elmondható, hogy a falu viszonylag fiatal. Azonban a kis lakosszámot az első világháborús kolerajárvány és a második világháborús tífuszjárvány okozta, amelyek sok emberéletet követeltek. Nincs információ arról, hogy mikor épült az első mecset Ružević faluban. Feltehetően a muszlimok érkezésével épült és fából készült. Más feltételezések szerint a 19. század közepén épült. A ruževići mecset és a muszlim gyülekezet már akkor is megvolt, amikor Teslić városa, gyára és közigazgatása még nem létezett. A legközelebbi közigazgatási hatóság Tešanjban volt. A ruževići mecset központi szerepet játszott nemcsak a ruževići muszlimok, hanem a környező Osivica, Barići, Gomjenica és Stenjak falvak számára is. Ezekből a falvakból érkeztek az emberek Ruževićbe, hogy pénteki imákat tartsanak. A ruževići mecseten kívül még három mecset volt a gyülekezetben. Kettőt magánházakból alakítottak ki. Az egyiket Hamidovićiben, Alja Zukić magánterületén, a másikat padig Aličkovićibe, Omer Aličković magánterületén. Ezeket a mecseteket tarawih imák végzésére használták, és mekteb tanítás helyszínei voltak. Az egyik mekteb a mecset melletti wakuf telkén épült, ahol mekteb oktatás folyt, és amelyet 1953-ban ifjúsági központtá alakítottak át.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó Ružević településnek 52 háztartása, 276 muszlim, 157 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó Ružević településen 92 háztartást, 436 muszlim, 223 ortodox és 8 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó Ružević községnek 675 lakosa volt, közülük 445 muszlim, 206 ortodox szerb, 19 izraelita és 5 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Gazdaság Ružević lakossága egykor főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Ma Teslić város terjeszkedésének és a Doboj - Teslić - Banja Luka főút mentén épülő üzleti létesítményeknek köszönhetően lassan Teslić város üzleti övezetévé válik.
Nevezetességei A mai mecset elődjét a tešanji Hajji Ago Smajlbegović alapította itteni hatalmas birtokán, melyen felépítette az akkori legnagyobb mecsetet kőalapozással és egy fa minarettel. Mivel a minaret fából készült, jobban ki volt téve a pusztulásnak, mígnem Mahmo Jašarević horganyzott lemezzel fedte be, amely 1959-ig szolgált. 1960-ban egy tégla minaretet, majd később egy új mecsetet építettek. Mivel a mecset nem volt megerősítve, idővel és a számos földrengés miatt repedezni kezdett. 1985-ben engedélyt kaptak egy újabb, kupolás mecset építésére, amelyet 1987. október 10-én ünnepélyesen nyitottak meg. A boszniai háború során a mecsetet lerombolták. A háború után az első pénteki imát a ruževići gyülekezetben 1999. június 11-én végezték el. 2000-ben kezdtek el gondolkodni a mecset újjáépítésén, ami meg is valósult, és 2004. július 31-én hivatalosan is megnyitották. A mecset megnyitó ünnepségén Mustafa Cerić reis-ul-ulema efendi is jelen volt. 2014-ben a mecsetet belül felújították, és új szőnyeget vásároltak. A ruževići mecset méretei 22,50 m x 12,67 m. A gyülekezeti emlékkutat a Ružević gyülekezet mártírjainak, halottainak és eltűntjeinek emlékére Amir Haušić építtette, felavatása 2007. július 29-én volt.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései