Halasi-Kun Tibor (Zágráb, 1914. január 19. – New Milford, CT, USA, 1991. október 19.) kiemelkedő turkológus, Németh Gyula egyik legjobb tanítványa, az amerikai turkológia egyik megalapítója, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.
Élete és munkássága
A budapesti Lónyai Utcai Református Gimnázium elvégzése után turkológiát tanult a budapesti egyetemen. 1936-ban diplomázott, majd azonnal munkába is állt tanársegédként Németh Gyula katedráján, akinek Halasi-Kun az egyik kedvenc tanítványa volt egészen élete végéig. Egy, az isztambuli Német Régészeti Intézetben töltött kétéves kitérő (1941–1943) végén a török kormány tanárnak hívta az ankarai Hungarológiai Intézetbe, melynek első vezetője Rásonyi László volt, akit személyesen Mustafa Kemal Atatürk hívott meg az intézet 1936-os alapításakor. Közvetlenül őt követte Halasi-Kun Tibor, aki 1951-ig maradt posztján. A kommunista hatalomátvétel után nem tért vissza Magyarországra, hanem Törökországban maradt.
1951-ben meghívást kapott a New Yorki Columbia Egyetemre, ahol több mint harminc éven át dolgozott tanárként, szervezőként és nem utolsósorban kutatóként, minden területen jelentőset alkotva. Elragadó személyiségének köszönhetően kiváló kutatókat képzett a közel-keleti és török tanulmányok területén: diákjai számos amerikai egyetemen megtalálhatóak tanárként. Szervezőként is fáradhatatlan volt: ő alapította a Közel-Keleti Intézetet (Near and Middle East Institute) és a Török Tanulmányok Központját (Center for Turkish Studies), amelyeknek hosszú évekig igazgatója is volt; valamint az Amerikai Kutatóintézetet Törökországban (American Research Institute in Turkey). Emellett a folyóiratalapításban is jeleskedett: ő hozta létre 1969-ben az Archivum Ottomanicumot, 1975-ben pedig az Archivum Eurasiae Medii Aevit. 1980-tól kezdődően sűrűn látogatott vissza szülőföldjére hosszabb kutatóutakra. 1986-ban választották meg az MTA tiszteleti tagjává.
Tudományos érdeklődését tekintve Németh Gyula igaz követője volt, amennyiben megosztotta figyelmét az oszmán és az általános török, különösen a kipcsak filológia között. Pályafutását oszmanisztikával kezdte: kiváló doktori értekezése Gennádiosz Szkholáriosz török nyelvű Hitvallásáról szólt, melyet a pátriárka Hódító Mehmet parancsára írt Konstantinápoly 1453-os bevétele után. A görög ábécével, török nyelven írt munka a török nyelv történetének értékes forrása. Az 1970-es években újra az oszmán témák felé fordult, és két úgynevezett Oszmán Adóösszeírások (Ottoman Doomsday) programot szervezett, amelynek során négy késő 16. századi oszmán defter feldolgozása és részleges publikálása történt meg. A témában készült számos cikke új irányt adott a középkori történeti földrajznak és annak, amit a közép-európai helynevekről tudunk, különösen a történelmi Magyarország dél-dunai területein. A kipcsak filológiával kapcsolatos felfedezései különösen jelentősek, mivel addig ismeretlen kéziratokat talált Isztambulban és Jemenben. Az Al-tuḥfat al-zakiyya fī’l-lughat al-turkiyya egy arab betűs mameluk-kipcsak szótár (1942), míg a Raszulida Hexaglott egy hatnyelvű szójegyzék, mely a jemeni Raszulida dinasztia hatodik királya, al-Malik al-Afżal al-ʿAbbās (ur. 1363–1377) számára készült. A szószedetben először arab, majd perzsa, török, bizánci görög, nyugati (kilíkiai) örmény nyelven, végül egy mongol dialektusban vannak felsorolva a szavak (2000). Ezt a különleges munkát a kor legjobb szakértői publikálták, a török (főleg kipcsak) részt maga Halasi-Kun készítette elő.
Főbb munkái
At-Tuḥfat. La langue des Kiptchaks après un manuscrit arabe d’Istanboul. Budapest. 1942 Monuments de la langue tatare de Kazan. In: Analecta Orientalia memoriae Alexandri Csoma de Körös dicata. Ed. Lajos Ligeti. Budapest 1942–1947. 138–155. Philologica III: Kazan Türkçesine ait dil yâdigârları. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Dergisi 7 (1949), 690–740. The Ottoman Elements in the Syrian Dialects. Archivum Ottomanicum 1 (1969), 14–91; 5 (1973), 17–95; 7 (1982), 117–267. Kipchak Philology and the Turkic Loanwords in Hungarian. Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 (1975), 155–210. Gennadios török hitvallása. Kőrösi Csoma Archivum 1. kieg. kötet, (1936), 139–247 = Gennadios’ Turkish Confession of Faith. Archivum Ottomanicum 12 (1987–1992), 5–13. Peter B. Golden et al. (ed.): The King’s Dictionary: The Rasûlid Hexaglot: Fourteenth Century Vocabularies in Arabic, Persian, Turkic, Greek, Armenian and Mongol. Leiden, 2000 (a török részt Halasi-Kun Tibor fordította és dolgozta fel).
Irodalom Pierre Oberling: Introduction and Bibliography of Works by Tibor Halasi-Kun. In: Turks, Hungarians and Kipchaks: A Festschrift in Honor of Tibor Halasi-Kun. Ed. P. Oberling P. – G. C. Butash, in Journal of Turkish Studies 8 (1984), iii–ix. Hazai György: Halasi-Kun Tibor. Magyar Tudomány 1992/4, 503–504. Schütz Ödön: In memoriam Halasi-Kun Tibor (1914–1991). Keletkutatás 1992/2, 3–10. György Hazai: Bibliography of the publications of Tibor Halasi-Kun. Archivum Ottomanicum 13 (1993–1994), 45–53; TDS 169–173. Hasan Eren: Halasi-Kun, Tibor. TDV İslâm Ansiklopedisi 15 (1997), 229–230. István Vásáry: Halasi-Kun, Tibor. In: Macar Türkologlar. Küçük Biyografik Ansiklopedi. Yayımlayan: Gábor Fodor. Ankara: TÜRKSOY, 2022, 94–97. István Vásáry: “Halasi-Kun, Tibor”. In: Encyclopedia of Turkic Languages and Linguistics Online. General editor: Lars Johanson. First published online: 2023. János Hóvári: The Way of Turkology in Budapest: Destination Ankara (1914–1943). Introduction into the Biography of Tibor-Halasi Kun (1914–1991) I. Archivum Ottomanicum 39 (2022), 13–63. Hóvári János, Gondolatok Halasi-Kun Tibor pályájáról I. Útja a turkológiához (1914–1936). Keletkutatás 2023. tavasz, 97–133.
Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar turkológusok Kategória:Magyar orientalisták Kategória:MTA-tagok Kategória:Zágrábiak Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1991-ben elhunyt személyek