thumb|right|350 px|alt=Map of cannabis laws in the US| A kannabisz jogi helyzete az Egyesült Államokban A kannabisz használata az Amerikai Egyesült Államokban szövetségi szinten illegális 0,3%-os THC-tartalom (száraz tömeg) felett, annak ellenére, hogy állami szinten sok helyen engedélyezve van akár rekreációs használatra is. Az 1970-es Szabályozott Anyagok Törvény szerint az 1-es kategóriába tartozik, így kannabisznak, amelynek tartalma átlépi a 0,3%-os THC-tartalmat, „nincs elfogadott orvosi felhasználása” és nagy függőségi veszéllyel jár. A tiltás alól kivétel lehet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által jóváhagyott kutatási célokra való felhasználás. Mindezek ellenére állami szinten sok helyen engedélyezett a használata, orvosi, ipari vagy rekreációs célra.
A kannabisz ipari felhasználása (növesztése) engedély nélkül be van tiltva, mert túl közel áll a droghoz, illetve az országba importált termékek kannabisz-tartalmával kapcsolatban is zéró tolerancia van. A 2014-es mezőgazdasági törvény engedélyezi egyetemeknek és állami gazdasági minisztériumoknak a kannabisz-termesztést kutatási célokból. 2018 decemberében az ipari kendert engedélyezték szövetségi szinten is.
Pszichoaktív szerként az Egyesült Államokban sokan használják rekreációs és orvosi célokra is. 2023-ban volt a legutóbbi legalizálási folyamat, ezóta 24 államban, három területen és a fővárosban is legális a rekreációs használat, míg 38 államban, négy területen és a fővárosban az orvosi. A kannabisz szövetségi kategorizálásának megváltoztatását többször is megpróbálták, de egyszer se volt sikeres, a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben az Egyesült Államok kontra Oaklandi Kannabiszvásárlók Szövetkezete ügyben és 2005-ben a Gonzales kontra Raich ügyben is úgy döntött, hogy a szövetségi kormánynak van joga a kannabiszhasználat büntetésére. Ennek következtében a „gyógyszertárakat,” (dispensary) ahol kannabiszt lehet vásárolni, állami szinten engedélyezik: ezek az üzletek nincsenek regisztrálva a szövetségi kormánnyal, hogy árulhassanak szabályozott anyagokat, és az FDA nem engedélyezte a termékeket, amelyeket árulnak. Annak ellenére, hogy nem hagyta jóvá használatát, az FDA hivatalosan is elismeri, hogy a kannabisznak lehetnek pozitív hatásai, és két gyógyszert is engedélyezett, amely tartalmazza a szert.
Az államok képessége a kannabisz legalizálására jelentősen csökkent 2018-ban, mikor Jeff Sessions legfőbb ügyész visszavonta a Cole-memorandumot, felszólítva az államokat, hogy hajtsák végre a szövetségi törvényeket kannabiszhasználattal kapcsolatban. A Cole-memorandumot James Cole legfőbb ügyész adta ki 2013-ban az Obama-kormány idején, arra kérve szövetségi bírókat, hogy ne emeljenek vádat állami szinten legálisan működő kannabiszüzletek ellen. A Rohrabacher–Farr módosítás napjainkig is védi az államilag legális kannabiszüzleteket, és -pácienseket a szövetségi kormánytól. 2024 májusban, a Biden-kormány idején az Associated Press megosztott egy cikket, amelyben azt írták, hogy tervben volt a kábítószer 3-as kategóriába helyezése. Donald Trump 2025 decemberében bejelentette, hogy felszólította a legfőbb ügyészt, hogy gyorsítsa fel a kannabisz 3-as kategóriába való áthelyezését. Ez állami szinten 2026 áprilisában meg is történt.
Legalizálási folyamat A kannabisz rekreációs felhasználása 24 államban, és három területen legális, míg dekriminalizált hét államban. A dekriminalizáció azt jelenti, hogy a büntetések minimálisak, általában csak kisebb pénzösszeget jelentenek, letartóztatás és börtönbüntetés helyett. A legalizálás az a folyamat, mikor a büntetéseket teljesen eltörlik, bár néha használják ugyanebben az értelemben a dekriminalizáció fogalmat is.
Az 1970-es években volt egy dekriminalizációs hullám, miután a Richard Nixon által kinevezett Shafer bizottság 1972-ben bejelentette, hogy támogatja a kannabisszal kapcsolatos büntetések minimalizálását. Oregonnal kezdve 1973-ban, tizenegy államban dekriminalizálták használatát 1978-ra (Alaszka, Colorado, Észak-Karolina, Kalifornia, Maine, Minnesota, New York, Nebraska és Ohio). Az évtized végére viszont teljesen megváltozott a közvélemény, egyetlen újabb államban se dekriminalizáltak 2001-ig. Ezt a második hullámot eleinte nagyvárosok kezdték meg, mikor Seattle, Oakland és Denver is dekriminalizálta a kábítószert vagy minimális prioritássá tette az eljárásokat kannabiszhasználók ellen. A következő másfél évtizedben folyamatosan folytatódtak a dekriminalizálások: Massachusetts (2008), Connecticut (2011), Rhode Island (2012), Vermont (2013), a főváros (2014), Maryland (2014), Missouri (2014), az Amerikai Virgin-szigetek (2014), Delaware (2015), Illinois (2016), New Hampshire (2017), Új-Mexikó (2019), Észak-Dakota (2019), Hawaii (2019), Virginia (2020) és Louisiana (2021).
A legalizálásra több sikertelen kezdeményezés is volt 2012-ig, mikor Washington és Colorado az első államok lettek, amelyekben a szavazópolgárok megszavazták a kannabisz használatának engedélyezését 2014-ben és 2016-ban további államok csatlakoztak, majd 2018-ban Vermont lett az első állam, amelynek törvényhozása legalizálta a kannabiszt. Virginia és a főváros kivételével minden államban, ahol legalizálták a drogot, engedélyezik eladását is. Delaware, Illinois, New Jersey és Washington állam kivételével minden államban, ahol legális a rekreációs használat, engedélyezett a termesztés is.
Szövetségi szinten az 1970-es Szabályozott Anyagok Törvény szerint az 1-es kategóriába tartozik, 2020-ban és 2022-ben a képviselőház elfogadta újrakategorizálását, de a szenátusban nem szavaztak rá. 2022-ben Joe Biden elnök bejelentette, hogy kegyelmet fog adni minden elítéltnek, akik ellen kannabiszhasználatért emeltek vádat szövetségi szinten, és arra buzdította az államok kormányzóit, hogy tegyék meg ugyanezt. Donald Trump második elnöksége során bejelentette, hogy felszólította a legfőbb ügyészt, hogy gyorsítsa fel a kannabisz 3-as kategóriába való áthelyezését, ami állami szinten 2026 áprilisában meg is történt.
Szövetségi jogtörténet
17–19. század: népszerű drog, méregtörvények A 20. század előtt a kannabisz nem volt illegális az országban. A brit gyarmati időszakban a kender termesztése fontos volt, nagy szerepet játszott az Egyesült Államok megalapításában, George Washington is termesztette a növényt Mount Vernon ültetvényén. A 18. és 19. században ruhák és kötelek elkészítésére használták fel. Az 1850-es években elkezdtek bevezetni gyógyszerszabályozási törvényeket, amelyek gyakran érintették a kannabiszt is. A 20. század első évtizedében huszonkilenc államban voltak törvények, amelyek érintették a kannabisz kereskedelmét, míg nyolc államban volt kapcsolódó „méregtörvények.” Több méregtörvényből is hiányzott a szer, de számos államban ettől függetlenül megpróbálták betiltani az 1880-as és 1890-es években. Keleti stílusra az Egyesült Államok keleti partján több hasis-szalon is felépült, csak New Yorkban több, mint 500 létezett, gyakran látogatták tehetősebb lakosok.
20. század: kriminalizáció Az 1900-as években létrehozásra került az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), amely elkezdte szabályozni többek között a kannabisz eladását is, elvárás lett a drogok pontos címkézése. 1938-ban kibővítették az eleinte 1906-ban elfogadott Tiszta élelmiszer-, és Gyógyszer Törvényt, veszélyes kábítószerré nyilvánítva a kannabiszt, amely napjainkig is érvényben van. Az 1910-es években állami szinten is elkezdtek születni korlátozások a „szokáskialakító” (azaz függőséget okozó) szerek ellen. Az 1910-es mexikói forradalom után sok mexikói érkezett az Egyesült Államokba, akik rekreációs célokból gyakran használtak kannabiszt munkanapjaik után. A drog ezek mellett egy olcsó alkoholalternatíva volt a szesztilalom idején az 1920-as években.
Ugyan általános szabályozás még nem volt a kannabisz használata ellen szövetségileg, az 1930-as évek közepére minden tagállamnak volt valamilyen korlátozása. Ezzel egyidőben megalapították a Szövetségi Narkotikum Hivatalt, a kábítószerhasználat egyre kevésbé volt elfogadott. Franklin D. Roosevelt elnöksége alatt a kormány egyik fő célja minden rekreációs drog betiltása volt. A hivatalt ekkor Harry J. Anslinger vezette, aki szerint a kannabiszfogyasztók erőszakos bűnözők lettek, és túlzottan kimutatták szexuális hajlamaikat. Végül a tényleges betiltásra 1937-ben került sor a Marihuánaadó Törvénnyel, amely teljesen illegálissá tette az országba való behozatalt és kereskedelmet egy jövedéki adóval, orvosi és ipari kivételekkel. A Fülöp-szigetek 1942-es veresége után Japán ellen, ismét elkezdtek ipari kendert termeszteni az Egyesült Államokban, az azt követő három évben több, mint 400 ezer holdnyi területet szenteltek a növénynek. AZ utolsó kereskedelmi farm 1957-ben zárt be. 1952-ben elkezdtek bevezetni egyre keményebb büntetéseket a kannabisz használatával kapcsolatban, a maximum tíz év börtön-, és 20 ezer dollár pénzbüntetés lett.
1969-ben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Marihuánaadó Törvény alkotmányellenes volt. Az 1970-es Szabályozott Anyagok Törvény 1-es kategóriába helyezte a kannabiszt, amelyeknek „nincs elfogadott orvosi felhasználása” és nagy függőségi veszéllyel jár, egy szintre kerülve a heroinnal és az LSD-vel. A törvény ezzel együtt eltörölte a minimális börtönbüntetést a kábítószer tulajdonlásával, és bűncselekmény helyett csak szabálysértésként kezelte. 1973-ban született meg a Drug Enforcement Administration rendőri szerv a Nixon-kormány alatt, az ország drogproblémájának megoldására.
A Reagan-kormány idején 1986-ban ismét visszatért a kötelező elítélés, amelyet az 1970-es törvény eltörölt. Már ebben az évtizedben voltak bírók, akik javasolták a drog átkategorizálását, hogy orvosok legálisan felírhassák pácienseiknek, amelyet a DEA elutasított. Az 1990-es Solomon–Lautenberg módosítás arra szólította fel az államokat, hogy vonják meg emberek jogosítványát, akiket kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekért elítéltek, attól függetlenül, hogy a bűncselekménynek volt-e bármilyen köze a járműhöz. Arra válaszként, hogy az évtized végén elkezdett egyre több államban megjelenni a mozgalom a kannabisz legalább orvosi legalizálására, az Egyesült Államok Képviselőháza elfogadott egy javaslatot, amelyben kifejezték elkötelezettségüket a szövetségi folyamatok betartása mellett, és kiemelték az FDA-engedélyek fontosságát.
21. század: állami dekriminalizáció és legalizáció Azt követően, hogy 1996-ban Kalifornia szavazói megszavazták az orvosi kannabisz használatát, az Egyesült Államok beperelt egy oaklandi szervezetet, amiért biztosították a gyógymódot súlyos beteg személyeknek. Az Egyesült Államok kontra Oaklandi Kannabiszvásárlók Szövetkezete ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy nincs a szövetségi törvényben kivétel orvosi használatra. 2005-ben a Gonzales kontra Raich ügyben ismét úgy döntöttek, hogy a szövetségi kormánynak van joga az állami kannabiszhasználat büntetésére.
2009-ben David W. Ogden kiadott egy jegyzetet, amelyben arra szólította fel a szövetségi bírókat országszerte, hogy csak akkor emeljenek vádat kannabiszt használó személyek ellen, ha azok sértik az állami törvényeket. 2011-ben James M. Cole helyettes legfőbb ügyész kijelentette, hogy Ogden memoranduma csak személyeknek mentett fel, a kannabiszt terjesztő cégeket nem. Cole 2013-ban, az első legalizálások után, kiadott egy újabb memorandumot, amelyben újraértelmezte az eredeti Ogden-jegyzeteket, a széles körben is elfogadott, általános védelmet adó értelmezést megerősítve. 2014-ben a kongresszus elfogadta a Rohrabacher–Farr módosítást, amely napjainkig is védi az államilag legális kannabiszüzleteket, és -pácienseket a szövetségi kormánytól.