Virányi Elemér Sándora Sándor keresztnevet másodikos korától már nem használta (Arad, 1897. október 30. – Budapest, 1945. január 25.) magyar műfordító, középiskolai tanár.
Életpályája 1907-től az aradi főreálban kezdte középiskolai tanulmányait. Osztályfőnöke, Elek Oszkár (1880–1945) irodalomtörténész volt.
1915-ben érettségizett. 1915. augusztus 16-án önként katonának jelentkezett. A császári és királyi 28-as tábori vadászzászlóaljba osztották be. 1918 őszén megkezdte egyetemi tanulmányait magyar-francia szakon – Elek Oszkár hatására – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1919. január 30-án hadnagyként szerelt le. Ezután az Eötvös Kollégium lakója és tanulója lett. Gombocz Zoltán, Simonyi Zsigmond, Szinnyei József tanítványa volt; Szabó Dezsőre is nagy hatást gyakorolt.
1921. december 19-én a Magyar-Finn-Észt Ifjúsági Egyesület ifjúsági elnökének választották. 1923. februárjában Lengyelországon át Tartuba utazott, ahol a magyar nyelv és irodalom lektora lett. Itt Csekey Istvánnal dolgozott együtt. 1928-ban bekapcsolódott a Finnugor Közművelődési Kongresszus szervezésébe. 1928-ban visszatért Magyarországra. 1929-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1929-ben Szegeden, a Horthy Kollégium felügyelő tanára volt.
1933. június 19-én rendes tanárrá nevezték ki. 1933. július 9-én tette le véglegesített esküjét Szegeden. Kecskeméten, a helyi női kereskedelmi iskolában kapott helyettes tanári állást. 1934-ben az Észt Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja lett. 1935-től helyettes igazgató lett Firbás Oszkár igazgató mellett. 1936-ban a Szegedi Pedagógus Kör főtitkára, a Finn-ugor Kultúrbizottság Magyar osztályának titkára, az Országos Magyar Középiskolai Tanáregyesület választmányi tagja, a Magyar Pedagógiai Társaság kültagja és a Szeged város Törvényhatósága Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának a szegedi Királyi Főigazgatóság által delegált tagja volt. 1936-ban áthelyezték a I. kerületi Cukor utcai Állami Werbőczy István Gimnáziumba, a Pázmány Péter Tudományegyetem gyakorló gimnáziumába. 1939-ben a Magyar-Észt Társaság alelnöke, a Turáni Társaság főtitkára, a TURÁN című folyóirat szerkesztője volt.
1942-ben a Gárdonyi Társaság tagja, valamint az Aradi Szövetség titkára lett.
Családja Szülei Virányi János és Stanek Mária voltak.Haláleseet bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 802/195. folyószám alatt. 1931. január 12-én, Szegeden házasságot kötött Virágh Rózával.Házasságkötése bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 12/1931. folyószám alatt. Gyermekük nem született, családi életükről többet nem lehet tudni.
Művei
Észt-magyar művelődéstörténelmi kapcsolatok (1931) Fejlődéstani szempontok az észt irodalomban (1931) Lápvirágok (1933) Végzet (1933) Nemzeti hagyományaink és az új magyar öntudat (1934) A finn és észt közoktatásügy szervezete (1935) Olasz-magyar szótár (1938, 1940) A Kalevala száz év távlatából (1940) A finnugor népek élettere (1941) Magyar-olasz - olasz-magyar szótár (1943) Magyar-olasz szótár (1956)
Díjai az észt Vöröskereszt II. osztályának első fokozata (1934) a Fehér Rózsa Rend I. osztályú lovagkeresztje (1940)
Jegyzetek
Források Virányi Elemér emlékezete Magyaroktatás a Tartui Egyetemen
További információk Finnugor életrajzi lexikon. Szerkesztette: Domokos Péter. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990. Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
Kapcsolódó szócikkek Magyarország és Észtország kapcsolatai
Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Eötvös-kollégisták