Osječani Gornji (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 13, közúton 19 km-re északra, a Trebava-hegység északnyugati peremén, a Boszna-folyó jobb partján, 128-325 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_4/dob_4.html Topografska karta Doboj 425-1-4 A településen halad át az 1893-ban épült Doboj – Modriča út. Osječaniban található vasútállomás is.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb12051126Bosnyák51Horvát97Jugoszláv300Egyéb1013Összesen12591147
Története A Rastika nevű településrészen egy 3. vagy 4. századi római mezőgazdasági birtok maradványait találták meg, ahol a szolgáló római katonák élelmiszert termeltek és lovakat tenyésztettek a hadsereg számára.
A falu neve az „odjeci” szóból származik, abban az értelemben, hogy a falut egykor elvágták, elválasztották. A régi falusiak a falu nevének eredetéről azt mesélik, hogy ez a terület egykor a gradačaci bég földjéhez tartozott, majd a falusiak fellázadtak, és elvágták tőle, és így alakították meg a falut. A település régi központja a Telica folyó mellett feküdt, ahol a legenda szerint egy régi templom állt. 1858-ban Osječaniban tört ki a trebavai lázadás az oszmán kormány ellen. A felkelést Pavle Trifunović főpap vezette, akit az oszmánok 1858-ban Osječaniban, a saját házának küszöbén öltek meg.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 81 háztartása és 542 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 138 háztartást és 733 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. Az első világháború alatt nagyszámú osječani katona vett részt a szaloniki front áttörésében. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gradačac járáshoz tartozó községnek 744 lakosa volt, melyből 740 ortodox szerb, 2 római katolikus és 2 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A háborúban a doboji fronton az első lövéseket 1941. augusztus 23-án Osječaniban adták le, amikor a szerb felkelők Tito felhívására megtámadták a helyi csendőrlaktanyát. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A vasút a második világháború után épült meg, a település központja pedig a vasút oldalára helyeződött át, ahol felépítették a Művelődési Házat és ide költöztették az iskolát is. A vasút megépítése előtt a település központja a Boldogságos Szűz Mária Bemutatása templom közelében helyezkedett el. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Oktatás A rendelkezésre álló adatok szerint az első iskolát 1852-ben alapították, bár a lakosok szerint 1830 óta létezik. Az első iskolát a régi fatemplom, a jelenlegi Boldogságos Szűz Mária Bemutatása templom melletti területen építették fel. Az iskola azonban leégett, de a templom 1881-es felépítése után újjáépítették.
Nevezetességei A Szerb Ortodox Egyház temploma (Donji Osječniban) az Istenszülő bemutatásának tiszteletére van felszentelve. A templom közvetlenül az osztrák-magyar megszállás után, 1881-ben épült, amikor a szerbek az oszmán megszállás után először építhettek szilárd anyagból templomokat. A templomot Osječani és a környező falvak lakói két éven át közösen építették fel. A templomot 1964-ben, majd 1981-ben és 1998-ban újították fel. 2001-ben egy új ikonosztázt állítottak a régi helyére, amelyet Vaszilje Kačavenda, Zvornik-Tuzla püspöke szentelt fel. A jelenlegi templom építése előtt három fatemplom állt a település környékén, amelyeket az oszmánok felégettek. A templomon az oszmán elleni felkelés vezetője, Pavel Trifunović emlékére emléktáblát helyeztek el. Az emléktáblán a következő felirat olvasható: „Pavel Trifunović emlékére, aki 1858-ban Osječani népét vezette a törökök elleni trebávai-felkelésben. Osječani és Trebava népe, az Úr 2008. évében.”. A faluban található a Szent Vaszilij Ostroški tiszteletére szentelt ortodox templom is. A templom csak különleges alkalmakkor van nyitva.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései