A neokínai építészet a 19. század második felében, illetve a 20. század első felében létező építészeti stílusirányzat volt, tulajdonképpen a historizmus egyik ága. Hasonló, de jóval tágabb értelmű forgalom a Chinoiserie (francia kifejezés, jelentése: Kína-stílus), amely a „kínaiság” megjelenését más művészeti ágakra is (belsőépítészet, kertművészet, iparművészet, szépirodalom, színművészet, zene) alkalmazza.https://www.britannica.com/art/chinoiserie

Fogalmi meghatározások A kínai építészet két fő részre szokás bontani, melynek határául a Kínai Császárság 1911-es bukását jelölik ki.https://architecture-history.org/schools/CHINA.html 1911 előtt a kínai hagyományokból táplálkozó „régi kínai építészet”-ről lehet beszélni,bővebben: Andrew Boyd: Chinese architecture and town planning, 1500 B.C.-A.D. 1911, Chicago, 1962 1911 után az európai-modern formavilág elterjedésére (ezen belül a két világháború közötti art déco és korai modern, az 1950-es évekbeli sztálinista-szocreál minták, majd az 1960-as évektől a későmodern, az 1980-as évektől a posztmodern építészet kisebb korszakaira.)https://www.koozarch.com/essays/1980-in-parallax-from-post-modernism-to-post-modernisation-in-chinahttps://renderspoint.com/chinese-architecture/

A neokínai építészet a „régi kínai építészet” egyes elemeinek másolását jelenti a Kínán kívüli világban az 1700-as évektől. Kínában ennek megfelelő volt a két világháború közötti időszak (1920/1930-as évek) „kínai építészeti reneszánsz”, néhol „palota-stílus” ()https://www.architectural-review.com/archive/these-mournful-years-unproductive-of-building-were-however-productive-of-thought amely párhuzamosan létezett a korai modern stílussal.

A neokínai építészet nem egyenlő a kulturális forradalomat követő, Tajvan szigetén kibontakozó „kínai kulturális reneszánsz”-szal () 1960-as években.

A régi Chinoiserie-hez hasonló fogalomként használják a neokínai építészetet, stílust () kortárs, 21. századi kínai elemek újraéledésére különböző művészeti ágak kapcsán.https://www.globaltimes.cn/page/202412/1324931.shtml

Előzményei A nagy földrajzi felfedezések követően, az 1600/1700-as években kezdett komolyabb figyelem irányulni a távoli országok kultúráira. Ennek keretében a kínai építészet formáit is tanulmányozták, és már az 1700-as években emeltek Európában kínai stílusú épületeket:

Kínai pavilon – Drottningholm, Svédország (1753–1769)https://www.kungligaslotten.se/english/royal-palaces-and-sites/the-chinese-pavilion.html Kínai ház – Potsdam, Németország (Johann Gottfried Büring, 1755–1757)https://en.potsdam.de/content/chinese-house Nagy Pagoda – London, Egyesült Királyság (William Chambers, 1761–1762)https://www.hrp.org.uk/kew-palace/whats-on/the-great-pagoda/#gs.nri7yh Tsarskoje Selo területén: Kínai falu és Csikorgó Pagoda – Szentpétervár, Oroszország (1770‑es évek)https://www.re-thinkingthefuture.com/rtf-design-inspiration/a1985-chinese-village-tsarskoe-selo-russia-the-chinoiserie-architecture/ Kínai torony – München, Németország (1790)https://www.muenchen.de/en/sights/chinesischer-turm-munich-landmark

A régi építészeti stílusok másolásának nagy korszaka a 19. század második fele volt. Ekkor virágzott a historizmus, amelynek számos ága élt időben / térben egymás mellett, gyakran egy-egy építész is többféle stílusban tervezett épületeket, vagy keverte azok használatát egy-egy épületén. Míg egyes neostílusok a régi európai építészetből nyertek inspirációt (pl. neoromán, neogót, neoreneszánsz, neobarokk, neobizánci stb.), mások a régi Európán kívüli (főleg keleti) építészet elemeit használták fel (pl. neomór, neomogul-indiai, neoegyiptomi stb.).

Bár egyes források szerint az 1800-as években más országok (pl. Egyiptom, Görögország, Törökország) kulturális kincseinek felfedezése miatt csökkent a kínai kultúra iránti érdeklődés, a 20. század elejéig elszórtan emeltek kínai stílusú épületeket a nyugati világban. Ilyen, egzotikusságot sugalló épületek az 1878-as és az 1900-as párizsi világkiállításokra, de voltak neokínai épületek szórakoztató parkokban és állatkertekben is (pl. a párizsi Jardin d'Acclimatation kínai pavilonja).

Egyéb példák: Kínai pavilon – Laeken, Brüsszel (Alexandre Marcel, 1901–1905)https://www.visit.brussels/en/visitors/venue-details.Chinese-Pavilion-Museums-of-the-Far-East.225532https://www.thebulletin.be/new-owner-and-name-chinese-pavilion-laeken Kínai kioszk – Laeken, Brüsszel Első kínai baptista templom – San Francisco, USA (1908)http://www.sanfranciscochinatown.com/attractions/firstchinesebaptistchurch.html Párizsi pagoda – Párizs, Franciaország (Ching Tsai Loo, 1926)https://www.unjourdeplusaparis.com/en/paris-insolite/une-pagode-a-paris Compiègne és Fontainebleau kastély kínai szalonjai – belső terekben erőteljes chinoiserie elemekkel (XIX. század közepe) a Groussay-i kastély pagodája – Groussay, Franciaország (1825 körül) Trey Yuen étterem – Hammond, USA (1904 körül)https://prcno.org/east-asian-influences/ Kínai teaház – Newport, USA (Marble-ház mellett, 1890-es évek)https://newportclassical.org/venue/chinese-tea-house/ Kínai színház – Chicago, USA (kiállítási épület, 1893)https://ccamuseum.org/the-chinese-theater/

Utóélet A régi kínai építészet hatása elszórtan később is felbukkant az európai építészetben, de már inkább a fentebb jelzett „Neo-Chinese style” része. Európai szemmel nézve a neoeklektikus építészet egyik új ágának tekinthető.

Neokínai hatást mutató épületek a 20. század második feléből: Golden Gate Park: Kínai pavilon – San Francisco, USA (1981)https://sfrecpark.org/901/Golden-Gate-Park---Chinese-Pavilion Garden of Flowing Fragrance – Kalifornia, USA (Liu Fang Yuan, 1990-es évektől)https://www.huntington.org/chinese-garden Kínai pavilon, Tacoma Chinese Reconciliation Park – Tacoma, USAhttps://cms.cityoftacoma.org/Planning/Chinese%20Reconciliation%20Park/Documents/Chinese%20Park%20Fact%20Sheet%20and%20Site%20Plan%208-22-12.pdf

Magyarországon a stílus nem terjedt el. Az utóbbi időben egyes kínai éttermek külső és belső kialakításánál figyelhető meg a használata (pl. Budapest, Dózsa György út 56., Margit körút 44.).

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Kínai építészet Neomór építészet Indo-szaracén építészet Neobizánci építészet

Kategória:Historizáló építészet Kategória:Kína