Donji Detlak (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 33, közúton 56 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, a Krnjin-hegység nyugati peremén, az Ukrina jobb partján, 125-230 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_7/drv_7.html Topografska karta Derventa 425-2-3 A falu két folyó között fekszik. Határát keletről a kis Lupljanica folyó, nyugatról és északról pedig az Ukrina folyó mossa. A Lupljanica az Ukrinába ömlik. Ahol találkoznak, ott ér véget Donji Detlak falu. Ezt a településrészt Sastavcinak hívják. Innen a folyók a Száva folyó felé mennek tovább. A Lupljanica választja el Donji Detlakot Rabcantól, kisebb részét pedig Kalenderovactól. Ukrina választja el a falut Palačkovci, Smrtić és Miškovci falvaktól. Ezeken a falvakon, Ukrina bal oldalán halad át a Derventa — Prnjavor — Banja Luka főút.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb427257Bosnyák00Horvát21Jugoszláv00Egyéb10Összesen430258

Története Donji Detlak települése régészeti lelőhelyekben igen gazdag, melyek a kőkorszaktól az 1834-es, a török elnyomás elleni felkelésig található ezeken a vidékeken. Milan Đurđević régész az Ukrina folyó közvetlen közelében lévő síkságon végzett régészeti ásatások során három fedeles urnát, azaz három középső bronzkorból (i. e. 1400-1200) származó elhunyt sírját találta meg, valamint római kori lelőhelyeket is találtak. A Repište-dombon egy középkori temető volt. A három sírkő közül azonban csak egy maradt fenn véletlenül, de ez messze van attól a helytől, ahol egykor egy falu temetője volt. Milan Đurđević régész azt is megállapította, hogy ez a kő nagy valószínűséggel a 14. századból származik. A középkorból biztosan ismert, hogy Detlakban kolostor állt. Itt vájták a kőbe a máig jól megmaradt szerzetesi remetelakokat. Egy ebből a kolostorból származó, 1628-ból való szertartáskönyvet is találtak, amely ugyancsak a kolostor létezéséról tanúskodik. A detlaki temetőben nagyon régi sírkövek is találhatók. A mai Illés próféta templom alatt hombárok – kőbe vájt élelmiszertároló edények – találhatók. Đurđević régész szerint míg a cellákat az imádkozásra, addig az hombárokat az élelmiszer tárolására használták a szerzetesek. A közelmúltban a Boszniai Szerb Köztársaság Múzeumának és a Boszniai Szerb Köztársaság Kulturális, Történelmi és Természeti Örökségvédelmi Intézetének régészcsoportja a Dervent környékén tartózkodott azzal a céllal, hogy felkeresse a neolitikum és a paleolitikum régészeti lelőhelyeit. Ivana Pandžić, Ljubica Srdić és Ivana Jovanović régészek a zobištei lelőhelyen primitív kőeszközökkel alkotott tárgyakat találtak. Számos, erről a területről származó tárgy található a doboji múzeumban is.

Detlak település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Osinje községhez tartozó Detlak településnek 48 háztartása és 334 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 117 háztartást, 497 ortodox, 150 római katolikus és 65 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 212. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó településnek 792 lakosa volt, közülük 518 ortodox szerb, 176 római katolikus, 97 görög katolikus és 1 evangélikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Nevezetességei 250px|bélyegkép|jobbra|A monostor templomának ikonosztáza A detlaki pravoszláv monostor. A monostor temploma Szent Illés prófétának van szentelve. Detlak első említése annak az evangéliumnak a címfeliratához kapcsolódik, amelyet 1509-ben a detlaki monostorban írtak kézzel, és ma a bukaresti Nemzeti Könyvtárban őrzik Станиша Тутњевић, На трагу манастира Детлак, Београд, 2008, стр. 92-93). A második említés a detlaki evhologionban, vagyis szertartáskönyvben található. Ez a mű ma a belgrádi Patriarchális Könyvtárban található, és két részből áll, melyek közül az első 1550-1560-ból, a másik pedig 1628-ból származik. Az 1628-ból származó kéziratot a szakirodalom leggyakrabban Bogorodičniknek, az 1550-1560 közötti második részt Evhologionnak vagy Imádságnak nevezi.протојереј-ставрофор др Владимир Вукашиновић, Српско богослужење, Врњци - Требиње, 2012, стр. 63-80. A mai kolostor temploma Szent Illés prófétának van szentelve. Egyes állítások szerint a kolostor az Ukrina folyó közelében, Donji Detlakban, sőt van, aki szerint Gornji Detlakban volt, de sajnos erre nincsenek megbízható bizonyítékok. Bár több helyen is végeztek régészeti kutatásokat, a pontos és megbízható adatok megállapításában nem történt jelentős előrelépés. Azt is állítják, hogy az említett Donji Detlakban található Illés próféta templomát a kolostortemplom alapjaira építették. Alapvetően egy dolog biztos. Ezen a helyen egy kolostor állt, de a pontos helyét nem határozták meg. A jelenlegi kolostortemplomot 1913-ban építették, és ugyanazon év szeptember 2-án szentelte fel Vaszilje Popović Banja Luka-Bihácsi metropolita. A templomot Donji Detlak-i kiváló emberek munkájának és erőfeszítéseinek köszönhetően 2009-ben teljesen felújították. A felújított templomot Vaszilje püspök szentelte fel 2009. október 17-én. Szent Illés próféta templomának restaurálása mellett ugyanebben az időszakban épült a kolostor lakórésze és egyéb gazdasági létesítmények is. Fontos megemlíteni az Ambarina (Hambarina) régészeti lelőhelyét is, amely a kolostor közvetlen közelében található. Hogy a szerzetesek egykor élelmiszer, vagy ital tárolására használták-e – nehéz megállapítani, de mivel a régi kolostor eredeti alapjait keresik, azokat gyakran a kolostorhoz kötik. A detlaki hombárok első feltárását a szarajevói Nemzeti Múzeum régészcsoportja végezte 1892-ben.Staniša Tutnjević, A detlaki kolostor nyomában, Belgrád, 2008, 43-64. o.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Derventa város hivatalos oldala

Kategória:A Doboji régió települései