Osojci (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 31, közúton 44 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, a Krnjin-hegység területén, az Ukrina jobb partjától délre, 120-200 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_5/drv_5.html Topografska karta Derventa 425-2-1 Közelében ömlik a Bišnja-patak az Ukrinába.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb132106Bosnyák00Horvát61Jugoszláv160Egyéb00Összesen154107
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 8 háztartása és 52 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 21 háztartást, 68 ortodox, 42 római katolikus, 8 görög katolikus és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 161 lakosa volt, közülük 71 ortodox szerb, 76 római katolikus és 14 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A Jokanić-malom és környéke kedvelt turisztikai célpont. Régen harminchat vízimalom volt az Ukrina folyón. Mindegyik működött, és napokat is kellett várniuk, mire a gabonát megőrölték. Bár ezek a múlt kincsei, ma már sajnos csak néhány áll még. Vannak azonban olyanok is, akik még ebben a modern korban is felújítják a régi malmokat, vagy újat építenek. Egyikük a derventai Boro Jokanić, aki vízimalmot épített a Bišnja-patakon. A vízimalom ma is működik, gabonát őröl. A malom körüli táj gyönyörű, a gát alatt pedig egy kis tó található, tele hallal, mely igazi pihenés a léleknek.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései