Az euróövezeti válság, amelyet gyakran európai adósságválságnak vagy európai államadósság-válságnak is neveznek, egy több éven át tartó adósságválság és pénzügyi válság volt az Európai Unióban (EU) 2009-től, 2018-ig bezárólag Görögországban. Az euróövezet tagállamai, Görögország, Portugália, Írország és Ciprus nem voltak képesek visszafizetni vagy refinanszírozni államadósságukat, illetve megmenteni a nemzeti felügyeletük alá tartozó gyenge bankokat, ezért segítségre szorultak más euróövezeti országoktól, az Európai Központi Banktól (EKB) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A válság magában foglalta a görög államadósság-válságot, a 2008–2014-es spanyol pénzügyi válságot, a 2010–2014-es portugál pénzügyi válságot, a 2008 utáni ír bankválságot és a 2008 utáni ír gazdasági visszaesést, valamint a 2012–2013-as ciprusi pénzügyi válságot. A válság hozzájárult a vezetés változásához Görögországban, Írországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is. Emellett megszorításokhoz, a munkanélküliségi ráta 27%-os emelkedéséhez Görögországban és Spanyolországban, valamint a szegénységi szint és a jövedelmi egyenlőtlenség növekedéséhez vezetett az érintett országokban.

Az euróövezeti válság okai között szerepelt az Európai Unió gyenge gazdasága a 2008-as pénzügyi válság és a nagy recesszió után, valamint a külföldi tőke beáramlásának hirtelen leállása azokban az országokban, amelyek jelentős folyó fizetési mérleghiánnyal küzdöttek és külföldi hitelezésre voltak utalva. A válságot tovább súlyosbította, hogy az államok nem tudtak devalvációhoz (a nemzeti valuta értékének csökkentéséhez) folyamodni, mivel az euró volt a közös pénznem. Az euróövezet egyes tagállamaiban a tartozások felhalmozódása részben az euró bevezetése előtti makrogazdasági különbségeknek volt köszönhető. Ehhez hozzájárult a határokon átnyúló pénzügyi fertőzés folyamata is. Az Európai Központi Bank (EKB) olyan kamatlábat fogadott el, amely ösztönözte az euróövezet északi tagállamaiban a befektetőket, hogy hitelezzenek a déli tagállamoknak, míg a déli tagállamokat a nagyon alacsony kamatlábak ösztönözték a hitelfelvételre. Idővel ez a déli országokban elsősorban a magánszereplők által felhalmozott hiányokhoz vezetett. Az euróövezet tagállamai közötti fiskális politika koordinációjának hiánya hozzájárult az euróövezetben a tőkeáramlás egyensúlytalanságához, míg a pénzügyi szabályozás központosításának vagy harmonizációjának hiánya az euróövezet tagállamai között, valamint a bankok megmentésére irányuló hiteles kötelezettségvállalások hiánya ösztönözte a bankok kockázatos pénzügyi tranzakcióit. A válság részletes okai országonként eltérőek voltak. Számos EU-országban az ingatlanpiaci buborékokból származó magánadósságok a bankrendszer megmentése és a kormányok válasza a buborék utáni gazdasági lassulásra következtében államadóssággá alakultak át. Az európai bankok jelentős mennyiségű államadósságot birtokolnak, így a bankrendszerek vagy az államok fizetőképességével kapcsolatos aggodalmak negatívan erősítik egymást.

A válság 2009 végén kezdődött, amikor a görög kormány nyilvánosságra hozta, hogy költségvetési hiánya a korábban gondoltnál sokkal nagyobb. Görögország 2010 elején külső segítséget kért, és 2010 májusában EU–IMF mentőcsomagot kapott. Az európai országok 2010 elején egy sor pénzügyi támogatási intézkedést hajtottak végre, például létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) és 2010 végén az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM). Az EKB is hozzájárult a válság megoldásához azzal, hogy csökkentette a kamatlábakat és több mint egy billió euró értékű olcsó hitelt nyújtott az európai bankok közötti pénzforgalom fenntartása érdekében. 2012. szeptember 6-án az EKB megnyugtatta a pénzügyi piacokat azzal, hogy bejelentette, hogy az EFSF/ESM keretében korlátlan támogatást nyújt minden olyan euróövezeti országnak, amely szuverén államok mentőcsomagjában/elővigyázatossági programjában részt vesz, néhány hozamcsökkentő nyílt monetáris tranzakció (OMT) révén."Technical features of Outright Monetary Transactions", European Central Bank Press Release, 6 September 2012 Írország és Portugália 2010 novemberében, illetve 2011 májusában kapott EU-IMF mentőcsomagot. 2012 márciusában Görögország második mentőcsomagot kapott. Ciprus is mentőcsomagot kapott 2012 júniusában.

A gazdasági növekedéshez való visszatérés és a strukturális hiányok javulása lehetővé tette Írország és Portugália számára, hogy 2014 júliusában kilépjenek a mentőcsomag-programokból. Görögország és Ciprus 2014-ben részben visszanyerte piaci hozzáférését. Spanyolország soha nem kapott hivatalosan mentőcsomagot. Az ESM-től kapott mentőcsomagja banki feltőkésítési alapra volt szánva, és nem tartalmazott pénzügyi támogatást magának a kormánynak.

Irodalom Copelovitch, M., Frieden, J., & Walter, S. (2016). The Political Economy of the Euro Crisis. Comparative Political Studies, 49(7), 811–840.

Frieden, Jeffry and Stefanie Walter. 2017. "Understanding the Political Economy of the Eurozone Crisis". Annual Review of Political Science.

Markus K. Brunnermeier, Ricardo Reis. 2019. "A Crash Course on the Euro Crisis" NBER paper

Cecilia Emma Sottilotta. 2022. How not to manage Crises in the European Union. International Affairs Volume 98, Issue 5, September 2022, Pages 1595–1614 (open access)

Jegyzetek

További információk The EU Crisis Pocket Guide by the Transnational Institute in English (2012) – Italian (2012) – Spanish (2011) Eurostat – Statistics Explained: Structure of government debt (October 2011 data) Interactive Map of the Debt Crisis Economist Magazine, 9 February 2011 European Debt Crisis New York Times topic page updated daily. Budget deficit from 2007 to 2015 Economist Intelligence Unit 30 March 2011 Stefan Collignon: Democratic requirements for a European Economic Government Friedrich-Ebert-Stiftung, December 2010 (PDF 625 KB) Wolf, Martin, "Creditors can huff but they need debtors", Financial Times, 1 November 2011 7:28 pm. More Pain, No Gain for Greece: Is the Euro Worth the Costs of Pro-Cyclical Fiscal Policy and Internal Devaluation? Center for Economic and Policy Research, February 2012 Michael Lewis-How the Financial Crisis Created a New Third World-October 2011 NPR, October 2011 Global Financial Stability Report International Monetary Fund, April 2012 OECD Economic Outlook-May 2012 "Leaving the Euro: A Practical Guide" by Roger Bootle, winner of the 2012 Wolfson Economics Prize Macroeconomic Policy Advice and the Article IV Consultations: A European Union Case Study Center for Economic and Policy Research, January 2013 Over Their Heads: The IMF and the Prelude to the Euro-zone Crisis, Paul Blustein, CIGI, March 2015

Kategória:Európa Kategória:Eurózóna Kategória:2009