Kuljenovci (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 34, közúton 43 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északnyugatra, a Matojica régióban, 132-202 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_7/drv_7.html Topografska karta S. Požega 374-4-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4015Bosnyák34Horvát50456Jugoszláv160Egyéb121Összesen57576
Története A területén talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már a késő bronzkorban erődített település állt. A település középkori előzményeiről tanúskodnak a középkori templom és temetőjének maradványai.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 34 háztartása, 108 római katolikus és 81 görög katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 58 háztartást, 281 római katolikus, 69 ortodox és 10 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 182. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 419 lakosa volt, közülük 339 római katolikus, 65 ortodox és 15 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Crkvina – középkori templom és temető maradványai. A templom keletelt, félköríves apszissal, melyben sírkamra található boltíves mennyezettel, benne csontvázas temetkezésekkel. A körülötte levő középkori temetőben húsz sírkövet találtak, a többi követ a későbbi kápolna építéséhez használták fel, melyet az egykori templom középső részén építettek fel. A lelőhely korát a 13. századra tették. Gradina – őskori erőd maradványai. A lelőhely egy hosszúkás gerincen található, melynek két oldalát az agyagos talajba vágott mély árkokkal védték. A másik két oldalt a mély patakmeder meredek oldalai tették nehezen megközelíthetővé. Az erodált talajban apró edénytöredékeket találtak, melyek korát a késő bronzkorra tették.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései