Lužani Bosanski (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 33, közúton 47 km-re északra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északkeletre, az Ukrina jobb partján húzódó dombvidéken, 97-120 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/s_pozega_8/pozega_8.htmlTopografska karta Derventa 374-4-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb592409Bosnyák10Horvát14911Jugoszláv345Egyéb103Összesen786428
Története A vegyes lakosságú település, melynek eredeti neve Mulabegovi Lužani volt, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 43 háztartása, 16 római katolikus és 233 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 77 háztartást, 62 római katolikus és 425 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 514 lakosa volt, közülük 58 római katolikus, 443 ortodox, 9 evangélikus és 2 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején 1992-ben a falu ortodox templomát a horvát erők lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A Mindenszentek tiszteletére szentelt ortodox temploma a falu keleti részén, a temetőben áll. A templom építése 2000-ben kezdődött, mérete 15x9,4 méter, az alapjait 2001. június 10-én szentelte fel Vaszilj, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom 2005-ben készült el, és ugyanazon év július 31-én ugyancsak Vaszilj szentelte fel. A tölgyfa ikonosztázt Boban Suvajac készítette a Prnjavor melletti Ilováról. Az ikonosztáz ikonjait a belgrádi Petar Bilić festette. Az eredeti templomot 1978 és 1982 között építették. 1982. szeptember 19-én szentelte fel Vaszilij püspök. A templomot a horvát hadsereg 1992 májusában lerombolta. A templom lerombolása előtt a lužani Ljubo Milojevićnek sikerült elvinnie az evangélisztárt, a trónkeresztet, a házassági koronákat és a plébánia anyakönyveit. Ezzel megmentette őket a pusztulástól.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései