Tetima (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 28, közúton 39 km-re észak-északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re délre fekvő enyhén dombos vidéken 154-227 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_6/drv_6.html Topografska karta Derventa 424-2-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb79235Bosnyák11218Horvát91411Jugoszláv360Egyéb230Összesen1164264
Története Tetima török erdetű szó, mely a „tetimma” szóból, az pedig az arab „tatimma” szóból ered. A „tatimma” többek között azt jelenti, hogy „a városi önkormányzathoz rendelt falvak”. Ezekben a falvakban a városlakóknak joguk volt a fakivágáshoz és a legeltetéshez – a város vagy más városi település legközelebbi környezetét, amellyel a várost gazdaságilag kiegészítették, a török korban tetimmének nevezték.
A horvát lakosságú település, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 10 háztartása és 75 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 52 háztartást, 203 római katolikus, 4 ortodox és 7 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 182. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 386 lakosa volt, közülük 366 római katolikus és 20 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején, 1992-ben a falu nem szerb lakosságát elűzték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. Ma már a szerbek vannak többségben a településen.
Nevezetességei Szent Antalnak szentelt római katolikus kápolnája
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései