Felsőszelestei, kövesszarvi Gosztonyi János (Felsőszeleste, 1470 körül – Kolozsvár, 1527.) humanista főpap, diplomata.
Élete Köznemesi családból származott, apja Szelestyei János, testvérei Miklós, Ferenc, Gergely.
1489-ben a bécsi, majd a ferrarai egyetemen tanult. Hazatérve 1502-ben II. Ulászló kancelláriáján szolgált, 1503-ban a francia származású Anna királyné (1484-1506) titkára és tolmácsa. 1503-tól esztergomi kanonok, 1506-tól budai prépost lett. A királyné halála után 1507-1508-ban alkancellár volt. 1507-től váci, 1510-től győri püspök, illetve elsőként győri főispán is. 1510-1522 között és 1524 végétől 1526-ig királynői kancellár. 1514-ben Párizsba diplomataként és teológiai-humanista tanulmány- és könyvgyűjtő körútra Párizsba ment. Ekkor alakított ki szoros szakmai és baráti kapcsolatot a párizsi előreformáció és humanizmus kiemelkedő alakjával, Jodocus Clichtoveusz (Josse Clichtove) chartres-i kanonokkal. A francia teológusok és filozófusok magas rangú pártfogóként tekintettek Gosztonyira, több művüket is a püspöknek ajánlották (dedikálták). Később Gosztonyi Clichtoveusztól teológiai műveket (breviárium- és misszálé-magyarázatokat) kért a magyar papság számára, sőt a fiatal II. Lajos király számára is megíratta vele a „De regis officio opusculum” (1519) című királytükröt. Gosztonyi széles körű történelmi, zenei és természettudományi, különösen csillagászati ismeretekkel rendelkezett, a humanista életfelfogás hirdetője volt. Püspöki helynöke 1511-1538 között a győri mesterkanonok Kajáry István volt. Kanonokjai közül Váradi Balázst és Nárdai Jánost Párizsba, Szelestei Tamást és Pető Gergelyt Bolognába küldte egyetemre.
1524-ben Sopronban vizsgálatot rendelt el a reformátorok ellen. 1524 őszétől erdélyi püspök lett. Egész jövedelmét a török elleni háborúra fordította, de a mohácsi csatában nem vett részt, mert Szapolyai csapatával késve indult. Ezt követően a Cserni Jován-felkelés alatt az erdélyi szászokat győzködte a felkelők elleni támadásról.
A királyválasztáskor I. Ferdinánd pártjára állt, ami miatt Szapolyai János hívei elfogták. Kolozsvárott raboskodott, ahol 2 kapitány (Bodó Ferenc és Dóczi János) halálra kínozta.
Irodalom Décsényi Gyula 1891: Gosztonyi János püspök származásához. Turul 1894/4 Eckhardt Sándor 1929: Magyar humanisták Párizsban Horváth János 1935: Az irodalmi műveltség megoszlása. Budapest Gabriel Asztrik 1936: Gosztonyi János püspök és párizsi mestere. Egyetemes Philologiai Közlöny 60 Csermelyi József 2024: Gosztonyi János püspök hamis oklevele? Történelmi Szemle 66/2, 189-200
Források Magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes Magyar Katolikus Lexikon
Kategória:1527-ben elhunyt személyek Kategória:Kolozsváriak Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Váci püspökök Kategória:Győri püspökök Kategória:Erdélyi katolikus püspökök Kategória:16. századi püspökök Kategória:Politikai foglyok