Gornji Višnjik (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 31, közúton 43 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 17 km-re keletre fekvő dombos vidéken, 174-304 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_1/dob_1.html Topografska karta Doboj 425-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb23885Bosnyák00Horvát801Jugoszláv00Egyéb00Összesen31886
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó Višnjik településnek 63 háztartása, 287 római katolikus és 95 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó Višnjik településen 116 háztartást, 218 ortodox és 504 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó Višnjik településnek 782 lakosa volt, közülük 242 ortodox és 540 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Marina nagyvértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 10x5 méter. Egy régi kápolna helyén épült a Višnjikben található Kolarica falucskában. A templom építése 1985-ben kezdődött. 1990. július 29-én szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. A boszniai háború (1992-1995) alatt a templomot a horvát hadsereg lőszerraktárként használta. Amikor a Boszniai Szerb Köztársaság Hadserege 1992 júliusában áttörést ért el Bród felé, a Horvát Köztársaság Hadserege felgyújtotta a templomot. Milorad Bajbić papnak a XVI. Krajinai Dandár tagjainak segítségével sikerült eloltani a tüzet, és megmentenie néhány liturgikus könyvet és tárgyat. A boszniai háború befejezése után a templomot 1997-ben újjáépítették, és ugyanazon év július 20-án Vasilije püspök szentelte fel. A tölgyfa ikonosztázt a modričai Petar Kovačević készítette, az ikonokat pedig a derventai Nebojša Lažnjaković festette. A templomot az általános felújítás után újra felszentelte Krizosztom, Zvornik-Tuzlan püspöke 2016. július 30-án.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései