Brod (Bosznia-Hercegovina)

Brod (korábban Bosanski Brod, ), város és községközpont Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 47, közúton 65 km-re északra, a horvátországi Bróddal átellenben, a Száva jobb partján, 88 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/ slavonski_brod_1/s_brod_1.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-1 A város tágas, nyitott és könnyen megközelíthető Peripannóniai-síkságon fekszik. Északi határát a Száva folyó alkotja, amely a város közvetlen közelében kanyarogva gyakran elárasztja a hordalékos síkságot, melyen a város fekszik. 350px|bélyegkép|jobbra|Slavonski Brod és a Száva túloldalán fekvő Bosanski Brod egykor egy település volt.

Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1138911477Bosnyák40881509Horvát139933287Jugoszláv366426Egyéb1004320Összesen3413816619

A város népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb43736767Bosnyák2246521Horvát4086404Jugoszláv276020Egyéb16249Összesen140987961

Története Ókor Brod és a környező települések története a bronzkorig, az i. e. 1600 körüli időkig nyúlik vissza. Azon a helyen, ahol ma az olajfinomító egy része található, egy viszonylag nagy ókori település maradványai találhatók a föl alatt. A nép ezt a helyet Pekarusának nevezte. Pekarusa lakói a pannon néphez tartoztak. Bród vidéke a breuk törzshöz tartozott, amely a Száva mindkét oldalán nagy területet foglalt el Bródtól Szávaszentdemeterig, valamint a vukovári és a vinkovci régióig. A nagy pannóniai lázadás (i. e. 12. és i. u. 9 között) leverése után a rómaiak Pannóniát teljesen meghódították és római tartománnyá vált. Megkezdődött a romanizálás és az urbanizáció folyamata. A breukok nagymértékben részt vettek a római hadsereg hadjárataiban. A mai Bród helyén állt római város neve „MARSVNNIA” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Ez abban a katonai diplomában szerepel először, melyet 1997-ben Bród közelében a Szávában találtak, és amelyet 71-ben Vespasianus császár idejében egy marsoniai veterán katona részére adtak ki. Ez egyben Marsonia első írásos említése. A Marsunnia névalak megerősíti azt az elméletet, mely szerint a város neve az itt élt őslakosságtól származik és amely máig fennmaradt a Mrsunja-patak nevében, mely Broddal szemben ömlik a Szávába. A régi Marsonia fő része a Száva túloldalán, a mai Bródi vár helyén helyezkedett el, a település egy része azonban a jobb oldalon volt.

A középkor és a török uralom A középkori Bród nevének első írásos említése IV. Béla király 1244. július 20-án kelt oklevelében történt.melyben a bosnyák püspökségnek adja a valkómegyei [Vulko] Dyacou és Blezna birtokokat tartozékaikkal; megerősíti Kálmán néhai szlavón hercegnek e birtokokból a püspökség javára tett adományát; kivonja a nevezett földeket a bán és a valkói ispán joghatósága alól, mindennemű dézsma-, nyestadó- és collectaszedést a püspök jogává tévén; leírja az adományozott birtokok határait; megerősíti a püspökséget a Nyurzlaus boznai bán által adott vozorai birtokaiban leírva ezek határait is, valamint vozorai, soui és olfeldi jövedelmeiben és jogaiban, úgyszintén felsorolja a püspökségnek Naurzlaus bán és testvérei által elismert birtokait. (Átírta XI. Gergely pápa 1375. október 31-én.) - Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. 231. o. Budapest, 1927. A település már a középkorban is a Mrsunja-pataknak a Szávába való torkolásánál feküdt. Birtokosai a térség egyik leghatalmasabb családja a grabarjai Beriszlók voltak, akiknek a közeli Grabarje volt a birtokközpontjuk. Bródot ők alapították, majd a 15. és 16. század fordulóján ők építették ki a régi városközpontot, mely négyszögletes alaprajzú volt a török veszély ellen védőfalakkal és földsáncokkal megerősítve. Bród 1536-ban került török kézre és egészen 1691-ig török kézen maradt, amikor Erdődy Miklós bán és de Croy herceg, császári generális csapatai felszabadították. A karlócai béke az új határt a Szávánál húzta meg, így a jobb parti rész az Oszmán Birodalom része maradt. Bród addig egységes települését csak 1739-ben osztották hivatalosan két közigazgatási egységre. A jobb part az Oszmán Birodalom, a bal part pedig az Osztrák Birodalom részévé vált. A 18. század elején a várost újjáépítették, és Turski Brodnak nevezték el, ahová egy palánkvárat építettek. Az osztrákok ezt 1716-ban elfoglalták és lerombolták. Az oszmánok 1739-ben új csardakot építettek, 1780-ban pedig egy aga parancsnoksága alatt egy jól megerősített tornyot is kapott. Brod a 19. század első éveiben viszonylag gyorsan fejlődött. Abban az időben kereskedelmi központ és két birodalom metszéspontjának fontos pontja volt. Napóleon bukásával azonban elvesztette stratégiai jelentőségét.

A 19. század végétől 250px|bélyegkép|balra|A bródi vasútállomás a 20. század elején A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A Száva jobb partján fekvő települést hivatalosan 1878 kora őszén nevezték el Bosanski Brodnak, és ezt a nevet a 20. század végéig megtartotta. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó településnek 170 háztartása, 402 muszlim, 136 ortodox, 120 római katolikus és 52 izraelita lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. Az osztrák-magyar uralom a település fejlődésének új lendületet adott. A vasútállomást 1896-ban építették Hans Niemetzzek építész tervei alapján. Az állomást hivatalosan 1897-ben nyitották meg. Az építő az épületet ál-mór stílusban építette meg. A legrégebbi fennmaradt, ebben a stílusban épült épület a szarajevói városháza.250px|bélyegkép|jobbra|A bródi kikötő a 20. század elején Sajnos az állomás épülete 1945. január 19-én a várost ért légitámadás során teljesen elpusztult. A bródi vasútállomás Bosznia-Hercegovina legnagyobb közlekedési csomópontja volt a második világháború végéig. Az első vonat 1897. július 15-én indult Brodból Derventába és Žepčébe. Brod első szerb ortodox templomát 1894-ben építették. A régi római katolikus Szent Illés templomot 1860-ban építették, majd egy új templom 1907-es felépítése után lakóépületté építették át. A mecsetet 1909-ben építették. A régi mecsetről nincsenek adatok, de az bizonyos, hogy a 18. században épült. Brod első nyilvános könyvtárát 1889-ben alapították a Nemzeti Általános Iskolában.

1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 764 háztartást, 1936 római katolikus, 672 muszlim, 506 ortodox, 111 izraelita, 85 evangélikus és 16 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brod járáshoz tartozó településnek már 4110 lakosa volt, közülük 2297 római katolikus, 880 muszlim, 714 ortodox, 130 izraelita, 61 evangélikus és 28 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.

Második világháború A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. április 11-én Bosanski Brodban horvát vasúti munkások fegyveres csoportjai támadtak jugoszláv tisztviselőkre. „Minden oldalról tűz hallatszott, a horvátok örömujjongásba kezdtek, nagyobb csoportokba gyűltek és felfegyverkeztek”.Највећи злочини садашњице: патње и страдање српског народа у Независној Држави Хрватској од 1941-1945, Др. Драгослав Страњаковић, Горњи Милановац, Дечје новине. Ugyanebben az évben áprilisban mintegy 70 szerbet tartóztattak le Bosanski Brodban és a környező falvakban. Bosanski Brod volt az első város a megszállt Európában, amelyet 1941. április 13-án a Jugoszláv Királyi Hadsereg tagjai (csetnikek) szabadítottak fel. A hadsereg parancsnoka Dragoljub Draža Mihailović ezredest utasította, hogy az újonnan megalakult gyorshadseregével ott működjön.Сергије М. Живановић: "Трећи српски устанак" 1941, Чикаго? 1961. године 1941. május 19-én az usztasák letartóztatták Ilija Berić helyi szerb papot.Јеремија Митровић: Највећи злочини садашњице — Патње и страдање српског народа. Београд 1991. године A helyi szerbeket táborokba zárással fenyegették, ha nem térnek át a római katolikus hitre.Владимир Вишњић, ученик 8 разреда гимназије из Босанског Брода, Београд 4.3.1942. год.Вељко Ђурић: Покрштавање Срба у Независној држави Хрватској. Београд 1991. године A szövetséges légierő 180 repülőgépből álló légiereje 1944. július 27-én bombázta Bosanski Brodot.Славко Комарица, Славко Ф. Одић: Зашто Јасеновац није ослобођен. Београд 2008. године Brod mellett a Száva hídjánál és a pozsegai táborban az usztasák 1941. augusztus 26-án nagyszámú Brod és Drventa környéki szerbet öltek meg. Ezen a napon a városban minden évben megemlékezéseket tartanak.

Boszniai háború 250px|bélyegkép|balra|Magyar Honvédség mérnökei hagyományos hordógurításukat hajtják végre a bródi közúti híd hivatalos újranyitásának szalagátvágó ünnepségén A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során 1992. március 3-án a horvát – muzulmán katonai erők megszállták Bosanski Brod városát, több tucat szerbet hurcoltak horvátországi táborokba. Az ortodox temetőt lerombolták, az 1890-ben épült Istenszülő templomát és a Tüzes Mária ortodox templomot teljesen elpusztították, és kifosztották. Bosanski Brodban márciusban lezajlott első konfliktus után 6 ezer ember kelt át a hídon a horvát oldalra. A menekültek száma folyamatosan nőtt, áprilisban elérte a 12 ezret. Az 1992. októberi „Koridor 92” hadműveletében a Boszniai Szerb Hadsereg (VRS) meghódította Bosanska Posavina nagy részét. A hadművelet végére a menekültek száma 40 ezerre nőtt. A bródi híd a horvát erők fő ütőerévé vált a Posavinában, de egyben korlátozta a horvát erők manőverezési képességeit.Mladen Barić: Most između dva Broda 1991–1992. Matica hrvatska, 2014. Hozzáférés 2015. június 21. 1992 áprilisában a JNA sikertelen áttörést hajtott végre a 17. tuzlai hadtest doboj hadműveleti csoportjával Bosanski Brod felé. A híd megsemmisítésére irányuló további erőfeszítéseket a Jugoszláv Légierő (JRZ) végezte, amely 1992 májusában, nagy hatótávolságú tüzérség támogatásával hadjáratot indított a híd és Slavonski Brod ellen. A szerb erők végül 1992. október 6-án foglalták el Bosanski Brodot. Bosanski Brod elfoglalásának előestéjén mintegy 8 ezer ember kelt át a hídon Slavonski Brodra, végül másnap a hídat a horvátok mégis felrobbantották. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Gazdaság