Novo Selo (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 39, közúton 55 km-re északra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re dél-délnyugatra, a Száva jobb oldali mellékvize, az Ukrina mentén , annak torkolata közelében, 91-93 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/s_pozega_8/pozega_8.html Topografska karta Slavonski Brod 374-4-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb6941Bosnyák32Horvát2771998Jugoszláv630Egyéb473Összesen29531044
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó településnek 130 háztartása, 272 ortodox és 453 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 169 háztartást, 939 római katolikus, 149 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A Novo Selo-i római katolikus plébániát 1911-ben alapították. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brod járáshoz tartozó településnek már 1200 lakosa volt, közülük 1064 római katolikus, 128 ortodox, 7 görög katolikus és 1 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992 második felében szerb szélsőségesek aláaknázták és lerombolták a plébániatemplomot és az összes horvát katolikust kiűzték. A A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. A Novo Selo-i plébániát 2000-ig a szomszédos Gornja Močila-i plébániáról látták el. A hívek az egyetlen teljesen le nem rombolt épületben gyűltek össze, amely kápolnaként szolgál az új plébániatemplom felépítéséig.
Nevezetességei Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 2004-ben épült az 1992-ben lerombolt régi templom helyén.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései