Kereki Csanády Sándor (Nagykereki, 1814 december – Nagykereki, 1892. július 17.) 1848–49-es megyebiztos, főszolgabiró, országgyűlési képviselő.
Családja A kereki Csanády-család eredetileg hajdúszoboszlóról származik, őse Csanády Sámuel császári és királyi őrnagy 1711-ben a Hajdú kerület főkapitánya. Nővére Csanády Lujza, Beöthy Ödön felesége volt. Felesége Marossy Ida, gyermekei nem születtek.
Élete bélyegkép|A Bocskai-kastély napjainkban|balraCsanády Sándor apja Csanády László császári és királyi kapitány, anyja nemes Balogh Zsófia. 1814. decemberében született Nagykerekiben a Bocskai-kastélyban. 1814. december 24-én keresztelték meg a Nagykereki Református templomban. Középfokú tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, később Nagyváradon a vármegyei jegyzői hivatalban dolgozott. Az 1830-as években Vármegyei első alszolgabíró, az 1840-es évek első felében pedig mint Bihar Vármegye, Nagyváradi járásának főszolgabírója működött. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a bihari nemzetőrök századosa, vármegyei főszolgabíróként részt vett az erdélyi hadjáratokban is. Az abszolutizmus idején visszavonultan élt Nagykerekiben, csak mint a bihari református egyházmegye segédgondnoka küzdött az egyházmegyében és a debreceni egyházkerületi gyűléseken a protestantizmus önkormányzati jogaiért.
Politikai karrierje A Thun-féle pátens ellen mint a bihari egyházmegye segédgondnoka együtt küzdött későbbi politikai ellenfelével Tisza Kálmánnal. Részt vett az 1860. január 11-én a debreceni vásárban spontán szerveződött tiszántúli protestáns közgyűlésen.
1861-ben a berettyóújfalui választókerületben választották meg országgyűlési képviselőnek a határozati párt színeiben. Mandátumát egészen 1881-ig megőrizte az újfalusi kerületben. 1881 és 1887 között a félegyházi kerület képviselője volt, majd 1887-től haláláig újra a berettyóújfalui kerület képviselte. Minden alkalommal a Függetlenségi és 48-as Párt színeiben.
Halála Felesége halála után annak hozományaként kapott földeket visszaadta a Marossy-családnak. Vagyona nagy részét a Függetlenségi Párt és magyar nemzet érdekében szétosztotta. Élete vége felé kastélyát eladta és az azzal szemben lévő tiszti lakba költözött. 1892. július 17-én gazdasszonya holtan találta ágyában. Temetését 1892. július 20-án tartották Nagykerekiben. Pártját Papszász Károly, Kis Albert és Noszlopy Gyula képviselte.
Jegyzetek
Kategória:1814-ben született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869) Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896)