Chữ Hán (chữ nôm írással: 𡨸漢), vagy chữ Nho (chữ nôm: 𡨸儒) is nevezik azok a kínai írásjelek, amelyeket az irodalmi kínai (Hán văn ;漢文) és a kínai-vietnámi szókincs vietnámi nyelven történő leírásához használtak. Hivatalosan is használták őket Vietnámban, miután a Vörös-folyó deltáját a Han-dinasztiához csatolták, és a 20. század elejéig folytatták használatukat.
Oktatás bélyegkép|"Đại Việt sử lược" (大越史略) - chữ Hán összeállított névtelen történelemkönyv a Tran-dinasztia végén (14. század) bélyegkép|"Lĩnh Nam chích quái" (嶺南摭怪) egy 14. századi vietnami félig fikciós mű, amelyet chữ Hán nyelven írt Trần Thế Pháp. Mielőtt a kínai írás megjelent Vietnámban, a vietnámiak nem rendelkeztek írásrendszerrel, csak beszélt nyelvvel.
A kínai írás az i. sz. 1. század körül érkezett Vietnámba , miután a kínai hadsereg megszállta az országot. A következő évezredben – az i. sz. 1. századtól 938- ig – Vietnamot Kína uralta, következésképpen a vietnami nyelvre erős kínai befolyás hatott. A politikai kínaivá válás ezen időszakában a kínai lett az oktatás nyelve, és a vietnamiak anyanyelvük mellett használták. Sok kínai szó így „vietnámosodott” ( từ Hán-Việt : „kínai-vietnami szó”), és bekerült a vietnami szókincsbe.
938- ban Vietnam függetlenné vált, de a kínai befolyás továbbra is fennmaradt. A kínai nyelv maradt a hivatalos nyelv, de nem fejlődött ugyanúgy, mint a kínai nyelv Kínában, így alakult ki a kínai-vietnami kiejtés.
Eközben felmerült az igény a vietnami nyelv saját írásmódban való írására. Mivel azonban az ausztroázsiai nyelvcsalád tagja , jelentősen eltér a kínai nyelvektől, amelyek a kínai-tibeti nyelvcsaládba tartoznak . Így a vietnami nyelv nem írható kínai karakterekkel komplikációk nélkül. A vietnamiak ezért eltorzították a kínai karaktereket, hogy megkönnyítsék saját nyelvük kifejezését, így alakult ki a Chữ Nôm .
Később francia misszionáriusok (köztük Alexandre de Rhodes ) kifejlesztettek egy rendszert a vietnami nyelv latin ábécé szerinti írására . Ez vezetett a Quoc Ngu ( quốc ngữ : „nemzeti nyelv”) megjelenéséhez . A Quoc Ngut 1918-ban francia gyarmatosítók tették hivatalos írássá, és az iskolákban tanították az írástudás felgyorsítása érdekében . 1954-től a vietnami kormányzat hivatalos írásává vált. Ma már nem használják hivatalosan a kínai karaktereket a vietnami íráshoz. Egyes tudósok körében azonban fennmaradt egy hagyomány, és bizonyos emlékműveken vagy művészeti alkotásokban is megtalálható.
Szójegyzék Mivel a chữ hán írásmódot közel 1000 éven át használták hivatalos írásként a királyi udvarban és a Dai Viet császári vizsgálatain, a vietnami nyelv nagyszámú kínai eredetű szót kölcsönzött, amelyek a modern vietnami szókincs 60%-át teszik ki. Az alábbi táblázat a kínai és vietnami nyelvben eltérő szavakat tartalmazza: +magyarvietnami (chữ Hán)kínai (pinyin)vietnami (chữ Quốc ngữ)Egyetemi大學dàxuéđại họctudomány科學kēxuékhoa họcKöztársaság共和gònghécộng hoàdemokrácia民主mínzhǔdân chủtársadalom社會shèhuìxã hộiTörvény法聿fǎyùpháp luậtfilozófia哲學zhéxué triết họcállampolgárság民族mínzúdân tộcnemzet國家guójiāquốc gia Általánosságban elmondható, hogy a vietnami nyelv kínai jövevényszavai főként az akadémiai világból, a tudományból, a jogból, a politikából, az irodalomból stb. származnak. A tiszta vietnami szavak rögzítésére a kínai írásjelek alapján a vietnamiak a 12. és 13. század körül, a Tran-dinasztia idején chữ nôm hoztak létre. Mivel azonban a nom írásjeleket lényegében a chữ Hán alapján fejlesztették ki, azok továbbra is fonetikus írásmódot képviseltek, és nem voltak alkalmasak a vietnami nyelvre, amely egy tonális nyelv, valamint az udvar chữ nôm elutasító és kizárólag kínai tanulmányokat alkalmazó magatartása miatt a nom írásjeleket főként nem hivatalos dokumentumokban vagy népi irodalomban használták (például Nguyen Du "Kieu meséje" (vietnami: Truyện Kiều) című művében), és amikor Franciaország a 19. század végén megszállta és gyarmatosította Vietnamot, mind a chữ Hán, mind a chữ Nôm írásjeleket latin írásjel (chữ Quốc ngữ) váltotta fel.
Kapcsolódó cikkek Kínai karakterek chữ nôm
Jegyzetek
Kategória:Vietnámi kifejezések Kategória:Ázsia írásrendszerei