bélyegkép|300x300px|NATO-tagállamok állam- és kormányfői (2025. június 25) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 2025. évi csúcstalálkozója 2025 június 24. és 25. között került megtartásra Hollandia fővárosában, Hágában. A NATO-csúcstalálkozón a harminckét NATO-tagállam állam- és kormányfői, valamint egyes partnerországok és az Európai Unió képviselői vettek részt. A meghozott döntések célja, hogy a NATO erősebb szövetséges rendszerré váljon. A szövetségesek egyúttal megerősítették együttműködésüket és a NATO iránti elkötelezettségüket, kiemelve a Észak-atlanti szerződés 5. cikkében foglaltak is.

Ez volt az első olyan csúcstalálkozó, amelyet Hollandiában rendeztek meg. A helyszíne a World Forum elnevezésű kongresszusi központ, amely Hága Scheveningen negyedében található. A konferencián Mark Rutte a NATO új főtitkára elnökölt. Donald Trump második elnöksége alatt az volt első NATO csúcstalálkozó.

Előzmények A hágai helyszínről 2023-ban a Vilniusban megtartott NATO találkozón döntöttek. Az előző csúcstalálkozó 2024 júliusában volt Washington D.C.-ben.

A találkozót bizonytalanság előzte meg, mivel Donald Trump a csúcstalálkozó előtt úgy vélekedett, hogy a kölcsönös biztonsági garanciának „számos definíciója” létezik, amivel arra utalt, hogy ha egy ország nem fizeti ki a költségeit, akkor „nem védeném meg Önöket”.

A csúcstalálkozó nyilatkozatának 5 pontja A nyilatkozat első pontja alapján a NATO állam- és kormányfői megerősítik a tagállamok sziklaszilárd elkötelezettségét a kollektív védelem mellett, amit az Észak-atlanti szerződés 5. cikke is rögzít. A korábbi aggodalmakkal szemben Trump is megerősítette az Egyesült Államoknak a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségét. A csúcstalálkozó után kijelentette, hogy kiáll az az ötödik cikkely mellett.

A nyilatkozat második pontja alapján a szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Szerződés 3. cikkével összhangban teljesítik egyéni és kollektív kötelezettségeinket, amelyek biztosítják a szövetség alapvető feladatait, azaz az elrettentést és védelmet, a válságmegelőzést és -kezelést, valamint az együttműködésen alapuló biztonságot. Beruházásokkal biztosítják az elrettentéshez és a védelemhez szükséges erők, képességek, erőforrások, infrastruktúra rendelkezésre állását, amelyek különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetése, valamint a terrorizmus tartós fenyegetése miatt szükségesek. 2035-ig a GDP 5%-át évente az alapvető védelmi követelményekre, valamint a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra fogják fordítani.

A nyilatkozat harmadik pontjában a szövetségesek pontosították, hogy az 5%-os kötelezettségvállalás a védelmi beruházások két alapvető kategóriáját foglalja magában. A szövetségesek 2035-ig évente a GDP legalább 3,5%-át fordítják az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességi céljainak teljesítésére. A GDP további, évi 1,5%-át elérő részét pedig – többek között – kritikus infrastruktúrák, hálózatok védelmére, a polgári védelmi készültség és ellenálló képességek biztosítására, valamint a védelmi ipari bázisok megerősítésére fordítják. A cél eléréséhez terveket nyújtanak be, a kiadások alakulását és egyensúlyát 2029-ben felülvizsgálják. Megerősítették, hogy szuverén módon tartósan elkötelezettek Ukrajna támogatása iránt, amelynek biztonsága hozzájárul a NATO országok biztonságához. Ennek érdekében a szövetségesek védelmi kiadásainak kiszámításakor figyelembe veszik az Ukrajna védelméhez és védelmi iparához való közvetlen hozzájárulást.

A nyilatkozat negyedik pontja alapján a tagállamok elkötelezik magukat a transzatlanti védelmi ipari együttműködés gyors kiterjesztése, valamint megerősítik a feltörekvő technológiák és az innovációs megoldások alkalmazását a kollektív biztonság előmozdítása érdekében. A szövetségesek az egymás közötti, a védelmi eszközöket érintő kereskedelmi akadályok felszámolására törekednek, illetve a védelmi ipari együttműködés előmozdítására.

A nyilatkozat ötödik pontjában a tagállamok vezetői köszönetet mondtak a Holland Királyság vendégszeretetéért, továbbá meghatározták a következő csúcstalálkozók helyszínét, amely szerint 2026-ban Törökországban, majd 2027-ben Albániában kerül sor a megtartásra.

A csúcstalálkozó főbb eredményei bélyegkép|277x277px Az oroszok 2022-es ukrajnai inváziója, továbbá az Egyesült Államok az alapszerződés 5. cikke melletti kiállása és az európai szövetségeseinek biztosítása szerepet játszott abban, hogy a Trump kormányzat által már korábban követelt GDP arányos kiadás növelés az európai vezetők többsége részéről nem váltott ki vitát. A nyilatkozat harmadik pontja két fontos területet érint, egyrészt a védelmi kiadások növelését, másrészt Ukrajna kérdéskörét. A találkozó egyik meghatározóbb eredménye, hogy a NATO-tagállamok a GDP 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket. A NATO finanszírozása szempontjából azért is van ennek jelentősége, mert a 2014-es NATO-csúcstalálkozó alkalmával célul kitűzött 2%-os irányelvhez képest 2025-ben a 32 NATO-tagállam közül nyolc nem érte el a 2%-os értéket. A GDP 3,5%-át teljes egészében a csapatokra, hadászati eszközökre, tankokra, fegyverekre, lőszerekre, stb. (kézzelfogható hadfelszerelésre) fordítják. A fennmaradó 1,5% „védelmi képességek erősítésére” fordítható, ami egy elég tág fogalom, így akár a védelemhez csak lazán kapcsolódó kiadásokra is alkalmazható. Ebbe beletartozik a stratégiai fontosságú, a katonai célokra használható utak, hidak, vasútvonalak fejlesztése, a kiberbiztonsági beruházások, továbbá például a polgári védelem fejlesztése is. Az 5%-os cél elérésére vonatkozó terveket évente kell benyújtani, azok teljesülését országonként és évente felülvizsgálják majd. Az átfogó felülvizsgálatra 2029-ben kerül sor. Az 5 százalékos szintet a cél szerint 2035-re kell elérni.

Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez azzal érvelt, hogy a 2,1% bőven elég, de az országa ezzel szemben is csak 1,24%-ot fordít védelmi kiadásokra, amivel az utolsó helyen áll. A véleménye szerint a társadalmi modelljükkel a kiadások növelése összeegyeztethetetlen, ragaszkodott a jóléti, szociális spanyol rendszer fenntartásához. Azonban az amerikai elnök ezt nem nézte jó szemmel. Trump azzal vádolta Madridot, hogy „egy kis potyautasként” próbálkozik, szerinti „ingyen menetet” akarnak a spanyolok. Ugyanakkor a szlovák és belga vezetés is jelezte, hogy az 5 százalékot nem fogják tudni teljesíteni. A vezetők többsége nem állt ki nyíltak a kiadások növelése ellen, többen pedig támogatták azt. Alexander Stubb finn elnök Trump és Európa nagy győzelmének nevezte a megállapodást, szerinte a hidegháborús időszak védelmi kiadási szintjéhez kell majd visszatérni. A NATO-csúcsot követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök a GDP 5 százalékos növelésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Ebbe bele fogunk dögleni, ez lehetetlen.”

A csúcs előtt a legfőbb témák között szerepelt az orosz-ukrán háború, azonban a tanácskozáson nem erre helyeződött a hangsúly, hanem ehelyett inkább az izraeli-iráni konfliktus és a védelmi kiadások emelése került előtérbe. A zárónyilatkozat ugyan megemlíti az „Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetést”, és megerősíti Ukrajna tartós támogatásának szükségességét, a közleményben nem szerepel konkrétan Oroszország elítélése. A korábbi csúcstalálkozók zárónyilatkozataiban Oroszországot határozottan elítéltek, azonban a 2025-ös zárónyilatkozat nem említi sem orosz agressziót, sem az ukrajnai háborút. Az előző évi nyilatkozathoz képest Ukrajna NATO-ba történő felvételéről nem volt szó. A Times összevetette a 2025-ös évit a 2024-es washingtoni NATO-csúcs zárónyilatkozatával, amelyekből megállapítható, hogy korábban Ukrajna „visszafordíthatatlan” csatlakozásáról volt még szó. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vendégként volt jelen, a Trumppal folytatott kétoldalú megbeszélés végén Trump „nagyon kedvesnek” nevezte őt, és dicsérte az ukránok harcát.

Mark Rutte főtitkár a záró sajtótájékoztatón kifejtette, hogy „A szövetségesek együttesen megteremtették az alapjait egy erősebb, igazságosabb és hatékonyabb NATO-nak ... Ezek a döntések mélyreható hatással lesznek arra a képességünkre, hogy azt tegyük, amiért a NATO-t alapították: elrettentés és védelem.” Továbbá hangsúlyozta, hogy „Akár Oroszország, akár a terrorizmus, a kibertámadások, a szabotázs vagy a stratégiai verseny jelentette fenyegetésről van szó, ez a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét”.

A csúcstalálkozó alatti egyéb események bélyegkép|300x300px|Huis ten Bosch palota előtt Vilmos Sándor holland király és Maxima királyné június 24-én, kedden este vacsorát adott a csúcstalálkozóra összegyűlt állam- és kormányfők részére a Huis ten Bosch palotában.

Ezzel párhuzamosan a NATO védelmi miniszterei munkavacsorát tartottak, ahogyan a NATO külügyminiszterei is, akik Andrii Sybiha ukrán külügyminiszterrel együtt találkoztak a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsoráján. A NATO-csúcstalálkozón számos további találkozóra is sor került, többek között a NATO főtitkára, Ukrajna elnöke, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közötti találkozóra; a NATO főtitkára, Ukrajna elnöke, Franciaország elnöke, Németország kancellárja, valamint Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság miniszterelnökei közötti találkozóra; valamint a NATO főtitkára és a NATO indiai-csendes-óceáni partnerei közötti találkozóra.

A tanácskozás résztvevői +Résztvevők a NATO részérőlÁllam/SzervezettképviselőjetisztségeNATOMark RuttefőtitkárAlbánia Edi RamaminiszterelnökNémetország Friedrich Merzszövetségi kancellárBelgium Bart De WeverminiszterelnökBulgária Roszen ZseljazkovminiszterelnökKanada Mark CarneyminiszterelnökHorvátország Zoran MilanovićelnökDánia Mette FrederiksenminiszterelnökSpanyolország Pedro SánchezminiszterelnökÉsztország Kristen MichalminiszterelnökEgyesült Államok Donald TrumpelnökFinnország Alexander StubbelnökFranciaország Emmanuel MacronelnökGörögország Kiriákosz MicotákiszminiszterelnökMagyarország Orbán Viktor miniszterelnökIzland Kristrún FrostadóttirminiszterelnökOlaszország Giorgia MeloniminiszterelnökLettország Edgars RinkēvičselnökLitvánia Gitanas NausėdaelnökLuxemburg Luc FriedenminiszterelnökÉszak-Macedónia Gordana Sziljanovszka-DavkovaelnökMontenegró Jakov MilatovićelnökNorvégia Jonas Gahr StøreminiszterelnökHollandia Dick SchoofminiszterelnökLengyelország Andrzej DudaelnökPortugália Luís MontenegrominiszterelnökRománia Nicușor DanelnökEgyesült Királyság Keir StarmerminiszterelnökSzlovákia Peter PellegrinielnökSzlovénia Robert GolobminiszterelnökCsehországPetr PavelelnökSvédország Ulf KristerssonminiszterelnökTörökország Recep Tayyip Erdoğanelnök A NATO tagállamok képviselőin túl vendégként jelen volt még többek között António Costa az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, továbbá Christopher Luxon Új-Zéland miniszterelnöke, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Jegyzetek

Kategória:2025 politikai eseményei Kategória:NATO