bélyegkép|A rádiófaxot napjainkban is használják időjárási térképek átvitelére. A rádiófax vagy HF fax egy analóg mód szürkeárnyalatos vagy fekete-fehér pontokból álló képek nagyfrekvenciás (HF) rádióhullámokon keresztüli továbbítására. Ez volt a lassú pásztázású televízió (SSTV) elődje.
Az 1930-as évektől az 1970-es évek elejéig ez volt az elsődleges módszer fényképek távoli helyekről (különösen szigetekről) történő küldésére.
Napjainkban még mindig használják időjárási térképek és információk (WeFAX) tengeri hajókra történő továbbítására.
Története Richard H. Ranger, a Radio Corporation of America (RCA) villamosmérnöke feltalált egy módszert a fényképek rádiós küldésére. Rendszerét vezeték nélküli fotoradiogramnak nevezte el.
1924. november 29-én Ranger rendszerét arra használták, hogy egy fényképet küldjenek New York Cityből Londonba. A kép Calvin Coolidge elnököt ábrázolta, és ez volt az első transzóceánon átívelő rádiós fényképátvitel. Szintén ebben az évben Herbert E. Ives, az AT&T mérnöke továbbította az első színes fényképet.
Charles J. Young, az RCA alapítójának, Owen D. Youngnak és Ernst Alexandersonnak a fia, rádiófaxrendszert fejlesztett ki a General Electric számára. 1931. augusztus 12-én ez a rendszer sikeresen továbbította a New York állambeli Schenectadyben megjelenő Union-Star újság egy példányát az America és a Minnekahda transzatlanti hajóknak. Egyetlen, 8+1⁄2 x 9 hüvelyk (220 x 230 mm) méretű oldal átvitele 15 percig tartott. bélyegkép|Rádiófax formában továbbított napilap bélyegkép|Az 1930-as évek végétől kezdődően a Finch faxrendszerét használták „rádióújság” magánlakásokba történő továbbítására Az 1930-as évek végétől kezdődően a Finch faxrendszerét használták „rádióújság” magánlakásokba történő továbbítására kereskedelmi AM rádióállomásokon és Finch hőpapírt használó nyomtatójával felszerelt hagyományos rádióvevőkön keresztül. Az új és potenciálisan aranyat érő lehetőséget érzékelve a versenytársak hamarosan beléptek a pályára, de a nyomtató és a speciális papír drága luxuscikk volt, az AM rádióadás nagyon lassú és érzékeny volt a statikus zajra, az újság pedig túl kicsi volt. Miután Finch és mások több mint tíz évig ismételten megpróbálták életképes vállalkozássá tenni ezt a szolgáltatást, a közönség, amely látszólag elégedett volt az olcsóbb és sokkal nagyobb mennyiségű, házhoz szállított napilapokkal, valamint a hagyományos, szóbeli rádióközleményekkel, amelyek bármilyen „forró” hírt közöltek, még mindig csak futólagos kíváncsiságot mutatott az új médium iránt.
A második világháború alatt több ezer fényképet továbbítottak Európából és a csendes-óceáni szigetekről az Egyesült Államokba. A nagy hírügynökségek (AP, UPI, Reuters) a lehető legközelebb tartották fenn saját tengerentúli rádiófax-adóikat a cselekmény helyszínéhez. Az Iwo Jimán felvont ikonikus zászlót több száz amerikai újságban közölték egy napon belül, mivel vezeték nélküli rádiófaxon továbbították Guamról New York Citybe, 12781 km távolságból.
Az 1940-es évek végére a rádiófax-vevők kellően miniatürizáltak voltak ahhoz, hogy a Western Union "Telecar" távirat-kézbesítő járműveinek műszerfala alá be lehessen szerelni őket.
Az 1960-as években az Egyesült Államok hadserege a Courier műhold segítségével műholdas faxon keresztül továbbította az első fényképet Puerto Ricóba a Deal teszthelyszínről.
Weatherfax, WEFAX Egy évtizeddel a rádiófax bevezetése után a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) elkezdte az időjárási térképek sugárzását a rádiófax technológia segítségével.
Az NWS ezt az új szolgáltatást weatherfax-nek nevezte el (a WeFax rövidítés a "weather fax" (időjárás-fax) szavakból származik).
A NOAA frekvenciákat és menetrendeket ismertető rendszeres kiadványának borítóján a "Worldwide Marine Radiofax Broadcast Schedules" (Világméretű tengeri rádiófax sugárzási ütemtervek) felirat olvasható. bélyegkép|Rádiófax dekódolása szoftver segítségével Az 1950-es években faxgépeket használtak időjárási térképek továbbítására. Az Egyesült Államokban először vezetékes telefonokon, majd nemzetközi szinten HF rádión keresztül. Az időjárási térképek rádiós átvitele óriási rugalmasságot biztosít a tengeri és légi közlekedési felhasználók számára, mivel most már kéznél vannak a legfrissebb időjárási információk és előrejelzések, amelyeket az utazások megtervezéséhez használhatnak. bélyegkép|Japán WeFAX A Radiofax a faxtechnológiára támaszkodik, ahol a nyomtatott információkat soronként beolvassák, és elektromos jellé kódolják, amelyet aztán telefonvonalon vagy rádióhullámokon keresztül távoli helyekre lehet továbbítani. Mivel az időegység alatt továbbított információ mennyisége egyenesen arányos a rendelkezésre álló sávszélességgel, az időjárási térkép továbbításának sebessége az átvitelhez használt közeg minőségétől függ.
Manapság a rádiófax adatok FTP-n keresztül letölthetők az internetes oldalakról, például a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) által üzemeltetett oldalakról. A NOAA a rádiófax adásokat az ország több helyszínéről is sugározza rendszeres napi ütemterv szerint. A rádiós időjárásfax adások különösen hasznosak a hajózás számára, ahol korlátozottak az internet-hozzáférési lehetőségek.
A időjárásfax kifejezés arról a technológiáról ered, amely lehetővé teszi az időjárási térképek (felszíni elemzések, előrejelzések és egyéb) továbbítását és fogadását egy átviteli helyről (általában a meteorológiai hivatal) egy távoli helyszínre (ahol a tényleges felhasználók vannak).
Átviteli jellemzők A rádiófax egyoldalsávos amplitudómodulációval kerül átvitelre.
A moduláció a vivőfrekvenciát egy adott mértékben eltolja felfelé vagy lefelé, attól függően, hogy fehér vagy fekete pixeleket továbbít. A fehér vagy fekete pixel kisebb eltérését a szürke árnyalatának tekintjük. Helyes hangolás esetén (USB esetén 1,9 kHz-cel a hozzárendelt frekvencia alatt, LSB esetén a frekvencia felett) a jel frekvenciája az árnyalattól függően változik:
fekete esetén 1,5 kHz-en, fehér esetén pedig 2,3 kHz-en
jelenik meg a csatorna kezdőfrekvenciájától.
Általában percenként 120 sor (LPM) kerül átvitelre (Monokróm fax esetén a lehetséges értékek: 60, 90, 100, 120, 180, 240. Színes fax esetén az LPM lehet: 120, 240).
A rádiófax-átvitel dekódolásához ismerni kell az együttműködési indexként (IOC) ismert értéket is – ez szabályozza a képfelbontást.
A dobolvasókat használó korai rádiófaxgépekből származik, és a teljes vonalhossz és az egységnyi hosszra jutó sorok számának (néha együttműködési tényezőként ismert) szorzata, osztva π-vel. Az IOC általában 576.
APT – Automatic Picture Transmission format (Automatikus képátviteli formátum) bélyegkép|Belinograph BEP-2V – MfK Bern – Mechanikus faxnyomtató Az APT formátum lehetővé teszi a szolgáltatások felügyelet nélküli monitorozását. A legtöbb földi meteorológiai faxállomás, valamint a geostacionárius meteorológiai műholdak használják.
A starthang indítja el a vevőrendszert. Eredetileg arra szolgált, hogy elegendő időt biztosítson a mechanikus rendszerek dobjának a felpörgéshez. A videovivő gyors modulációjából áll, ami egy jellegzetes reszelős hangot eredményez. A periodikus impulzusokból álló fázisjel szinkronizálja a vevőt úgy, hogy a kép a papír közepére kerüljön. A stophang, amelyet opcionálisan fekete szín követ, az átvitel végét jelzi.
JelIdőtartamIOC576IOC288RemarksStart tone5s300 Hz675 Hz200 Hz szines faxok eseténFázisjel30sfekete sor megszakítva fehér impulzussalképVáltozó1200 lines600 lines120Stophang5s450 Hz450 HzFekete10s
WeFAX sugárzási ütemterv Idő, UTC