A Sunderland grófja cím kétszer jött létre az angol főrendben. Először 1627-ben hozták létre Emanuel Scrope, Bolton bárója számára. Ez a grófi cím 1630-ban, Scrope halálával kihalt, míg a bárói cím vagy kihalt, vagy alvóvá vált . A második létrehozásra 1643-ban került sor, amikor a királypárti katona, Henry Spencer, Wormleightoni bárója számára adományozták a címet.
Első létrehozás (1627) Emanuel Scrope, Sunderland 1. grófja Emanuel Scrope (1584. augusztus 1. – 1630. május 30.) Bolton tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen végezte, majd politikai pályára lépett. 1609-ben apja halála után örökölte a Bolton bárói címet, és ezzel helyet kapott a Lordok Házában. 1627-ben I. Károly király minden különösebb tett vagy érdem nélkül Sunderland grófjává emelte. A címhez tartozott a yorkshire-i Bolton uradalom Yorkshire-ben. Röviddel a grófi cím elnyerése után, 1630-ban elhunyt, mivel nem volt férfi utóda, a Sunderland grófi cím kihalt, a Bolton báróság is vitatottá vált. Emanuel Scrope különösen emlékezetessé vált az angol nemesség történetében azzal, hogy jelentős vagyonát nem törvényes örököseinek, hanem törvénytelen gyermekeinek hagyta, ami a későbbi öröklési vitákhoz és a Scrope-vagyon részbeni széthullásához vezetett.
Szeretőjétől született mindhárom leányánk – Mary, később Winchester márkinéja, Elizabeth, később Rivers grófnéja és Annabella, később Lady Annabella Howe – voltak leszármazottjai. A Bolton-kastélyt egy további törvénytelen lányágon keresztül a Bolton hercegek utódja, Winchester márki birtokolja. Langart a Howe bárónő örökölte, leszármazottja 1818-ban eladta a birtokot.
Második létrehozás (1643) A Spencer család fontos őse John Spencer (1455–1522) John Spencer (1455–1522) egy sikeres földbirtokos volt, aki a későbbi Spencer család vagyonának megalapozója lett. 1506-ban nagy összegért szerezte meg a warwickshire-i Wormleighton uradalmat , majd 1508-ban megszerezte a northamptonshire-i Althorp-birtokot. Ezek a területek a család fő rezidenciájává váltak, és a Spencer-vagyon alapját képezték a következő évszázadokban. John Spencer jövedelmei nagyrészt földbérletekből, juhtenyésztésből és kereskedelemből származtak, így a család a elejére az angol társadalom leggazdagabb, nem nemesi földbirtokosai közé tartozott., aki megszerezte a warwickshire-i Wormleighton uradalmat és a northamptonshire-i Althorp-birtokot. Unokája, Sir John Spencer (1524–1586) Northamptonshire megye képviselőjeként szolgált a parlamentben. Az ő unokája, Robert Spencer a végén Brackley képviselője volt a parlamentben, 1603-ban az angol főnemesség tagjává emelték Wormleighton Spencer báróként. Halála után legidősebb életben maradt fia, William lett a második báró, aki korábban szintén Northamptonshire képviselője volt. Az ő legidősebb fia volt a fent említett harmadik báró, akit 1643 júliusában Sunderland grófjává tettek az angol főnemességben, ám még ugyanazon év szeptemberében elesett a newbury-i csatában.Az első newbury-i csatát 1643. szeptember 20-án vívták a dél-angliai berkshire-i Newbury mellett. A parlamentpárti – kerekfejű – csapatokat Robert Devereux, Essex 3. grófja vezette, míg a királypárti hadakat maga I. Károly király irányította főparancsnokként. A csata katonailag döntetlen eredményt hozott, de stratégiailag a parlamentpártiak javára dőlt el, mivel megakadályozták, hogy a királyi csapatok előrenyomuljanak London felé. A csata nyomán a polgárháború elhúzódott, és a parlamentpártiak megerősítették pozíciójukat Dél-Angliában. Címét egyetlen, kétéves fia, Robert örökölte, aki később jelentős államférfi lett, és négy alkalommal is ellátta a déli titkárság államtitkári tisztségét.
Charles, a harmadik Sunderland gróf szintén jelentős politikai szerepet töltött be. Írország helytartója, Lordpecsétőr, az északi és a déli titkárság államtitkára, a Titkos tanács elnöke és az első pénzügyminiszter (First Lord of the Treasury) is volt. Politikai pályafutását azonban derékba törte az 1720-as Déltengeri Buborék botrány. Sunderland grófja második feleségül Anne Churchillt, John Churchill, Marlborough 1. hercege és Sarah Jennings130px|bélyegkép|Godfrey Kneller festménye a hercegnőrőlSarah Jenyns (1660–1744), más néven Sarah Jennings, 1660. június 5-én született a Hertfordshire megyei Holwell House-ban. 1678. október 1-jén ment feleségül John Churchill-hez, a későbbi Marlborough hercegéhez, akivel rendkívül befolyásos politikai és udvari párt alkottak. 1683 és 1708 között szoros kapcsolatot ápolt Anna hercegnővel, majd királynéval, akinek kegyenceként komoly befolyást szerzett: többek között a királyné személyes pénztárának őre, a királynéi öltöztetőnő és a Groom of the Stole tisztségeit töltötte be. 1702-től, férje hercegi rangra emelésétől kezdve, ő lett Marlborough hercegnéje, ám 1708-ban elvesztette a királyné kegyét, részben politikai ellentétek és személyes viszályok miatt. 1744-ben, hunyt el Marlborough House-ban, hatalmas, hárommillió fontos vagyonát gondosan szabályozott végrendeletében osztotta szét, amelyben kikötötte, hogy unokájának minden koronai tisztségvállalás az örökség elvesztését vonja maga után – kivéve a windsori parkok felügyelőségét. Forrás: második leányát vette el. Az 1716-ban elfogadott külön törvény lehetővé tette, hogy a Marlborough herceg cím herceg leányaira és azok fiára is átszálljon.
A harmadik gróf után legidősebb életben maradt fia, Robert lett a negyedik Sunderland grófja. Ő 1729-ben, 27 éves korában nőtlenül hunyt el, így öccse, Charles örökölte a címet mint ötödik gróf. 1733-ban anyai nagynénje, Henrietta Churchill, Marlborough 2. hercegnője halálával Charles lett Marlborough . Ettől kezdve a Wormleighton Spencer bárói cím és a Sunderland grófi cím a hercegi rang mellékcímeivé váltak. A Sunderland grófja címet a herceg legidősebb, férfiági unokája használja udvariassági címként.
A harmadik Sunderland gróf negyedik fia, John Spencer 1733-ban örökölte a család northamptonshire-i birtokait, amikor bátyja átvette a hercegi címet. John fia, szintén John, 1765-ben megkapta a Spencer grófja címet.
Robert Spencer, Wormleighton 1. Spencer bárója KG
Robert Spencer, Wormleighton 1. bárója (1570 – 1627. október 25.) a northamptonshire-i megyei Althorpban született. Brackley parlamenti képviselője 1597–1598 között. Ezt követően 1600-ban a megye katonai biztosává nevezték ki, 1601–1602 között pedig Northamptonshire főbírájaként szolgált. Ugyanebben az évben lovaggá ütötték, majd 1603-ban annak a küldöttségnek volt tagja, amely Stuttgartban I. Frigyes, Württemberg hercegének átadta a Térdszalagrendet.
1603. június 25-én Althorpban vendégül látta Anna királynét (Anne of Denmark) és Henrik Frigyes walesi herceget, akik számára Ben Jonson „The Satyr” című maszkjátékát mutatták be. Még ugyanebben az évben, 1603. július 21-én nemesi rangra emelték, és megkapta a Wormleighton Spencer bárója címet, amelyet – saját elmondása szerint – azért adományoztak neki, mert „ő volt a leggazdagabb pénzember Angliában”. Politikai nézetei a parlamenti szabadságjogokat védelmező hagyományokat követték, ami miatt a Lordok Házában híres pengeváltása volt Arundel grófjával. Élete későbbi szakaszában diplomáciai feladatokat is ellátott: 1607-ben Hágába küldték, hogy Sir Ralph Winwooddal együtt részt vegyen a spanyol–németalföldi béketárgyalásokon.
Vagyonát elsősorban mezőgazdasági birtokainak és állattartásának köszönhette, különösen Wormleighton és Althorp környékén, ahol vidéki birtokait „erényes udvarrá” nemesítette. 1606-ban felvételt nyert a Lincoln's InnA Lincoln’s Inn az egyik négy nagy „Inns of Court” (a jogászképzés és joggyakorlás központjai) Londonban, ahol az angol és walesi barristerek (ügyvédek) képzése és szakmai közösségi élete zajlik. A középkorig visszanyúló intézmény a jogászi hivatás előfeltételeit biztosította, és a leendő bírák, parlamenti képviselők és ügyvédek gyakorlati oktatásának fontos helyszíne volt. Olyan kiemelkedő történelmi személyiségek tanultak itt, mint Morus Tamás, Oliver Cromwell, William Penn (Pennsylvania alapítója), vagy William Blackstone, a híres jogtudós. A Lincoln’s Inn ma is aktív jogi közösség, patinás épületei a jogi hagyományok és az angol jog történetének szimbolikus helyszínei. jogi intézménybe is, ezzel is megerősítve társadalmi és politikai pozícióját. 1587-ben vette feleségül Margaret Willoughbyt, akitől hét gyermeke született. 1627-ben halt meg Wormleightonban, majd Althorpban temették el.
William Spencer, Wormleighton 2. Spencer bárója William Spencer (1591. január 4. – 1636. december 19.) a Magdalen College-ben tanult Oxfordban, majd 1610-ben bátyjával, Johnnal Franciaországba utazott. Testvére halála után ő lett a családi cím örököse. 1614-ben a brackley-i választókerület képviselőjeként bekerült a parlamentbe, majd Northamptonshire képviselőjeként 1620 és 1626 között több ciklusban is tevékenykedett. Kétszer is betöltötte Northamptonshire alhadnagyiA hadnagy (Lieutenant) megyei tisztviselő volt, aki a katonai és rendvédelmi erők irányításáért felelt az adott területen. A hadnagy feladatai közé tartozott a katonai védelmi feladatok ellátása és a helyi rend fenntartása. Gyakran a megye fegyveres erőinek parancsnoka volt, különösen vészhelyzetekben vagy katonai konfliktusok esetén. tisztségét, és 1616-ban a Bath-rendA Bath Legtiszteletreméltóbb Rendje brit lovagrend, amelyet I. György brit király alapított 1725. május 18-án. A rend kitüntetettjei általában magas rangú katonai tisztek vagy magas beosztású polgári tisztviselők, a kitüntetést az uralkodó a brit kormány ajánlására ítéli oda. A név egy középkori ceremóniából származik, amelyben a lovaggá avatásra készülő jelölteket egy rituális fürdővel tisztították meg, ami a megtisztulás szimbóluma volt. Bár nem minden lovagot avattak ilyen ceremóniával, azokat, akiket így avattak, „megmerítkezett lovagokként” (knights of the Bath) ismerték. lovagjává ütötték.
1627. október 25-én örökölte apjától a bárói címet, és ezzel belépett a Lordok Házába. 1615-ben feleségül vette Lady Penelope Wriothesley-t, a híres költőpártfogó Henry Wriothesley, Southampton 3. grófja leányát. Házasságukból több gyermek született. William Spencer 1636. december 19-én hunyt el.
Henry Spencer, Wormleighton 3. Spencer bárója, Sunderland 1. grófja 130px|bélyegkép|Henry Spencer, Sunderland 1. grófja, Walker 17. századi portréján. Robert Walker olajfestménye Henry Spencer (1620. október – 1643. szeptember 20.) Althorpban született, az oxfordi Magdalen College-ban tanult, ahol 1636-ban MA fokozatot szerzett. Ezt követően örökölte apja bárói címét. 1639-ben feleségül vette Dorothy Sidneyt, Robert Sidney, Leicester 2. grófja lányát. Boldog házasságukból három gyermek született.