Karol Tadeusz Nawrocki (, Gdańsk, 1983. március 3. –) lengyel történész és politikus, aki 2025 óta a Lengyel Köztársaság 7. elnöke. Ezt megelőzően 2021 és 2025 között a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője volt, valamint 2017 és 2021 között a gdański Második Világháború Múzeumának igazgatójaként tevékenykedett.

Élete és pályafutása Karol Tadeusz Nawrocki Gdańskban született 1983. március 3-án. Édesapja, Ryszard esztergályosként dolgozott a Gdański Hajógyárban, és tagja volt a Szolidaritás Független Szakszervezetnek. Az 1990-es években több évre az Egyesült Királyságba költözött. Édesanyja, Elżbieta könyvkötőként dolgozott. Karol Nawrocki húga, Nina cukrászként dolgozik Gdańskban.

Nawrocki fiatal korában a KKS Gedania labdarúgócsapatában játszott (1997–2000), majd 2000 és 2004 között a RKS Stoczniowiec ökölvívója volt. Utóbbi színeiben 2001-ben megnyerte a lengyel junior ökölvívó-bajnokság nehézsúlyú versenyét. Ezt követően az EX Siedlce Gdańsk labdarúgója, majd csapatkapitánya lett. A csapat színeiben 96 mérkőzésen 25 gólt szerzett, 2010-ben pedig megalapította az egyesület küzdősport-szakosztályát.

A gdański IV. Általános Gimnáziumban (IV Liceum Ogólnokształcącym) tett érettségit követően 2002-ben egyéves, személyügyi menedzsmenttel kapcsolatos képzésen vett részt. 2003-tól történelmet tanult a Gdański Egyetemen, ahol 2008-ban szerzett diplomát. Magiszteri dolgozatát a Dziennik Bałtycki (Balti Napló) című napilap 1970-es évekbeli sportújságírásában megjelenő politikai propagandáról írta. 2013-ban doktori fokozatot szerzett a kommunista rendszerrel szembeni társadalmi ellenállásról az Elblągi vajdaságban írt értekezésével. 2023-ban a Gdański Műszaki Egyetemen elvégezte az „International MBA in Strategy, Programme and Project Management” elnevezésű posztgraduális képzést.

Nawrocki 2009-től Gdańskban dolgozott a Nemzeti Emlékezet Intézeténél (Instytut Pamięci Narodowej, IPN), 2014-ben pedig az intézet regionális Közoktatási Irodájának vezetője lett. Kutatásainak középpontjában elsősorban az 1945 és 1956 között elkövetett kommunista bűncselekmények álltak. A lengyelországi, 1980-as évekbeli szervezett bűnözés kutatásának egyik első történésze volt. Tadeusz Batyr álnéven életrajzi könyvet írt Nikodem Skotarczakról, az 1980-as és 1990-es évek egyik vezető lengyel maffiafőnökéről. Összesen nyolc könyvet írt, és további három kötet elkészítésében vett részt. Publikációi jelentek meg a histmag.org internetes történelmi portálon, valamint a Magazyn Solidarność, a Polityka és a Do Rzeczy című lapokban. Történelmi szakértőként működött közre a TVP Gdańsk W świetle prawdy („Az igazság fényében”) című televíziós műsorában. 2017 és 2021 között a gdański Második Világháborús Múzeum igazgatója volt. 2021-ben visszatért a Nemzeti Emlékezet Intézetéhez, előbb az intézet helyettes vezetőjeként, majd annak elnökeként 2025-ig.

Politikai tevékenysége 2011 és 2025 között 2011 és 2017 között Siedlce városrész tanácsának az elnöke volt Gdańskban. 2015-ben kezdeményezte, hogy egy utcát a városban Jerzy Popiełuszko nevéről nevezzenek el, valamint támogatta egy Danuta Siedzikówna emlékére állítandó emlékmű felállítását.

Karol Nawrocki neve 2024 júliusától merült fel a 2025-ös lengyel elnökválasztás lehetséges jelöltjeként. A Jog és Igazságosság (PiS) 2024. november 24-én hivatalosan is bemutatta őt párton kívüli elnökjelöltként, és a választási kampányban támogatta jelöltségét. 2025 májusában az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Fehér Házban fogadta őt konzervatív elnökjelöltként, és támogatásáról is biztosította.

A kampány során vita alakult ki Nawrocki gdański lakástulajdonával kapcsolatban. Nawrocki a kampányban úgy igyekezett bemutatni magát, mint „egy átlagos lengyel, akinek mindössze egy lakása van”, később azonban kiderült, hogy egy második lakás is a tulajdonában van, amelyhez ráadásul tisztázatlan és gyanús körülmények között jutott hozzá. A kampánystábja nem tudott egyértelmű magyarázatot adni az ügyre, és több, egymásnak ellentmondó változattal állt elő. Nawrocki állítása szerint a lakást egy idős férfitól kapta, akiről gondoskodott, az idős férfi családja azonban ezt cáfolta, és azt állította, hogy Nawrocki megtévesztéssel vagy az idős férfi kiszolgáltatott helyzetét kihasználva szerezte meg tőle a lakást.

A 2025. május 18-án tartott első fordulóban Nawrocki 5 790 804 szavazatot (29,54%) szerzett, amivel a második helyen végzett a Polgári Platform (PO) jelöltje, Rafał Trzaskowski előtt. A második fordulóban azonban Nawrocki 10 606 877 szavazatot (50,89%) szerzett, és 369 591 szavazattal megelőzte Trzaskowskit, így megnyerte az elnökválasztást, és megválasztott lengyel elnök lett.

Köztársasági elnökként (2025–)

Nawrocki köztársasági elnökként 2025. augusztus 6-án lépett hivatalba. Elnökségének első heteit feszültségek jellemezték a Donald Tusk vezette kormánnyal. Közvetlenül beiktatását követően videókonferencián vett részt Donald Trump amerikai elnökkel, valamint több európai állam- és kormányfővel. A kormány köreiben ezt az elnöki hatáskörök túllépéseként értékelték. Megfigyelők szerint nyílt konfliktus alakult ki a köztársasági elnök és a miniszterelnök között Lengyelország külpolitikai képviseletének kérdésében.

Nawrocki már hivatalba lépését követően élt vétójogával. Három, a parlament által elfogadott törvényt vétózott meg: egy adó- és büntetőjogi tárgyú módosítást, az energiaszektor deregulációjáról szóló törvényt, valamint az ukrán állampolgárok támogatásáról szóló szabályozást.

Nawrocki első külföldi útjára 2025. szeptember 3-án került sor, amikor az Amerikai Egyesült Államokba látogatott, és találkozott Donald Trumppal. Trump a találkozón szóban megerősítette, hogy szándéka szerint a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatok tartósan az országban maradnak. A lengyel kormány ezt diplomáciai sikernek értékelte, amelyért Radosław Sikorski külügyminiszter Nawrockit is méltatta.

Az első hivatalos németországi látogatása előtt, 2025 szeptemberének közepén Nawrocki ismét megerősítette Lengyelország Németországgal szembeni háborús jóvátételi követelését, amelynek összegét 1,3 billió euróra becsülte. A követelés szerint Németországnak meg kell térítenie a második világháború során Lengyelországnak okozott károkat. Friedrich Merz szövetségi kancellár és Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök elutasította a lengyel jóvátételi követelést.

Az orosz drónok 2025 szeptemberében történt lengyel légtérbe való behatolását követően Nawrocki összehívta a Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli ülését. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország biztonsága a legfontosabb prioritás, és Donald Tusk miniszterelnökkel együtt az állami intézmények közötti szoros együttműködést sürgette. Nawrocki amerikai látogatását, valamint az orosz drónok behatolására adott egységes elnöki és kormányzati reakciót követően több kommentátor szerint javultak az államfő és a kormány közötti kapcsolatok.

Az államfő és a Tusk-kormány közötti enyhülés azonban rövid életűnek bizonyult. Nawrocki 2026 januárjáig 23 alkalommal élt vétójogával kormányzati törvényjavaslatokkal szemben. Ezzel már hivatalba lépésének első hónapjaiban gyakrabban alkalmazta vétójogát, mint valamennyi elődje együttvéve. Megfigyelők „nyílt háborúról” beszéltek Nawrocki és a kormány között, és felvetették annak lehetőségét, hogy az elnök a kormány munkájának akadályozásával előrehozott parlamenti választásokat kíván kikényszeríteni.

2026 márciusában Nawrocki megvétózta azt a törvényt, amely lehetővé tette volna egy, az Európai Unió Security Action for Europe (SAFE) programjához kapcsolódó hitel felvételét. A hitelt eredetileg Lengyelország védelmi képességeinek fejlesztésére kívánták fordítani, többek között a lengyel védelmi ipar támogatására, valamint a rendőrség, a határőrség és más egyenruhás szolgálatok támogatására és korszerűsítésére. Nawrocki döntését azzal indokolta, hogy ellenezte az uniós ellenőrzést a hitelből származó források felhasználása felett, valamint kifogásolta, hogy a pénzügyi eszközből nem lehetne az Egyesült Államokból katonai felszerelést vásárolni. Ehelyett azt javasolta, hogy a szükséges beruházásokat a Lengyel Nemzeti Bank (Narodowy Bank Polski) nyereségéből finanszírozzák. Ezt a kormány elutasította. A kormány végül megkerülte az elnöki vétót: a hitel felvételéről a parlament határozatban döntött. Nawrocki ezt „illegális eljárásnak” nevezte, és kezdeményezte a parlamenti döntés alkotmányosságának vizsgálatát a lengyel Alkotmánybíróságnál. A kormány azonban nem ismeri el az Alkotmánybíróság döntéseinek joghatását, mivel az intézményt illegitimnek tekinti.

2026 áprilisában a parlament hat új bírót választott az Alkotmánybíróságba, mivel elődeik megbízatása lejárt. Ennek eredményeként az Alkotmánybíróság bíráinak többsége már nem a Jog és Igazságosság (PiS) által korábban megválasztott bírák közül került volna ki. Nawrocki azonban a hat újonnan megválasztott bíró közül csak kettő előtt vette ki a hivatali esküt, arra hivatkozva, hogy a másik négy bíró nem független. A Tusk-kormány ezzel szemben azzal érvelt, hogy az eskü elnök előtti letétele csupán formalitás, és az államfőnek nincs joga megtagadni az eskütétel lebonyolítását. Ezt követően mind a hat bíró – beleértve azt a két bírót is, akik már Nawrocki előtt letették esküjüket – esküt tett egy, a Szejmben, Włodzimierz Czarzasty marsall által szervezett ünnepségen. Az eskütételre a köztársasági elnök távollétében került sor. Az Alkotmánybíróság elnöke, Bogdan Święczkowski az eljárást jogellenesnek minősítette. Álláspontja szerint a bírák szolgálati jogviszonya csak abban az esetben jött létre, ha az esküt a köztársasági elnök előtt tették le. Ennek megfelelően a két, Nawrocki jelenlétében esküt tett bírónak biztosított hivatalt és ügyeket. A másik négy bíró esetében úgy ítélte meg, hogy mivel esküjüket nem a köztársasági elnök előtt tették le, szolgálati jogviszonyuk nem jött létre. Az eljárás jogszerűsége jogi körökben vitatottá vált, és a történteket a 2015 óta fennálló lengyel alkotmányos válság újabb kiéleződésének tekintették. Magánélete 2010. május 22-én vette feleségül Marta Nawrockát (született Smoleń, 1986. március 7., Gdynia), aki jogászként végzett a Gdański Egyetem Jogi és Közigazgatástudományi Karán. Jelenleg a lengyel Nemzeti Adóhatóság alkalmazottja, ahol az olajipar ellenőrzésére és az illegális kereskedelem elleni fellépésre specializálódott.

Három gyermekük van: Daniel (Marta előző kapcsolatából, akit Karol Nawrocki örökbe fogadott), Antoni és Katarzyna.

Daniel Nawrocki a Gdański Egyetem Jogi és Közigazgatástudományi Karán tanul. Újságíróként dolgozott a Gazeta Morska-nál és korábban a Dziennik Bałtycki-nál. 2023-ban a Sportminisztérium Ifjúsági Sporttanácsának tagjává nevezték ki. Korábban a Gdańsk Ifjúsági Tanácsának is tagja volt, jelenleg helyi önkormányzati képviselőként dolgozik. 2024-ben sikertelenül indult a Gdański Városi Tanács választásain a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként.

Karol Nawrocki római katolikus vallású.

Jegyzetek

Források

Kategória:Lengyelország államfői Kategória:Gdańskiak Kategória:1983-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Jog és Igazságosság-tagok