Az Albert-ág vagy albertinek egy német hercegi család, amely a Wettin-háznak eredetileg egy oldalága, 1547-től a főága. A név a család ősétől, III. Albert szász hercegtől származik. Az Albert-ág 1485 és 1918 között uralkodott hercegként, választófejedelemként és királyként Szászországban.
Az Albert-ág története II. Frigyes szász választófejedelem két fia, Ernő és Albert, az első albertin kezdetben hosszú ideig együtt uralkodtak apai örökségük felett. Mivel Ernő volt az idősebb, így ő volt a választófejedelem. 1485-ben a két testvér felosztotta országait (lipcsei szerződés). Albert és leszármazottai saját területet kaptak Drezda központtal, amelyet ettől kezdve Szászország hercegeiként uraltak.
Míg III. Frigyes szász választófejedelem támogatta a reformációt, addig György szász herceg megpróbálta megakadályozni azt a saját területén. Csak testvére, IV. Henrik szász herceg – aki György utódja lett a hercegi trónon – vezette be a reformációt Szászországban.
A méltóság megszerzése Bár Móric szász herceg szintén protestáns volt, 1546-ban V. Károly német-római császár oldalára állt a schmalkaldeni szövetség protestáns hercegeivel szemben, akiket másod-unokatestvére, I. János Frigyes szász választófejedelem vezetett. A protestánsok schmalkaldeni háborúban való veresége után szolgálataiért jutalmul 1547-ben megkapta a választói méltóságot és az ernesztida területek nagy részét. Azóta az Albert-ág a Wettin-ház vezető vonala.
Az Ernő-ág és az Albert-ág között 1485-ben Lipcse fő felosztásában létrejött közös pénzverést végül felhagyták. Az új albertin választófejedelem, Móric csak a saját nevében verhetett pénzt (szász érmeszétválasztás).
Az Albert-ág családfája
Fordítás
Források A Wettin-házról A Wettin-ház családfája A Wettin-ház törvényei 1837-ből
Kategória:Wettin-ház