A Seguin-sziget, , egy természetes sziget a franciaországi Szajna folyóban, Boulogne-Billancourt és Sèvres között, Párizstól nyugatra.
A 20. század nagy részében egy Renault gyár működött itt, egészen 1992-es leállásig, amikor az utolsó Renault 5 Superfast modellt is legyártották. A gyárat 2004–2005-ben lebontották.
Jean Nouvel építészt 2009-ben nevezték ki a sziget új kulturális központtá alakításának vezető tervezőjévé.
2017 áprilisában nyílt meg itt a La Seine Musicale zenei pavilon és művészeti központ. Szállodák, nagy irodák, művészeti terek és egy mozi is épült itt.
Története A tizenhetedik század előtt a sziget a Szent Viktor apátság tulajdonában volt, a földet pedig bérlő gazdák művelték.
A sziget jelentősége hirtelen fellendült a tizenhetedik század végén a versailles-i palota felépítésével, mivel a palota a Párizsba vezető útvonal mentén helyezkedett el. 1747-ben a palotaépítő király unokája, XV. Lajos, lányai nevében megszerezte az akkoriban „Île de Sève” néven ismert szigetet. A szigetet „Île Madame”-ra keresztelték át, és a forradalom előtti évtizedekben egy kereskedelmi mosoda, a „Buanderie de Sèvres” működött itt.
A forradalmi kormány alatt a mosodát államosították, és a sziget közvetlen állami ellenőrzés alá került. 1793-ban rövid ideig egy Jean-Baptiste Vandenyver nevű bankár tulajdonában volt, de néhány hónappal később guillotine-nal kivégezték. A sziget feletti ellenőrzés ezután – a párizsi városhatárok újrarajzolásának tágabb kontextusában – vita tárgyát képezte Sèvres, Issy és Auteuil három község/kerület között. 1794-ben a szigetet a vállalkozó szellemű vegyész, Armand Seguin szerezte meg, akiről a sziget a nevét kapta. Seguin rendkívül meggazdagodott, részben azért, mert a szigetét egy olyan gyár létesítésére használta, amely új módszert alkalmazott ipari méretekben a bőr cserzésére. A sziget emellett továbbra is mosodai vállalkozásoknak adott otthont.
Jegyzetek
Kategória:Franciaország szigetei Kategória:Hauts-de-Seine megye