Grebnice (), település Bosznia-Hercegovinában, Šamac községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában. Grebnice településnek a boszniai Szerb Köztársaság területére eső része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 48, közúton 69 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 84-88 méteres magasságban fekszik.karta Slavonski Brod 376-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb21073Bosnyák11Horvát1933380Jugoszláv260Egyéb401Összesen2210455
Története A Greblje nevű lelőhelyen, a Száva egykori medrének mentén egykor római település állt, melyről az itt található építőanyag és kerámiatöredékek tanúskodnak.
A Bazik, Grebnice, Tišina és Škarić falvak mai területét, valamint a Száva túloldalán fekvő településeket 1680 körül egyetlen falu foglalta magában, Babina Greda. Babina Greda boszniai, déli oldalán Crkvište faluval (ma Crkvina ortodox szerb falu) volt határos, Crkvište plébánia pedig a 17. század végéig magában foglalta a Száva és Boszna közötti területet, valamint a kis Tolisa folyó vidékét, és magában foglalta a fent említett Babina Greda és Domaljevac falvakat is - írja Roko Špionjak atya „Povijest Župe Domaljevac” (A domaljevaci plébánia története) című munkájában. A török háborúk alatt - folytatja a szerző - különösen az 1687-1696-os nagy háborúban, és az 1716-1717-es háborúban a Posavina mindkét oldalon nagy népességváltozásokat élt át, és lakossága sokkal nagyobb nehézségeket szenvedett el, mint a belső területek, mivel a Száva menti harcok tovább tartottak, és a fosztogatás könnyebb volt. Az előbbi háborúban a Száva folyó jobb partján fekvő teljes terület mozgásban volt. Amint lehetőség nyílt rá, a katolikusok átkeltek a Száva folyó bal partjára, és Szlavóniában telepedtek le. Azok a katolikusok, akik az 1699-es karlócai béke után a Száva folyó jobb partján maradtak, az 1716–1717-es háború alatt elhagyták a területet. Az első háború alatt mindössze körülbelül 20 család költözött Domaljevacról a szlavóniai Babina Gredára. Domaljevacon mindössze két ház maradt. Rocco atya hozzáteszi, hogy az 1718-as pozsareváci békével Ausztria visszautasított egy keskeny területsávot a Száva jobb oldalán. A terület 1725-ös kijelölésekor feljegyezték, hogy az a domaljevaci Babina Greda és Utorkovište között feküdt. (Utorkovište egy olyan falu volt, amely akkoriban magában foglalta a jelenlegi Ugljara, Donja Mahala, Tolisa és Kostrč falvakat).
Marijan Bogdanović apostoli helynök 1768-as jelentésében a bijelai plébánián többek között Grebnice szerepel, 8 katolikus házzal és 33 katolikussal, akik közül 19 felnőtt és 14 gyermek volt. Augustin Miletić püspök 1813-as listája szerint a Tolis plébánián többek között Vidovica és Grebnice szerepel, összesen 93 katolikus házzal és 699 katolikussal, akik közül 458 felnőtt és 241 gyermek volt. Az 1856-os Boszna Srebrena-i egyházmegyei sematizmusban, valamint az 1855-ös adatok szerint a tišinai plébánián többek között Grebnice is szerepel, 53 katolikus családdal és 386 katolikussal. A Boszna Srebrena-i 1864-es sematizmus szerint a domaljevaci káplánságban többek között Grebnice is szerepel, 30 katolikus családdal és 238 katolikussal. Az egyházmegye 1877-es sematizmusa szintén a domaljevaci plébánián belül sorolja fel Grebnice helységet, 29 katolikus családdal és 222 katolikussal.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Tišina községhez tartozó településnek, 80 háztartása, 490 római katolikus és 126 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Bosanski Šamaci járáshoz tartozó településen 125 háztartást, 668 római katolikus és 197 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 90. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Bosanski Šamac-i járáshoz tartozó településnek 1124 lakosa volt, közülük 920 római katolikus és 204 ortodox volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A grebnicai plébániát 1992-ben hozták létre, amikor bizonyos településeket leválasztottak a domaljevaci és Hrvatska Tišina-i plébániákról. A plébániához Grebnice és Bazik települések tartoztak. A plébániatemplomot először temetőkápolnaként építették 1968-ban, majd 1987-ben jelentősen kibővítették.
A boszniai háború idején Bosanski Šamac község nagy része szerb ellenőrzés alá került, a horvát lakosságot a falu elhagyására kényszerítették, templomukat lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település egy része Šamac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került, míg a másik rész a Föderációhoz tartozó Domaljevac-Šamac község része lett. A háború befejezése után és a háború utáni időszakban a horvát menekülteknek csak kis része tért vissza.
Nevezetességei A falu Marchiai Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1968-ban épült, majd 1987-ben bővítették. Az 1992-1995-ös háború alatt szerb szélsőségesek közvetlenül a templom tetejét találták el, és a lövedékek repeszei megrongálták a temető sírköveit is. A háború sújtotta plébánia területéről sok horvát katolikus elhagyta otthonát. 2000. november 27-én, közel ötszáz hívő jelenlétében Vinko Puljić bíboros, Vrhbosna érseke áldotta meg az új grebnicei plébániatemplom, plébániaház és lelkipásztori központ alapkövét. A templom és a plébániház ma a Bosznia-hercegovinai Föderáció területére esik. Greblje – római kori település maradványai. A Száva egykori folyómedre mentén húzódó alacsony gerincen római építőanyag és kerámiák töredékei találhatók.
Jegyzetek
Források Nikša Nezirović: Šamac község monográfiája, Šamac, 2011.
További információk Šamac község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései