Gajevi (), település Bosznia-Hercegovinában, Šamac községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 36, közúton 62 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, a Tolisa-folyó és jobb oldali mellékvizeinek mentén, 95 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb579458Bosnyák230Horvát43Jugoszláv190Egyéb12Összesen626463
Története A település területe már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolja a pravoszláv temetőben található őskori halomsír.Nikša Nezirović: Šamac község monográfiája, Šamac, 2011. 16. old.
Gajevi Kamenja nevű része egy nagy jelentőségű arany és ezüst éremlelet helyszíne. A lelet III. Rómanosz bizánci császár által veretett 8 darab, 11. századi bizánci aranyból és 1270 darab ezüstpénzből áll. Az ezüstök friesachi dénárok, melyek a salzburgi püspökség, András szlavón herceg, az aquileai patriarchátus, a trieszti püspökség pénzverdéiből és egyéb pénzverdékből, a 12. század második feléből és a 13. század első feléből származnak. Tulajdonosa talán a tatárjárás idején rejtette el őket.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gradačaci járáshoz tartozó községnek, 58 háztartása és 272 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 89. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Šamac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Őskori halomsír a falu temetőjében Kamenja – régészeti lelőhely.
Jegyzetek
Források Nikša Nezirović: Šamac község monográfiája, Šamac, 2011.
További információk Šamac község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései