A Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium egy nagy múlttal rendelkező fővárosi szakgimnázium, amelyet a névadó Hunfalvy János javaslatára alapítottak 1884-ben.
Története Az 1884-es alapítástól 1945-ig bélyegkép|200px|jobbra|Hunfalvy János Az iskolát 1884-ben alapították Hunfalvy János javaslatára, amelyet a Budai Polgár Körben tett. 1885-ben megkapta a Középkereskedelmi Iskola címet, majd egy évtizeddel később felső kereskedelmi iskolává alakították át. Az új épület építése 1898. szeptember 12-én kezdődött a budai Szalag utca és Ponty utca sarkán. Az épület decemberre már készen állt, és az 1899-es tanévet itt nyitották meg. Az iskola zászlaját 1907. május 26-án avatták fel.
A kezdetektől fogva az alsó-középosztály gyermekeinek szakmai képzését tűzték ki célul. A felvételi díj 20 korona, a tandíj 200 korona volt. Kezdetben főként tisztviselők gyermekei jártak az intézménybe, de a kisiparos réteg gyermekei is egyre nagyobb számban jelentek meg.
Az első világháború az iskolát közvetlenül is érintette. A háború miatt hét tanár vonult hadba, közülük egy fogságba esett és eltűnt, dr. Lányi János hősi halált halt. A diákok közül tízen estek el a frontokon. A háború utáni években a tanítást nehezítették a tanárhiány, a tüzelőanyag-hiány, valamint a spanyolnátha miatti tanítási szünetek. A gazdasági nehézségeket tandíjkedvezményekkel igyekeztek enyhíteni, különösen a hadiárvák és hadigyámoltak számára. Az első világháborúban elesett tanárok és diákok emlékére márványtáblát helyeztek el az épületben.
1920-tól a felső kereskedelmi iskolák három helyett négy évfolyamosak lettek, ami az iskola tanulólétszámának növekedését és az épület bővítését vonta maga után, ekkor vezették be a villanyvilágítást is. Az 1927/1928-as tanévtől miniszteri rendelet egységesítette a felső kereskedelmi iskolák tantervét, így nagyobb hangsúlyt kapott a modern nyelvek oktatása, miközben a trianoni békeszerződés utáni új helyzet a tananyagban is tükröződött: erősödött a keresztény és nemzeti szellem. 1927/1928-ban létrehozták az iskolaorvosi intézményt. 1931 és 1942 között Németh László neves író látta el az iskolaorvosi feladatokat, kiemelt figyelmet fordítva a szülők tájékoztatására és a rendszeres TBC-szűrésekre.
Az 1929–1933-as világgazdasági válság idején megnőtt a szociális segélyezés szerepe: az Ifjúsági Segélyező Egylet tankönyvsegély-akciókat szervezett, az évkönyvek szerint a nehéz körülmények ellenére a tanulmányi eredmények több évben javulást mutattak. Az iskola fennállásának 50. évfordulóját az 1934–1935-ös tanévben a Budai Vigadóban ünnepelték. 1935-től a polgármester elrendelte a filmoktatás bevezetését. Az 1930-as évek végétől a tanulmányi kirándulások száma el kezdett csökkenni, mivel egyre nehezebb volt őket szervezni, helyüket oktatófilmek és színházlátogatások vették át.
Az 1930-as évek végén a háborús készülődés az iskola életében is érezhetővé vált. Az 1928 óta működő cserkészcsapat tagjai 1939 őszétől légoltalmi szolgálatot teljesítettek, 1942-től a főváros támogatásával vásárolt tízfős őrcsónak segítségével vízi őrjáratot is végeztek a Dunán. 1943–1944-től felgyorsult a leventekiképzés, rendszeressé vált a híradós kiképzés is, egyre több tanárt vonultattak be katonai szolgálatra. Az iskolaépületet 1944. október közepén hadicélokra lefoglalták, ezért a tanítást be kellett fejezni.
1945 és 1965 között 1945. február 13-án véget ért Buda ostroma, Víziváros, és vele együtt az iskola jelentős kárt szenvedett. Az iskolaépület bombatalálatokat kapott, a szertárak is elpusztultak, valamint a berendezések 70%-a is odaveszett. Az igazgató, dr. Szimor Andor és felesége is az egyik bombatámadás áldozata lett. 1945 szeptember végéig német, szovjet, magyar katonák és polgári lakosok tömegsírjai voltak az iskola udvarán. Ezt követően az 1945-1948 közötti koalíciós időkben lassan elkezdődött az iskola helyreállítása, a megsemmisült bútorzat, szertárak pótlása. Egészen az 50-es évek közepéig hosszú szénszüneteket kellett tartani.
1948 után az oktatás egész területén a marxizmus–leninizmus szemlélete vált meghatározóvá. Az iskola könyvtárát hatósági selejtezés sújtotta, amely jelentősen megcsonkította az állományt, a régi hagyományok azonban részben tovább éltek, mivel a tantestület mintegy fele a helyén maradt. A közösségi életben fontos szerepet játszottak a névadó példájának ápolása, az iskolabálok, a testvériskolai kapcsolatok (például a Móricz Zsigmond Gimnázium és a Mátyás Király Gimnázium), valamint a nemzeti ünnepek megtartása, így például az 1848-as centenáriumi ünnepségsorozat. A szocialista nevelés keretében létrejött az önkiszolgáló „becsületbolt”, fémgyűjtő versenyeket szerveztek, valamint különféle sport- és szakkörök is működtek. 1949-től vezették be a Szülők Napja rendezvénysorozatot a család és az iskola közötti együttműködés erősítése céljából. Az új rendszerben hangsúlyos szerepet kaptak a szocialista ünnepek is: március 21., április 4. valamint november 7-e.
1952-53-ban az iskola technikumi címet kapott és gimnáziumi tagozatot. A tanári kar a környék és a kerület iskoláiban szülői értekezleteken toborozta a jövendő hunfalvysokat, ennek az erőfeszítésnek látható eredménye pedig az lett, hogy a létszám és a tanulmányi átlag is emelkedett. 1953-tól rendszeressé vált az osztályfőnöki órákon a kül- és belpolitikai helyzet ismertetése, adott sajtófórumok alapján.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc sem kerülte el intézményt. A rövid ideig bevezetett, majd visszavont reformintézkedések, valamint az eltűnt, disszidált osztálytársak és tanárok emléke mély nyomot hagyott az iskola közösségében.
Az iskola fennállásának 75. évfordulóját 1958–1959-ben ünnepelték. Az ünnepségek keretében új tantermeket avattak, bevezették az évenkénti háromnapos osztálykirándulásokat, valamint több pedagógiai újítás – például csoportfoglalkozások – is megjelent.
1961-től bevezették az úgynevezett 5+1-es oktatást, amelynek keretében a diákok heti öt napot az iskolában, egy napot pedig a termelésben töltöttek. Az iskolai élet kiegészítője volt a nyári KISZ-építőtábor, ahol a tanulók mezőgazdasági munkákban vettek részt (például kukoricacímerezés, alma, eper, málnaszedés). Az ősz folyamán az iskola valamennyi tanára és diákja részt vett a helvéciai szüreti táborban.
Az 1965-ös oktatási reform után Az 1965 és 1985 közötti években az iskola működése tartalmi és formai szempontból az 1945–1950 közötti oktatásügyi reformok alapjaira épült, a rendszer módosítására két alkalommal került sor: 1972-ben és 1985-ben.
Az 1964–1965-ös tanévben, a középfokú technikusképzés megszűnésével, elindult az intézmény első szakközépiskolai osztálya, amely már a gimnáziumi szintet megközelítő általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzését biztosította. Az 1970-es években a képzési szerkezetben történtek jelentős változások. A hagyományos ügyviteli képzés mellett megjelentek a külkereskedelmi osztályok, a tananyagban pedig egyre hangsúlyosabbá vált a szakmai gyakorlati képzés és a korszerű technikai eszközök alkalmazása, például az ügyviteli géptermek és a nyelvi laborok. Ebben az évtizedben jöttek létre a tanárok szakmai munkaközösségei is, amelyek meghatározó szerepet játszottak a követelményrendszer, az értékelési eljárások, valamint az oktatási és nevelési módszerek megújításában.
A 70-es években pályakezdő tanári kar, valamint az 1975-ben kinevezett igazgató, Bernáth Lászlóné munkájának eredményeként az iskola a 80-as évek végére az ország legjobb szakközépiskolái közé tartozott.
Az 1980-as évek elején megszűnt a korábban alkalmazott 5+1-es (hatnapos) oktatási forma, ekkor jelentek meg az első számítógépek az iskolában, valamint bevezették a szaktárgyi fakultációs órákat is. Az iskola 1984-85-ben ünnepelte alapításának 100. évét az Operett Színházban.
E tanév végére esett a XX. század második felének legjelentősebb oktatáspolitikai reformja, az 1985-ös oktatási törvény, mely mind a tananyagban, mind az indítható képzések tekintetében komoly változást jelentett, ezután indulhatott meg csak a Hunfalvyban a két tannyelvű oktatás.
1985 után Az 1980-as évek második felében az új gazdasági kihívásokra reagálva indult meg a külkereskedelmi és számviteli ügyintézői, valamint a felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi és nemzetközi szállítmányozási képzés. A következő évtizedben a kínálat tovább bővült, bevezették többek között a felsőfokú áruforgalmi és devizagazdálkodási, a banki ügyintézői, a külkereskedelmi üzletkötői, a vállalkozási ügyintézői, a vámügyintézői, a felsőfokú menedzsertitkári, az EU-szakreferensi, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzserképzést. 1997-től a diákok az iskolában hosztesz- és idegenvezető-tanfolyamon is részt vehettek.
1992-ben az intézmény bekapcsolódott a Junior Achievement programba, amely a tanulók vállalkozói készségeinek fejlesztését célozta. A szakképzésben elért eredmények elismeréseként Kádár Béla külgazdasági miniszter 1993-ban a „Külgazdasági Szakoktatásért” vándorserleget adományozta az iskolának, amelyet a következő években még kétszer sikerült elnyerni, így végleg az intézményhez került.
Az idegennyelv-oktatás terén az egyik legjelentősebb változást a két tanítási nyelvű képzés bevezetése jelentette: 1987-ben német, 1990-ben angol, 1998-ban pedig francia nyelvből. A nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében diákcsereprogramok indultak el, a bad neustadti, csíkszeredai és dijoni partnerintézményekkel. Az iskola két sikeres Leonardo-pályázatban is részt vett, amelynek keretében belga, francia, holland, lengyel, német és svéd intézményekkel működhetett együtt. A diákok nyelvtudásukat tanórán kívüli rendezvényeken is bemutathatták, például az 1995-ben szervezett nyelvi napokon, amelyre több ország nagykövetét is meghívták. Az új évezredben az intézmény akkreditált TELC és KIT nyelvvizsgahely lett, 2004-ben pedig elnyerte az Európai Nyelvi Díjat az Oktatási Minisztérium „Világ-Nyelv” pályázatán.
Az 1990-es években az iskola közösségi és kulturális élete is kibővült. Megalakult az Iskolatanács, amelyben az együttműködő cégek, a szülők és a tantestület képviselői egyeztethetik érdekeiket. Létrejött a Hunfalvy saját kiadója és nyomdája, valamint elindult a Hunfalvy-híradó, amely 2000-re már az 50. adását ünnepelte. Az Irodalmi Színpad előadásai (pl. az István, a király vagy a Godspell) nívódíjban részesültek, 1999-től pedig bevezették a 9. osztályosok drámavizsgáját. A 90-es években hagyománnyá vált a gólyatábor szervezése is a Búbánatvölgyben.
A folyamatos megújulás jegyében az iskola 2001-ben elindította a Comenius I. minőségfejlesztési programot, 2003-ban pedig belépett az Európai Innovatív Iskolahálózatba. Magyarország EU-csatlakozásához kapcsolódóan többhetes vetélkedősorozatot szerveztek a diákoknak.
Az iskola tantestületének munkáját több elismerésben is részesítették. 2003-ban a főváros a Pro Scholis Urbis díjat adományozta az intézménynek.
Hunfalvy szobor Az iskola főbejáratánál található földrajztudós mellszobrának külön története van, hiedelmek fűződnek hozzá diáknemzedékek óta, miszerint felavatásától kezdve él az a babona, hogy aki megsimogatja reggel belépéskor az orrát, aznap nem felel. A szobor fényesen csillogó orra mutatja, hogy ez a hiedelem milyen makacsul tartja magát. Maga a szobor a névadó-alapító és az intézmény egységét jelképezi. Az aulában minden évben megtartott Hunfalvy-napon koszorúval emlékeznek meg a földrajztudós iránt.